Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-01-24 / 2. szám

500

éves

a

Kolozsvár

Farkas

utcai

templom

1486-ban Mátyás király rendeletére Kolozsvár városa telket ad a Ferences rendnek kolostor és templom építésére. A mintegy harminc évig tartó építkezés mesterei közül máig megőrizte az emlékezet János barát és György kőfaragómester nevét. A reformáció hullámai elérik Kolozsvárt is. 1536-ban elűzik a ferences barátokat, a templom évtizedekig üresen áll. 1580-ban — az ellenreformáció egyik lépéseként — a jezsuiták kapják meg a „puszta templom”-ot, akik pár éves megszakítással 1603-ig, Székely Mózes fejedelemmé választásáig birtokolják. Ekkor a népharag a kolostort lerombolja, a templom is súlyos károkat szenved.

Bethlen Gábor az 1622-es országgyűlésen a kolozsvári reformátusoknak adományozza a templomot. A helyreállítás azonban I. Rákóczi Györgyre marad, aki olaszországi és baltikumi szakembereket hív a munkálatokra. 1642—43-ra szép csillagboltozattal gazdagodva, új köntösben pompázik a templom. Torony — bár a régi helyreállítását, illetve egy új építését elkezdik — nem kerül újra a templom mellé. (A vele átellenben épült harangláb 150 évet szolgál, az 1798. évi tűzvészben pusztul el.)

A hátas-kartámos széksorok segesvári és besztercei szász asztalosmesterek remekei, I. Rákóczi György készíttette őket, csakúgy mint az itáliai reneszánszot idéző csodálatos, kőből faragott szószéket a dúsan kígyózó virágindákkal, a héber nyelvű tízparancsolattal, a szószék-koronán a fiait vérével tápláló pelikánnal. Mesterei: Kőfaragó Benedek, Nicolai Éliás és Régeni János, az olaszos stílus feltehetően Augustino Sere-20