Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-10-18 / 20. szám
ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTERREL hogy ezeknek a követeknényeknek megfeleljünk. Végül is a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy még ia jelenlegi helyzetben is lehet kedvező áron értékesíteni élelmiszereket, ha valaki képes a vevő igényeihez alkalmazkodni. Nem titok, hogy nálunk egy sor üzemben és háztáji gazdaságban még bőven vannak tartalékok a technológiai fegyelem megszilárdításában. Ugyanakkor nagy figyelmet fordítunk a biotechnológia módszereinek alkalmazására, ami a jövő nagy erőforrása. Hadd jegyezzem meg, hogy egyes kutatási eredményeink alapján e tekintetben is a világ élvonalához tartozunk, bár a gyakorlati alkalmazás terén még nem állunk ilyen jól. Éppen ezért jelentős költséggel Gödöllőn biotechnológiai kutató- és oktatóközpontot alakítottunk ki. Az élelmiszergazdaság megújulását segítik azok a növénytermesztést, állattenyésztést, tej-, szesz-, baromfi- és tartósítóipart fejlesztő programok is, amelyeket a Világbank finanszíroz. — ön az előbb „a következő három, évre szóló prognózisokról” beszélt. Nyilvánvalóan azzal összefüggésben használta ez: a kifejezést, hogy a Magyar Országgyűlés megvitatta a kormány 1988—1990-re szóló munkaprogramját. Ennek része az élelmiszer-gazdaságra vonatkozó tervezet is. Milyen gondolatok köré csoportosították elképzeléseiket, amelyeket agrárkutatók, gyakorlati szakemberek, érdekvédelmi szervezetek bevonásával alakítottak ki? — A kormány programja stabilizációs program. A célja, hogy az utóbbi időben tapasztalható kedvezőtlen gazdasági folyamatokat lefékezze, megállítsa, s ha lehet, kedvező irányba fordítsa. Az élelmiszer-gazdaság egyes ágazataiban, illetve a termelők bizonyos csoportjánál — például a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemekben — szintén érzékelhetők olyan nemkívánatos jelenségek, mint a jövedelmezőség csökkenése, a bővített újratermelés feltételeinek hiánya stb. Ilyen értelemben az agrártermelésben is szó van stabilizálásról. Itt azonban — tekintettel a mégis meghatározónak mondható magas termelési színvonalra — a program az előbb már elemzett intenzív pályára való átállást kell hogy szolgálja. ff — Melyek a fő célok? — Hosszas viták után — amelyekre éppen a már bőven említett világpiaci nehézségek, az eredetileg tervezettnél nehezebb ihazai gazdasági körülmények szolgáltattak lalapot — tisztázódott: alapvető feladat továbbra is, hogy megőrizzük a jó színvonalú belföldi ellátást. Emellett az agrárágazatnak hozzá kell járulnia az ország külgazdasági egyensúlyának javításához, vagyis minél több devizáért kell élelmiszert értékesítenie. Mindennek a jövedelemtermelő képesség növelésével kell párosulnia, azaz csökkenteni kell a termelés önköltségét, alacsony szinten kell tartani a gépekre, berendezésekre kifizetett valuta öszszegét. Most az Országgyűlés megerősítette ezt a programot, ami az ágazat nagy- és kisüzemeinek egyaránt biztonságérzetet ad. — Az elmúlt két évben elért eredményekhez képest igen feszített növekedési ütemmel számolnak. Tekintettel a már elemzett piaci körülményekre is, milyen változtatásokat kívánnak végrehajtani a termelés szerkezetében? — Anélkül, hogy teljes felsorolásba bocsátkoznék, elmondanám, hogy változatlanul úgy véljük: a növénytermesztést és az állattenyésztést összehangoltan, kiegyensúlyozottan kívánatos fejleszteni. Ezen belül azonban a vágómarha- és vágósertés-termelés valamivel kevesebb, a baromfi feltehetően valamivel több lesz a középtávú tervben eredetileg megfogalmazottnál. Ügy gondoljuk, hogy jelentősen növelhető az értékes vetőmag, szaporítóanyag és a tenyészállatok előállítása. A gabonatermesztésen belül arra ösztönözzük az üzemeket, hogy csökkentsék a búza, növeljék a kukorica vetésterületét. Mindkét esetben emelni kell a termésátlagokat. 1990-re országos átlagban el kell érni a hektáronkénti 5,2-5,4 tonnás búza, illetve a 7-7,1 tonnás kukoricatermést. A jelenlegihez képest duplájára növeljük a szójatermő területet. A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG ÉS ÉLELMISZER-FOGYASZTÁS NÉHÁNY FONTOSABB MUTATÓJA HÚSFOGYASZTÁS: kg/fő 198Ó. tény 79,7 1987. terv 78,0 1990. terv 81,0 TEJFOGYASZTÁS: liter/fő 198ó. tény 184,0 1987. terv 186,0 1990. terv 190,0 BÚZA ÁTLAGHOZAM ALAKULÁSA t/ha 1981 — 1985 átlaga 4,63 198ó. tény 4,36 1987. terv 4,37 1990. terv 5,4 KUKORICA ÁTLAGHOZAM ALAKULASA t/ha 1981-1985 átlaga 6,1 1986. tény 6,29 1987. terv 5,98 1990. terv 7.1 VÁGÓSERTÉS-TERMELÉS ezer tonna 1981-1985 átlaga 1311 1986. tény 1268 1987. terv 1315 1990. terv 1360 TEJTERMELÉSI HOZAMOK: liter/tehén 1981-1985 átlaga 4150 1986. tény 4565 1987. terv 4550 1990. terv 4900 — Említette az üzemek ösztönzését. Milyen módon tudják elérni, hogy a gazdaságok azt termeljék, amiből az élelmiszeripar a piacon valóban eladható készítményekéi gyárthat? — Erőfeszítéseink többek között arra irányulnak, hogy a termelők közvetlenül érzékeljék a piaci igényeket. A szervezeti és érdekeltségi rendszer változtatásával szeretnénk elérni, hogy a kereskedelem érdekei az eddigieknél jobban egybeessenek a termelőkével, együttműködésüket közös kockázatvállalás jellemezze. Kiemelném azt te, hogy az élelmiszeripar korábban már említett beruházásai mellett fejlesztésekre kerül sor a hús-, a növényolaj- és a gabonaiparban is. Ezek nyomán nemcsak új termékek és gyártási módok bevezetésére nyílhat lehetőség, hanem ia termékcsoportokon belüli választék bővítésére, ia csomagolás korszerűsítésiére te. Az eddigieknél szélesebb körben teremtjük meg taz alapanyagok minőség szerinti átvételének, az ennek megfelelő árak alkalmazásának feltételeit. Az árak szerepét egyébként is növelni kívánjuk, egyebek között az árrendszer liberalizálásával. Fokozatosan mérsékeljük az állami támogatásokat. Hosszabb távon csak azok a gazdaságok lesznek képesek fennmaradni, amelyek a hatékonyság növelésével ellensúlyozni tudják a csökkenő dotációkat. Ennek megfelelően — különösen a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek átalakításával — elképzelhetőnek tartjuk egyszerűbb szövetkezeti formák létrehozását. Ösztönözzük a szövetkezeti tagság pénzeszközeinek a termelésbe történő bevonását osztalékos rendszer alapján. Mindemellett meg akarjuk őrizni a háztáji gazdaságoknak ia mezőgazdasági termelésben játszott szerepét; a termelés egyharmadát továbbra is ezek adják. A mennyiségi és a minőségi követélményeknek azonban csak akkor tudnak megfelelni, ha a hátterüket jelentő nagyüzemekkel még szorosabbra fűzik, a kölcsönös érdekeket tükröző, szerződéses alapokra helyezik a kapcsolataikat. — Lapunk olvasói elsősorban külföldön élő magyarok. A beszélgetés végén kíván-e valami sajátosan nekik, szólót megfogalmazni? — Mint azt a nagyvilágban élő 'magyar mezőgazdasági szakemberek 19&5-ben megrendezett találkozója is bizonyította: nagyon sokan tartják a kapcsolatot az óhazával, ismerik, értékelik, propagálják és hasznosítják a magyar élelmiszer-gazdaság eredményeit. Gondolom, megértik, ha azt kérem tőlük: hasonló magatartást tanúsítsanak a jövőben te. Ami pedig a nem szakmabelieket illeti, reméljük, él bennük annyi jó ‘értelemben vett elfogultság, hogy ha két azonos terméket látnak, s az egyiken Made in Hungary felirat van, akkor azt választják. S végül — amint erre már több példa is van — kölcsönös alapon talán újabb magyar termékek külföldi eladásának elősegítésével, vegyesvállalatok alapításával is támogathatnak bennünket. KÁBÁI DOMOKOS 7
