Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-09-01 / 17. szám
GYŐRY ESZTER FESTMÉNYEI SZÉKESFEHÉRVÁRON SZENT ISTVÁN-NAPTÁR Keresztelés Számadás ez a kiállítás, amelyet a székesfehérvári István Király Múzeumban láthattunk az idei nyáron. Győry Eszter festőművésznő két-három évenként eljön New Yorkból, hogy művészi fejlődése itthon is megméressék — mert sokat jelent számára a hazai ítélet. Legutóbb 1985-ös, budapesti kiállításán beszélgettünk erről. A Vörösmarty téri kiállítóterem falain magyar tájakat, falvakat, népviseletes embereket ábrázoló képei sorakoztak. „Ezek az alkotások az első művészi korszakom bizonyosságai. Azé a tíz évé, amely során lelkes amatőr festőből hivatásos művésszé váltam. Ez a kiállítás pedig ennek a korszaknak a lezárója” — mondotta akkor. Első jelentősebb hazai bemutatkozása idején még keveset tudtunk Győry Eszterről, jóformán csak az életrajzi adatait: 1966-ban került az Egyesült Államokba, 1974-ben kezdett el festeni, első önálló kiállítását 1977-ben rendezte meg. S még azt, hogy Budapesten eladott képeinek ellenértékét felajánlotta a Nemzeti Színház építésére, New Yorkban pedig alapítványt szervezett az adományok gyűjtésére. Egy másik alapítványával a művésznő a Szépművészeti Múzeum restaurációs munkáját támogatja. Alig telt el két év, s ismét magyarországi kiállítással jelentkezett, amely jelzi, hogy az utóbbi években merre haladt tovább a művész. Már 1985-ös budapesti kiállításán is feltűnt néhány — ha illik az egyik művész munkáját a másikéhoz hasonlítani — chagalli látomásokat idéző alkotása. A mostani, székesfehérvári tárlat 1983—86 között készült képei feltárják Győry Eszter művésznő látomásos vívódásait az általános emberi problémákkal, az ember belső világának titkaival, misztériumaival. (A legtöbb alkotás alatt kis vers olvasható — Győry Zsuzsa, a művész testvére írta őket —, amelyek pontosan jezik e képek hangulatát.) Állhatunk órák hosszat Győry Eszter látomásai előtt, s képzelhetünk ezerféle állatot, szörnyet, vagy éppen emberi arcokat, testeket, esetleg lebegő angyalokat. Álomképek ezek az alkotások; álomképek, amelyek pontosan jelzik, alkotójuk megjárta a poklot és a mennyországot, az Örömök Hegyét és a Fájdalmak Völgyét, míg eljutott a Szeretet Kapujába. Győry Eszter az emberi kapcsolatok javítását tekinti céljának. Ahogy ezt idei tavaszi New York-i kiállításán Elaine Wechler művészettörténész és kritikus mondta: „ az elszigeteltség megszüntetését ember és ember, ember és'Isten között”. (pokorny) Krisztus a kereszttel A KIRÁLYSÍROKÉRT Középkori királyaink koronázásának és temetkezésének a színhelyén, a Szent István alapította székesfehérvári bazilikában tizenhat uralkodónkat temették el. Nyughelyüket a mohácsi csatavesztést követő századokban gyakran megbolygatták, feldúlták, kirabolták. Épségben csupán III. Béla és felesége sírkamráját tárták fel 1848-ban. Azt követően még négy alkalommal folytattak régészeti ásatásokat, legutóbb 1936—37-ben. Az akkor felszínre hozott csontokat antropológiai vizsgálatuk után 1938- ban 83 sírládában a székesfehérvári romkertben létesített közös sírboltban helyezték el. 1984-ben a sírkamrát — a Királysír Bizottság tagjainak jelenlétében — kibontották, s a ládákban lévő földi maradványok tudományos vizsgálatát megkezdték: megpróbálják azonosítani, majd méltó módon elhelyezni. Az elképzelések szerint a székesfehérvári középkori romkertben alakítják majd ki a királyok nemzeti múltunkhoz méltó nyughelyét. Az emlékhely létesítéséhez a franciaországi Cziffra-alapítvány is hozzájárult, a hajdani magyar koronázóvárosban tartott hangversenyük teljes bevételével. Szent István királyunk halálának 950. évfordulója tiszteletére bélyegreprodukciós naptárt adott ki a Magyar Filatélia Vállalat. A naptár első oldalán az a Szent Koronát ábrázoló bélyegblokk látható, amelyet a koronázási ékszerek hazaérkezése alkalmából, 1978-ban hozott forgalomba a Magyar Posta. Az egyes hónapokat jelző naptároldalakat az 1938-ban megjelent, 14 címletű és 8 rajzból álló bélyegsorozat reprodukciói díszítik. Mind a sorozat, mind pedig a címoldalon lévő bélyegblokk rajzait a közelmúltban elhunyt kiváló grafikusművész és bélyegtervező Légrády Sándor készítette. ÚJ EGRI ÉRSEK Dr. Seregély Istvánt püspökké szentelték és beiktatták az Egri Egyházmegye érseki tisztébe. Az ünnepségen részt vett Paskai László prímás, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, ott voltak a püspöki kar tagjai, valamint a megye területén működő protestáns egyházak és felekezetek képviselői. A Vatikánt Francisco Colasuonno érsek, rendkívüli ügyekkel megbízott pápai nuncius képviselte. Jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke is. 1. Dr. Seregély István, az új érsek 2. Az ünnepségen (balról Paskai László prímás, mellette jobbról dr. Seregély István) FOTO: SZABÓ SÁNDOR — MTI 4
