Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-07-11 / 14. szám

JÁK HÍRES TEMPLOMA POLGÁRHÁZAK, PALOTÁK, PARÓKIÁK A templom északi oldala az apszisokkal A nyugati határ közelében, Szom­bathelytől 14 kilométerre dél-nyugat­ra fekszik a bencés apátsági temp­lomáról híres Ják község, a magyar honfoglalást követően az ősi Ják nemzetség szálláshelye, a nemzetség monostorának kiépültével a környék központja. A nagyméretű háromhajós nem­zetségi templomot 1241-ben alapí­totta Jáki „Nagy” Márton, de csak az alapító halála, s a tatárjárás (1242) után, 1256-ban szentelték föl. Az ala­csony dombon álló katedrális uralja a környéket, 10—15 kilométerről is jól látható. A nagy hírű román stílű templom 1660—1666 között renoválásra szo­rult, mivel villámcsapás miatt meg­rongálódott. Az átépítés Folnay Fe­renc apát nevéhez fűződik (ekkor készült a késő reneszánsz kapu, a kapu fölötti timpanonban látható a Folnay-címer). A vaskapu mostaná­ban készült, Pölöskey József tehet­ségét dicséri. Az utolsó átalakítás és helyreállítás Schulek Frigyes tervei alapján, 1896—1904 között történt, amikor a templomot eredeti állapo­tában állították helyre, a barokk hagymasisakos kupolák helyére is súlyos kősisakok kerültek. Igen szép a nyugati főhomlokzat bélletes kapuja, a szobrokkal díszí­tett homlokfallal, és a kapu mélyü­lő bélletében a hat pár oszloppal, a homlokzat kis fülkéiben Krisztus és öt-öt apostol szobraival. A szoborfe­jek későbbi munkák (valószínűleg a törökök lefejezték a szobrokat). Krisztus és a mellette lévő két apos­tol feje eredeti, hasonlóak a bam­­bergi dóm hercegi kapuján lévő apos­tolszobrokhoz. A két oldalsó fülké­ben Mária látható, ölében a Kis Jé­zussal, jobbról pedig az oroszlánnal birkózó Sámson. A szobrok a meg­testesülést és a krisztusi megváltást szimbolizálják. 22 If . ii 1 A főkapu A kapubéllet két külső oszlopa oroszlánokon nyugszik. A bal oldali vadállat egyik lábát egy szakállas fejre /helyezi (ez a gonosz hatalmá­ba jutott embert jelképezi), a jobb oldali oroszlán pedig egy sárkány­ra tipor. A kapu fölött elhelyezett dombormű: két angyal között a tró­noló Krisztus, a bécsi Szent István dóm „óriáskapuján” láthatóhoz ha­sonló. Hajdan gyönyörű falfestmények díszítették a templomot. A freskó­kat 1256 előtt festette egy bizánci stílusban dolgozó festő, ám napja­inkra csak a szentélyfalon és a déli torony aljában maradtak freskó­részletek. A szentély freskóján Szent György és a sárkány harca látható. A jáki katedrális naponta látogat­ható és állandó idegenforgalmi szol­gálat várja a vendégeket a katedrális előtti téren. (borbély) Az utazó nehezen állja meg, hogy képeslapokat, kisebb albumokat, fényképeket ne zsákmányoljon, hi­szen ezek is emlékeztetik az élmé­nyekre. A világnak bármely táján is jár az ember, örömét leli a he­lyi kiadványok, prospektusok olcsó kínálatában. Hazánk múzeumaiban aki emlék­képekre vágyik, egy érdekes soro­zat könyvecskéit vásárolhatja meg. Amikor vagy évtizede az „Ismerd meg hazádat!” mozgalom már való­ban múzeum járó tömegeket, érdek­lődők sokaságát tudhatta maga mö­gött, szépen csöndben életre kelt egy szerény, kis könyvsorozat, amely egy­­egy múzeum anyagáról adott hírt, térképet, szakirodalmat. Azóta ez a szorgalmasan szaporodó füzetes könyvtár elérte a kétszázötvenedik kiadványát is. Filigrán, zsebbevaló kalauzok ezek a kötetecskék, affé­le alkalmi bédekkerek, ám a füzetek kis mérete és olcsó ára csalóka. Csa­lóka, mert az egy könyvívre való szakavatott tollal írott tájékoztató­val vaskos köteteket helyettesítő szakirodalomhoz jut az olvasó, s oly­kor könyvben még föl sem dolgozott témákat is megismerhet. A kiadvá­nyok egy része több idegen nyelven is megjelent. Tájak — Korok — Múzeumok cí­met viseli ez a sorozat. A címből is következik, hogy mindegyik füzet táj- illetve korképet ad a helyi mú­zeum anyagának ismertetésén kívül. Nagyobb múzeumainkkal, nemzeti büszkeségeinkkel több füzet is fog­lalkozik. Történelmi városaink (Sop­ron, Kőszeg, Eger), régészeti feltá­rások (Visegrád, Székesfehérvár, Bu­davár), egyházi és világi kincstárak (Esztergom, Pécs), kastélyok (Keszt­hely, Fertőd, Nagycenk) és a képtá­rak (Magyar Nemzeti Galéria gyűj­teményei) kitűnően szerkesztett és megírt füzetekben jelentek meg. Vá­rak régi képei, történetei elevened­nek meg, például az egrié, a viseg­rádi fellegváré, a középkori buda­vári palotáé. Történelmi emlékhe­lyeinket: az ópusztaszeri emlékmű­vet, a fehérvári királysírokat is be­mutatja a sorozat; valamint olyan érdekes gyűjteményekről, emlékhá­zakról, patikákról szól, mint például a Georgikon Múzeum, az esztergo­mi Főszékesegyház, a visegrádi is­pánsági központ, a soproni Tűzto­rony. A füzetek között akad olyan is, amelyik arborétummal, ősparkkal, nemzeti parkkal, jellegzetes tájegy­ségi, természeti egységekkel foglal­kozik. Rendkívül népszerűek a köz­kedvelt hazai tájakról készült füze­tek (Őrség, Palócföld, kunsági vidé­kek), s ugyancsak nagy megbecsülés­nek örvendenek a templomainkat bemutató és a műemléki rejtelme­ket boncolgató alapos plébánia-köte­tek is. A sorozaton belül önálló egy­séget alkotnak a tájházakról, nemze­tiségi és néprajzi területek építésze­téről, valamint a szabadtéri néprajzi múzeumokról szólók. A Tájak — Korok — Múzeumok füzetsorozat egy országjáró mozga­lom szerény ismeretterjesztő soroza­taként indult, de napjainkra köz­ismertté, keresetté vált mind a honi vándorok, mind a külföldről hazánk­ba látogatók körében. A. GERGELY ANDRÁS SiftS fcíju ÚL' ii 1* 1 í­[i

Next

/
Thumbnails
Contents