Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-06-27 / 13. szám

Now there is an amusing and delightful way to teach your youngsters about Europe and Canada. Let your child join Mickey, Taggy, Puppo and Cica in fun-filled adventures in some of the most fascinating corners of this world. France (Eng.) □ (Fr.) □ Switzerland (Eng.) □ The Netherlands (Eng.) □ Vienna (Eng.) □ BudapestfFng.J □ Toronto (Eng.) □ (Fr.) □ (Polish) □ Ottawa (Eng.) □ (Fr.) □ Montreal (Eng.) □ (Fr.) □ Kingston, Brockville, The Thousand Islands (Eng.) □ (Fr.) □ YES, I wish to order a copy(s) of the Mickey, Taggy books. I enclose a cheque for $5,95 per book, which includes mailing and handling charges. Name___________________________________________________ Address_________________________________________________ City_________________________________________________ Postal Code____________________________________________ Please make cheque payable to Kati Rékai Enterprises Inc. Mail to Canadian Stage & Arts Publications, 52 Avenue Road, Toronto,Ont. M5R 2G2. Or order by phone (416) 921-2601. (Available in fine book stores everywhere.) c)k(mé Quide COMPLETE TRAVEL SERVICE THROUGHOUT THE WORLD 1085 Rariton Rd. CLARK New Jersey 07066 Tel.:(201)381-0260 15 felejthetetlen nap három országban BECS, POZSONY, BESZTERCEBÁNYA, KASSA, MAGAS-TATRA és BUDAPEST 1987. július 23-tól augusztus 15-ig $ 159900 Repülőút NEW YORK-ból és visszaközlekedés, szállodák (DOUBLE OCCUPANCY alapon) és étkezés. Amerika más városaiból a New Yorkba csatlakozó jegyet kedvezményes áron biztosítjuk. Irodánk az év minden szakában rendez csoportos és egyéni utakat a világhíres magyar gyógyfürdőkbe. Kérjen részletes felvilágosítást! HAJÓ-ÉS VASÚTJEGYEK IKKA,TUZEX és forintátutalás A QüidC ERDEinNSÁNE)OR és MARGARET több évtizedes tapasztalatukkal készséggel állnak a MAGYAR HÍREK olvasóinak rendelkezésére. Magyarul, angolul és németül beszélünk. Az első jobbágyszabadftó Minden nemzet történelme büsz­kélkedhet nagy alakokkal, kivé­teles személyiségekkel. Ilyenek­ben mi sem szűkölködünk. Az olyan nagyságok mellett, mint pél­dául Pázmány, Zrínyi, Rákóczi, Széchenyi, Kossuth, Deák, voltak kisebbek, szűkebb körre hatók is, akik azonban emberi tisztességük, a köz érdekében végzett áldozat­kész munkájuk miatt, megérdem­lik, hogy megőrizze őket a nem mindig hálás utókor emlékezete. Ami a hálát illeti. Tolna me­gye közönsége” — hadd éljünk e mondandónkhoz korhű kifeje­zéssel — egy esetben semmikép­pen sem gáncsolható. Tizennyolc esztendei szekszárdi újságírósko­­dásom idejéből egyetlen esetre se emlékszem, hogy a szerkesztőség­ben annyi felháborodott levelet kaptunk volna, mint amikor a vá­ros legszebb épülete elől lebon­tották Bezerédj István szobrát. A város legszebb épülete alatt a Pollack Mihály építette régi me­gyeháza értendő, a Magyar Nem­zeti Múzeum egyenesági őse, amelynek kapujára hosszú évtize­deken keresztül egy magas hom­­lokú férfi mellszobra nézett. Ugyanarra a kapura, amelyen ma­ga is ki-be járt és amelynek al­jában a fából készült pádimen­­tum kockái máig ugyanazok, mint az ő idejében voltak. Abban a korban amelyre közéleti munkálkodása esik, Ma­gyarországon nem volt könnyű valakinek felhívnia magára a figyelmet. Se azelőtt, se azóta nem forgott még annyi óriás a hazai közéletben, mint akkor. Bezerédj István — a Nyugat-Du­­nántúlról Tolna megyébe szárma­zott, Hidja-pusztai földesúr — egy dologban azonban valamennyi­ket megelőzte. ö volt az első jobbágyfelsza­badító magyar nemes. A jobbágyok felszabadítását — ami távolról sem annvira közjogi, mint gazdasági kötöttségeik, ter­heik megszüntetését jelentette — a köztudat teljes joggal az 1848-as vívmányok közé sorolja. Az va­lahogy kiesett a közemlékezetből, hogy a jobbágy terhek, azaz a föl­desúrnak járó szolgáltatások ter­heinek örökös megváltása már az 1832/36-os országgyűlés VII. tör­vénycikke lehetőséget adott. Bezerédj István volt az első, aki élt ezzel. Tolna megyében (és persze egyebütt is) ekkor már szép szám­mal voltak Széchenyin nevelke­dett, közgazdaságilag jól képzett földesurak — Bezerédj mellett a Csapók, a Sztankovánszkyak is —, akik jó ideje felismerték, hogy gazdaságilag nem lehet ötről hat­ra lépni, ha jobbágyaik nem érde­keltek a több és jobb termelésben. Hiszen eleddig, ha ez sikerült, az Bezerédj István (1842-ben készült kő­nyomat) egészben semmivel sem részes föl­desuraknak is többet kellett adni­uk.. Bezerédj István 1838. július 8-án medinai, 1840. szeptember 15-én kakasdi jobbágyaival kötött örökváltsági szerződést. A mai utas Székesfehérvárról gépkocsival Pécsre tartva áthalad Kakasdon. Medinára pedig Szedresről letér­ve jut el, amely helység teljes egé­szében Bezerédjnek köszönheti lé­tét, és a selyemhernyó-tenyésztés érdekében telepített szederfákról kapta a nevét. Idézzük a régi veretű, de ma is jól érthető szavakat: „Mindezen előszámlált és szer­ződő jobbágyimnak örökösen átengedett úrbéri tartozások, szolgálatok s adózásoktól tehát, úgymint minden néven neve-> zendő marhás és kézi robottúl, házbértől (füstpénztől), s min­dennemű földi s hegybeli ter­­mesztvények úri kilencedétül, a papi dézmát illető jogomtul s á, közlegelői illetékességemtül örö­­kösim nevében is, és mostan-1 túl fogva minden időre elállók, azoktól szerződő jobbágyaimat (melly nevezet alatt a zsellé­reket is értem), közösen s egyen­ként, nemkülönben pedig utó­­dikat örökre felmentem, felol­dom s feloldottáknák ünnepé­lyesen nyilatkoztatom.” A szekszárdiak háborgása azóta már elült a szobor eltávolítása miatt, mert visszakerült, ha nem is régi helyére, hanem a főbejá­rat mellé, a parkba. A teret ugyanis rendezték és központjá­ba egy még régebbi nagyság, a római Alisca romjain magyar Szekszárdot alapító I. Béla király­nak (?—1061), állított szép szob­rot a hálás utókor. ORDAS IVAN

Next

/
Thumbnails
Contents