Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-01-10 / 1. szám

1 ÜLÉST TARTOTT AZ MVSZ ELNÖKSÉGE Beszámoló az elmúlt évi tevékenységről Kanadai jubileum — Vita és javaslatok i tására. Segíti a Világszövetség az egyesületek „kulturális ellátását”, csaknem félszáz művészcsoport utazott ki az európai magyar egyesületek műsoros estéire. Kerékgyártó László bejelentet­te, hogy megkezdődtek az 1987. évi rendezvények előkészületei. A Magyar Fórum 1987 nyarán ren­dezi meg a Magyarok a világ ze­nei életében című találkozót, majd a piackutatók és iparjogvé­delmi szakemberek találkozójára kerül sor. Kiemelkedő jelentősé­gűnek ígérkezik az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének sá­rospataki ülése. Pungor Ernő professzor, a Bu­dapesti Műszaki Egyetem tan­székvezető tanára, az 1986-os műszaki értelmiségi találkozó szervező bizottságának elnöke a konferencia nemzetközi sikeréről, visszhangjáról számolt be. El­mondta : a hozzáérkező levelekben sokan állandó kapcsolat megte­remtését kérik egy, a hazai és a külföldön élő magyar tudósakat összefogó értelmiségi klub létre­hozását. Pungor professzor beje­lentette, hogy az 1989-re tervezett műszaki értelmiségi találkozó szervezését már 1987-ben megkez­dik. Pach Zsigmond Pál akadé­mikus külön matematikustalálko­zó megszervezését javasolta, majd a történészkonferenciát méltatta. Meleghy Gyula hangot adott annak a véleményének, hogy az MVSZ célja, feladata az összmagyarság érdekeinek képvi­selete kell hogy legyen, függetle­nül attól, hogy őslakos kisebbség­ről vagy kivándorolt szórvány­magyarságról van szó. Javasolta, hogy a magyar sportéletnek oly sok olimpiai és világbajnokot adó '\C (Magyar Atlétikai Club) 1-2. Ai elnökségi ülés résztvevői. 3. Balról: Keresztury Dezső, a Ma­, gyarok Világszövetsége alelnöke, Bognár József, az MVSZ elnöke, Randé Jenő főtitkár és Kerék­gyártó László főtitkárhelyettes. FOTO: NOVOTTA FERENC lóságnak. Lássuk azt is, tette hozzá, hogy honnan indult ez a kapcsolat, mihez képest olyan, amilyen. Czine Mihály felszólalásában arról beszélt, hogy a magyar kul­turális élet már hosszú évek óta tárgyilagosan szól az ország má­sodik világháborús szerepéről. A fiatalok oktatásának kérdéséhez hozzászólva megjegyezte, érdekes lenne azt felmérni, hogy az itthon, Magyarországon tanuló külföldi, magyar származású egyetemisták hozzájutnak-e a magyarrá neve­­lődésükhöz szükséges szellemi táplálékhoz? Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének nyugal­mazott elnöke emlékeztetett arra, hogy nemrégiben a budapesti Kongresszusi Központ mellett már épült emlékmű a második világhá­ború áldozatainak. Maróthy Gyula felvetette, hogy alaposabb elemzést igényelne, miért nem indult idén a kőszegi Jurisich Gimnáziumban első osz­tály a külföldről érkező magyar származású gyermekek számára? Javasolta továbbá egy ifjúsági népművészeti találkozó megszer­vezését. Az elhangzott felvetéseket Ran­dé Jenő főtitkár összegezte, ígér­ve, hogy a közeljövőben minden javaslatot megvizsgálnak, s az Anyanyelvi Konferencia 1987-es sárospataki védnökségi ülésén beszámolnak a megvalósítás le­hetőségeiről. Az elnökségi ülés Bognár Jó­zsef zárszavával ért véget. kapjon emléktáblát egykori mar­gitszigeti székházának a falán. Felajánlotta, hogy amennyiben emlékművet állítanak a második világháború frontjain elesettek­nek, a nyugati magyarság köré­ben pénzgyűjtést szervez. Éltető Lajos, az egyesült álla­mokbeli Itt-Ott Kör elnöke fel­szólalásában megköszönte Lő­­rincze Lajos professzor áldoza­tos munkáját, amelyet az észak­amerikai előadókörútja során végzett, az utat sikeresnek minő­sítette. Hozzáfűzte, azért akad­tak kisebb-nagyob nézeteltéré­sek, összekoccanások, amelyek­ről szintén szólni kell. A továb­biakban felvetette, többször elő­fordult, hogy a kint feladott új­ságok nem érkeztek meg az itt­honi címzetteknek. Ugyancsak hangot adott annak a véleményé­nek, hogy egyes magyarországi vendégeiket utóbb Magyarorszá­gon sérelem érte. Végül üdvözöl­te, hogy az MVSZ múlt évi ren­dezvényeire a szomszédos orszá­gokból is érkeztek — hivatalos vagy nem hivatalos formában — résztvevők. Romhányi László indítványoz­ta, hogy 1988-ban az MVSZ ala­pításának 50. évfordulóján ké­szüljön átfogó tanulmány a Vi­lágszövetség eddigi tevékenységé­ről. Keresztury Dezső, az MVSZ ál­­elnöke megjegyezte, hogy szíve­sen hallott ezen az ülésen, a sike­rek emlegetése mellett kritikus véleményeket is. Az a jó, tette hozzá, ha nem hallgatjuk el a konfliktusainkat sem. De vegyük figyelembe, hogy ezek évről évre kisebbek, s ez így felel meg a va­5

Next

/
Thumbnails
Contents