Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-09-17 / 18. szám

I AZ ÁTIGAZOLÁSOK ÁRA A lelátóról jelentjük A női tőrcsapat megnyerte a világbajnokságot, a kardozó Nébald György második, a férfi tőrcsa­pat pedig két évtized után harmadik helyezése révén ismét a dobogóra került. A Lausanne-ban rendezett idei vívó-világbajnokság után a szak­emberek azonban mégis bosszankodtak, hiszen az ezüstérmes Nébald mellett Gedővári és Csong­rádi is bekerült ugyan a döntőbe, de a kardcsa­pat a hetedik helyen végzett. * öt első helyezést szereztek a magyarok az Universiadén, a 128 ország főiskolás sportolóinak ezúttal Zágrábban rendezett nagy seregszemlé­jén. A vívók közül Érsek Zsolt, a kardozó Szabó Bence, a kardcsapat, továbbá a tornász Borkai Zsolt lólengésgyakorlatával. valamint a kajak négyes szerzett aranyérmet. * Az asztaliteniszezők, mint ismeretes, 1988-ban Szöulban küzdhetnek első alkalommal olimpiai bajnoki címért és helyezésekért. A nemzetközi szövetség döntése szerint a világranglistán elfog­lalt helyezésük alapján a férfiaknál 16, a nőknél pedig 8 játékos — közöttük Klampár Tibor és Bátorfi Csilla — selejtező nélkül állhat rajt­hoz. * Szanyi Andor, a jelenlegi legjobb magyar súly­emelő vezeti a 100 kilósok világranglistáját. * Volentér László bajai motorcsónak-versenyző a Budapesten rendezendő újabb futam eredmé­nyeitől függetlenül már megnyerte az 500-as ka­tegória Európa-bajnoksógát. * Sax Gyula nemzetközi nagymester bravúros hajrával jutott be Szabadkán a sakkozók világ­bajnokjelöltjei közé. A másik selejtezőt Szirákon, a nemrég helyreállított kastélyban rendezték, ahol Portisch Lajos és Adorján András küzdött a továbbjutásért. * Változás történt a jégkorong-válogatott szakve­zetésében. Boróczy Gábor, a volt újpesti játékos­ból lett szövetségi kapitány lemondott, s Jakab­­házy László lett a válogatott új vezetője, aki ke­mény edzésmódszere miatt már több ízben össze­ütközésbe került a játékosokkal. Pásztor György, az egykori kiváló játékos is leköszönt a jégko­rong-szakbizottság vezetői tisztéről. A jövőben elsősorban a nemzetközi szövetségben viselt fon­tos megbízatásának kíván eleget tenni. * Egerszegi Krisztina személyében új, rendkívüli tehetség tűnt fel az uszodában. A kis „Egérke’' 13 éves. 162 centiméter magas és csupán 40 kiló. Az országos bajnokságon több új rekordot állított fel. Edzője Kiss László, az egykori ismert pillan­gózó csak 1989-ben vár tőle világraszóló ered­ményeket. * Laky Károlyt, a magyar vízilabda egyik nagy öregjét köszöntötték hetvenötödik születésnap­ján. A jó egészségnek örvendő, ma is naponta te­niszező kedves Karcsi bácsi irányításával a ma­gyar válogatott 1964-ben olimpiai bajnokságot nyert. Közben vezette a Budapesti Vasutas Sport Clubot, nevelt számtalan válogatott játkost, s hosszú éveken át dolgozott Kubában is. A mai magyar válogatott sikertelensége azonban nagyon bosszantja, hiszen a csapat a harmadik helyen végzett a Stuttgartban rendezett nemzetközi tor­nán, de 18:2 arányú, katasztrofális vereséget szenvedett a házigazda nyugatnémet együttes­től. Mint minden esztendőben, most is új remények­kel indult az immár 86. magyar labdarúgó-baj­nokság. A kéthónapos nyári szünetben pedig, mint ahogyan szerte Európában megszokott, ide­haza is új edzők alkalmazása, játékosok igazolá­sa, szerződtetése állt a futballszurkolók érdeklő­désének középpontjában. Az edzők frontján kevés változás történt. Kovács Ferenc a Videoton csa­patához tért vissza spanyolországi kirándulásá­ról, Novák Dezső, a Fradi volt válogatott hátvéd­je pedig szülővárosában, Szombathelyen ül majd az edzői kispadon, míg Kiss László, aki eddig Verebes segítőtársa volt, most már önálló­an próbálkozik Debrecenben. Ami a játékosokat illeti, a válogatottak közül csak a Disztl-fivérek cseréltek klubot, Székesfehérvárról Kispestre köl­töztek, és a Honvédban folytatják, ahol Bicskei Bertalan személyében ugyancsak új edző dirigál majd. A csapat egykori válogatott kapusa Köln­ben, a híres főiskolán erősítette meg edzői dip­lomáját, s így nagy várakozás előzi meg hazai tevékenységét. A játékosok felfelé áramlására szükség van. Manapság ugyanis az első és a második ligában már csak szerződéses játékosok szerepelnek, s a szerződések meghosszabbítását, a klubcseréket rendelkezések szabályozzák, amelyek azonban sajnos nem teljesen világosak és egyértelműek, így tulajdonképpen az ügyeskedőknek kedvez­nek. A játékosok vételárának felső határa eddig 1,5 millió forint volt. Ám ezt sok esetben túllépték, s az összegek feketén, ellenőrizhetetlenül forog­tak a klubcserék idején. Ezen kívánnak változ­tatni a jövőben, mondván, ha egy klub tud fizet­ni, akkor fizessen a kínálat és kereslet törvényei szerint. Ugyanez vonatkozik a játékosok juttatá­saira, a győztes mérkőzések után fizethető pré­miumokra is. A szövetség ezzel az intézkedéssel kívánná megszüntetni, hogy feketén fizessenek, s egyben arra is kötelezték az egyesületeket, hogy a játékosokért kapott összeg tíz százalékát utalják át a szövetségnek. Maga a játékos pedig, ha mondjuk egymillió forintért vásárolják meg, akkor ennek az összegnek a 25 százalékát kap­hatja meg, azaz 250 000 forintot vehet fel, öt év alatt. Ez azonban csak a szerződésből származó jövedelem. A labdarúgók felfelé áramlásának, a csapatok ésszerű építésének legnagyobb akadá­lyát az jelenti, hogy egyrészt túl sokan élnek a futballból, másrészt nincs kellő differenciálás. Az első ligába most feljutott Váci Izzó egyik legjobb játékosának jövedelme a második ligában is megközelítette például a havi 35 000 forintot. Ez legalább a duplája annak, amit az első osztály középcsapatainak egyes játékosai kerestek. Arról nem is beszélve, hogy a játékosokat a szigorú rendelkezésekkel mit sem törődve, még a területi bajnokságban is fizetik, külön juttatásokban, kedvezményekben és jól kamatozó előnyökben részesítik. Legfeljebb heti két-három edzésen kell részt venniük, s a mérkőzéseken sem fáradnak el túlságosain. Tehát szívesebben játszanak alsóbb osztályban. Ezért azután jóval nagyobb a labda­rúgók iránti kereslet, mint ahány futballista vágyna az élvonalbeli szereplésre. Új helyzet alakul a sportolók, labdarúgók kül­földi klubokban történő szereplése terén is. Az első fecske, mint emlékezetes Bálint László, a Fe­rencváros játékosa volt, aki még 1979-ben kapott hivatalos engedélyt arra, hogy külföldi, profi csapathoz szerződjék. A közgazdász diplomával is rendelkező Bálint a belga Bruges, majd a fran­cia Toulouse és Grenoble együtteseiben játszott, megállta a helyét, közben a válogatottban is 76 szereplésig jutott, s jelenleg a Volán edzőjeként próbálja hasznosítani tapasztalatait. Többen pró­bálkoztak utána. Az akkori elgondolás szerint a szövetség 30 éven felüli labdarúgóknak adott engedélyt külföldi tárgyalásra. Nyilasi Tibor volt az első, aki már korábban, 28 évesen lett a bécsi Austria játékosa. A pályafutásuk leszálló ágá­ban lévő, itthon egyre jobban elkényelmesedő játékosok azonban általában csak szerény ősz­­szegért, kisebb, főleg másodosztályú klubokhoz Détári Lajos immár uz Eintracht Frankfurt mezében. Új edzője Karl-Heinz Feldkamp tudtak szerződni. Jelenleg mintegy 250 magyar edző, játékos dolgozik, szerepel külföldön. A legtöbben a labdarúgók vannak, néhányan közülük csak a hét végén járnak ki a szom­szédos Burgenlandba, s a határ közelében kis osztrák csapatokban rúgják a labdát. Jelenleg alakul az az elképzelés, hogy amennyiben egy igazán jó játékos iránt megfelelő az érdeklődés, az szerződhessen külföldre életkorától függetle­nül. A hatályos rendelet szerint ugyanis bárme­lyik magyar állampolgárnak lehetősége van arra, hogy külföldön munkát vállaljon, amennyiben munkahelye javasolja és az illetékes tárca, a sportoló esetében a sporthivatal, hozzájárul. így került tető alá Détári Lajos szerződése. A Honvéd 24 éves, 24-szeres válogatott játé­kosa, a jelenlegi kétségkívül legjobb magyar lab­darúgó az Eintracht Frankfurt csapatához iga­zolt, ahol egyébként már előtte is szerepeltek magyarok. Sztáni István, az ifjúsági válogatott volt középcsatára több éven át rúgta a gólokat, s a csapat edzéseit egy időszakban Lóránt Gyula, a magyar „aranycsapat” középhátvédje vezette. Több klub, a Monaco és a Paris St. Germain, a spanyol Barcelona, a nyugatnémet Werder Bre­men is érdeklődött a szőke középpályás „karmes­ter” iránt. A Honvéd végül a legkedvezőbb aján­latot választotta, és az Eintracht három részlet­ben 2 millió (!) dollárt fizet a magyar klubnak Détári átengedéséért. A kétmillió dollár óriási összeg, a legnagyobb magyar sportegyesület éves költségvetését is fedezné. Az összeg izgató nagy­ságán túl a sport tábora rendkívüli érdeklődés­sel várja, hogy Détári megállja-e majd a helyét a Bundesligában, Európa legerősebb bajnoksá­gainak egyikében. Igazi világklasszis játékossá fejlődik-e a nagyobb teljesítményt követelő, szi­gorúbb környezetben, amint azt kivételes tehet­sége alapján a legtöbben várják, várjuk tőle. Akadtak azonban olyanok is, akik berzenkedtek a szerződéskötés ellen, s a magyar futball kiáru­sításától tartanak. Közben azonban az idősebbek — mint Garaba Imre, aki a Honvédből a francia Rennes, Péter Zoltán, aki Zalaegerszegről a bécsi Vienna, s Szendrei József, aki Újpestről a spa­nyol Malaga csapatához igazolt — után egy újabb 24 éves labdarúgó is külföldre szerződött. Mégpedig Mészáros Ferenc, a pécsiek jó képes­ségű balszélsője, aki 350 000 dollárért került a belga Lokeren csapatához. A Honvéd az őszi fordulóban már Détári nél­kül játszik, aki közben nemcsak Frankfurtban mutatkozott be, hanem a hires londoni Wembley stadionban a világválogatottban is szóhoz ju­tott az angolok nagy futballjubileumán. Itthon egyébként ugyanúgy 10-es számú mezben ját­szott Kispesten, mint Puskás öcsi, a magyar „aranycsapat” kapitánya, aki így nyilatkozott utó­dáról: — Ha valahol menedzser lennék, azonnal szerződtetném ezt a Dömét, aki kivételes tehet­ség, lát a pályán, klasszis játékos lesz belő­le. .. Majd elválik, kívánjuk, hogy sikerüljön ... VAD DEZSŐ 27

Next

/
Thumbnails
Contents