Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-01-24 / 2. szám
üü-aM A GRESHAM Majd két évtizedes késéssel érkezett Magyarországra a Jugendstil, a nálunk szecesszió néven polgárjogot nyert művészeti stílus, hogy azután — különösen az építészetben — viharos gyorsasággal terjedjen el. Egyik leglátványosabb alkotása a Budapest geometriai központjában, a Lánchíddal szemközt 1907-ben emelt Gresham palota. A homlokzat csúcsáról szakállas öregúr domborművé tekint a Roosevelt térre. Ö a névadó, Sir Gresham, a híres londoni biztosító társaság megalapítója. Bár az egykor nagynevű cég már a múlté, a pesti palota neve még hirdeti a régi dicsőséget. Az épületszobrok nagy része a kor divatos szobrászának, Maróti Gézának munkái, de a főkapu fölötti férfi és nőalak Ligeti Miklósnak, a városligeti Anonymus szobor mintázójának műve. A pavás kovácsoltvas kapukat a szecesszió legnagyobb ilyen jellegű alkotásai között tartják számon. A kapuk valaha a tágas belső átjáró nyüzsgő üzletsorára nyíltak. A lépcsőházakat — a kor szellemének megfelelően — Kossuthról és Andrássyról nevezték el. Kossuth portréja színes üvegfestményen még ma is látható az egyik lépcsőházban. Andrássv Gyula egykori portréja helyén sajnos üresség tátong. Képzeletben vessünk egy pillantást a századforduló Ferencz József terére (akkor így nevezték a Roosevelt teret): a Greshammal szemben állva balról a magyar tudomány székháza, az Akadémia, jobbról az ostrom során teljesen megsemmisült Trieszti Lloyd — a konkurrens biztosító oszlopos, timpanonos épülete zárta a teret. Jobboldalt a magyar gazdasági és bankélet fellegvára, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, balról a főkapitányság — a pesti zsargonban Óberhé-nek becézett — háztömbje volt a szomszéd. Az Akadémia utca sarkán az István főherceg szálloda, a Gundel família patinás fogadója állt. Érdemes néhány szót szólni a Gresham kávéház rangjáról, jelentőségéről is. A Gresham-kör kávéházi törzsasztala meghatározó szerepet játszott a XX. századi magyar képzőművészet életében. Tagjai közé olyan Európa-hírű alkotók tartoztak, mint Bernáth Aurél, Berény Róbert, Pátzay Pál, Szőnyi István és Barcsay Jenő. Ma az egykori Gresham kávéház helyén kínai vendéglő kínálja a Távol-Kelet rafinált ízeit. A „Szecsuán” ablakaiból azonban, akár csak nyolcvan év előtt, a csodálatos budai panoráma tárul a vendégek elé. FÉNYES TAMÁS 1. Lépcsőházi részlet Kossuth üvegre készült portréjával 2. A palota homlokzata 3. A Gresham dombormű a főhomlokzat csúcsán 4. A híres pávás kapu A TÖRTÉNELEM „MÖCÖTT" Dobossy László Előítéletek ellen Magvető Könyvkiadó, Budapest Dobossy Lászlónak a kelet-közép-európai népek tanulmányozása a hivatása, s e munkájában csehek, szlovákok és magyarok érintkezését, fejlődésük történelmi és művészeti párhuzamait vizsgálja. A Magvető Könyvkiadónál megjelent kötetében valóban az Előítéletek ellen ír harminc hosszabb-rövidebb tanulmányt. Érdeklődése elsősorban arra a „másik történelemre” irányul, melyet jobbára elfed a királyok, uralkodóházak, kormányok és mozgalmak „hivatalos” históriája. Előveszi például a szófejtő szótárt és megnézi, hogy mennyi szót vett át egymástól a közel élő három nemzet. Az öszszehasonlító népzenetudomány tapasztalatait felhasználva elmondja, hogy a magyar és a délmorvaországi zenefolklór milyen egyező dallamalakulatokat, átvételeket produkált. . . Felderíti, hogyan lett egy közismert Petőfiversből szlovák munkásinduló, vagy hogyan fordítják le, költik át a Szózatot „csehesítve” és a „Hej Slované!” dallamára. Dobossy a népek közötti kapcsolatokat keresve vizsgálja továbbá Bartók és Móricz, Hallek és Comenius szellemiségét, F. X. Salda és S. K. Neumann, Petőfi és Jiri Wolker, Kassák és a cseh avantgardisták szellemi kölcsönhatását, a sarlósok összefogó mozgalmát. „Fontos — írja —, hogy amikor végre (úgy látszik) tartós érvénnyel rendezhetjük közös dolgainkat, méltó módon közeledjünk múltunkhoz, s ne azt nézzük, ami különféle érdek irányította játékok folytán nemzeteinket szétválasztotta, hanem főleg azt, an» népeinket összekötötte, közös sorsban egyesítette”. A. GERGELY ANDRÁS 26
