Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-08-15 / 16. szám
Közélet - diplomácia William J. A. Hobson kanadai igazságügyminiszter-helyettes vezetésével igazságügyi küldöttség járt Budapesten. A delegáció tárgyalt dr. Borics Gyula igazságügyi államtitkárral a jogsegélyi együttműködés különböző formáiról. A magyar felet felkérték, vegyen részt a háborús bűntettekkel gyanúsítható személyek ellen Kanadában lefolytatásra kerülő eljárásoknál a bizonyítókok felderítésében, az esetleges tanúk kihallgatásában. * Vernon Walters nagykövet, az Egyesült Államok állandó ENSZ- képviselője — aki magánlátogatáson tartózkodott hazánkban — a Külügyminisztériumban a világszervezet tevékenységével kapcsolatos kérdésekről tárgyalt. Az amerikai diplomatát fogadta Horn Gyula külügyi államtitkár. * Magánlátogatást tett Magyarországon Philip M. Kaiser, amerikai közéleti személyiség, aki 1977 és 1980 között — a magyar koronázási ékszerek visszaszolgáltatásának és a magyar—amerikai kereskedelmi egyezmény megkötésének időszakában — az Egyesült Államok budapesti nagykövete volt. Philip M. Kaiser több vezető magyar politikussal találkozott. Az egyházak életéből Dr. Paskai László esztergomi prímás-érsek szentmisét mutatott be Lékai László bíboros lelkiüdvéért a vatikáni Magyarok Nagyasszonya kápolnában. Vele együtt misézett dr. Dankó László kalocsai érsek, dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi görögkatolikus segédpüspök és Horváth Miklós esztergomi kanonok. A szentmisén jelen volt számos magyar zarándok. * Egyháztörténeti esemény színtere volt a Deák téri evangélikus templom. Első ízben avattak evangélikus lelkésznőket, feljogosítva őket a teljes liturgiára. * A német szövetségi köztársaságbei; Protestáns Könyvkereskedők Egyesülete Ausztriában, Burgenlandban tartotta éves közgyűlését. A több mint száz résztvevő egy napot Budapesten töltött. A Református Zsinat Abonyi utcai dísztermében dr. Aranyos Zoltán főtanácsos az ökumenikus Tanács nevében fogadta és köszöntötte a vendégeket. * A Baptista Egyház meghívására négynapos előadókörúton Magyarországon járt Joni Eareckson. Az óriási érdeklődés és kíváncsiság oka nálunk is megjelent önéletrajzi ihletésű könyve volt, amelyben megrendítően számolt be arról, hogyan segítette át tragikus balesetének következményein (20 éves korában egy szerencsétlen műugrás következtében teljesen megbénult) az erőt és ( reményt adó erős Isten-hit. I. JÁNOS KÁROLY MAGYARORSZÁGON Hivatalos látogatást tett Magyarországon I. János Károly, Spanyolország királya, Zsófia királyné és Francisco Fernandez Ordonez külügyminiszter. János Károly találkozott Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárával, Várkonyi Péter külügyminiszterrel és más vezető politikusokkal. A spanyol uralkodót különösen a magyar ipar szerkezetváltásának, a munkaerő átcsoportosításának várható szociális hatásai érdekelték, az az átfogó gazdasági, társadalmi program, amely a magyar gazdaság jelenlegi problémáinak megoldását szolgálja. A program része volt Magyarország kulturális értékeinek megismerése: a spanyol vendégek jártak a Mátyás-templomban, több múzeumunkban megtekintették a koronázási jelvényeket. Kirándulást tettek a Dunakanyarban, s az esztergomi Bazilikában fogadta a spanyol uralkodói párt dr. Paskai László, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke. A spanyol királyi pár a Mátyás-templom előtt Dr. Paskai László érsek-prímás (képünkön balra) társaságában megtekintették az esztergomi Bazilikát G&cüffi© ÚJJÁÉLED A SZÉCHENYI CASINÓ A gazdasági-társadalmi reformfolyamat mindinkább felkelti az érdeklődést a „legnagyobb magyar”, Széchenyi István személye s munkássága iránt, aki fáradhatatlan nemzetnevelő munkásságával, rendkívüli éleslátásával a mának is sók tanulsággal szolgál. Tervei között jelentős szerepet foglalt el az 1827-ben létrehozott Nemzeti Casinó, mely a XIX. századi Pest-Buda egyik legnagyobb büszkesége, legelőkelőbb társasköre volt. „Közművelődés, gondolatközlés, közhasznú eszmecsere és kellemes társalgás” — ez lebegett célként Széchenyi szemei előtt. És 150 esztendővel később újra megfogalmazódott az igény: próbáljuk ismét feléleszteni a tüzet, „ahol melegednének az emberek”. A Casitió újjászervezésének ötlete Debreczeni Dóra könyvtárosé, aki csakhamar számos támogatóra talált. Az alapítótagok között számos neves közéleti személyiség, művész, tudós van. A Széchenyi Hagyományőrző Művelődési Társaskör, az új Széchenyi Casinó közösség- és otthont teremtő egyesület, amely feladatának tekinti nemzeti kulturális örökségünk ápolását, az alkotó közreműködést a nemzeti közművelődés megújításában. A rendszeres irodalmi, színházi és zenei előadások, képző- és iparművészeti kiállítások, olvasókörök szervezésén kívül kávéházi vendéglátásról is gondoskodnak. A társaskör pártoló tagja lehet minden magyar és külföldi állampolgár, intézmény vagy más jogi személy, aki célkitűzéseit elfogadja és működését anyagilag, erkölcsileg vagy szakmailag támogatja. Az új vállalkozás iránt érdeklődők a következő címen kérhetnek bővebb felvilágosítást: Széchenyi Casinó Hagyományőrző és Művelődési Társaskör, Budapest 1372, Postafiók 452. Z. K. MAGYAR-OSZTRÁK BARÁTI KÖR A Hazafias Népfront égisze alatt, a Nemzetközi Kulturális Intézet támogatásával megalakult a Magyar- Osztrák Baráti Kör. Az alakulóülésen elfogadott működési szabályzat rögzíti: a Magyar—Osztrák Baráti Kör a népek barátságának szellemében ápolja a több évszázados magyar—osztrák kulturális hagyományokat, a társadalmi és művelődési kapcsolatokat. Legfőbb feladatának Ausztria népének, történelmének, kultúrájának magyarországi népszerűsítését tekinti. A két nép sok évszázados állami együttlétének pozitív és negatív tapasztalatait elemezve segíti a kétoldalú kulturális, tudományos, sport- és turisztikai együttműködés fejlesztését, s különös figyelmet fordít a kulturális értékek cseréjére, valamint a kortárs művészetek kölcsönös megismertetésére. A baráti körbe eddig több mint száz művész, tudós és idegenforgalmi szakember kérte felvételét — a körnek bárki tagja lehet. 3
