Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-06-27 / 13. szám

100 ÉVE SZÜLETETT FRANYÓ ZOLTÁN ZICHY JENŐRE EMLÉKEZÜNK JUBILEUMI ÉV A RÓMAI SZENT ANSELM KOLLÉGIUMBAN Franyó Zoltán költő, műfordító, lapszerkesztő, a romániai magyar kultúra kiemelkedő alakja, Kismar­­gita szülöttje. Középiskolai tanul­mányait Aradon és Temesváron vé­gezte, majd a budapesti Ludovika Akadémián tanult. 1907-ben avatták hadnaggyá. 1910-től az aradi Füg­getlenség szerkesztőségében dolgo­zott. 1914-ben — mozgósított tiszt­ként — a galíciai frontra került. 1916-ban Bécsben megjelent német nyelvű novellás kötetben szót emelt a háború embertelensége ellen. Mi­vel a Tanácsköztársaság idején Lu­kács György közeli munkatársa, 1919-ben Bécsbe emigrált. Itt keleti nyelveket tanult az egyetemen. 1921- ben önálló, német nyelvű kötetben jelentette meg Ady-versfordításait. 1923-ban tért haza Aradra, ahol több magyar nyelvű avantgarde újságot szerkesztett, s tucatnyi erdélyi ma­gyar újságba publikált. A harmincas évek végén egyszerre négy erdélyi magyar újság főszerkesztője volt. Világhírű írók és filozófusok az antiszemitizmus ellen címmel anto­lógiát állított össze, amely 1937-ben látott napvilágot Aradon, majd 1938- ban Budapesten. Franyó Zoltán fordította németre József Attila Thomas Mann üdvöz­lése című versét, amelyet a nagy né­met író így az ő közvetítésével is­mert meg. Műfordítói munkássága a magyar irodalomtörténetben egye­dülálló. Tizenhat nyelven tudott, ennyi nyelvből fordított. A régi ke­leti és arab költők mellett Goethe, Baudelaire, Poe számos művét első­ként fordította magyarra. Németre és magyarra ültette a kortárs román költészet valamennyi remekét; kínai és ógörög műfordításait Németor­szágban adták ki. 1978-ban Temesváron bekövetke­zett haláláig szinte évente jelentetett meg műfordításkötetet. Lírai világ­tájak címmel a budapesti Európa Kiadónál láttak napvilágot váloga­tott műfordításai. Német nyelvű Ady-kötete Bukarestben, németre ültetett Petőfi-válogatása Bécsben és Romániában is megjelent. 1970-ben, Bécsben Franyó Zoltán átvehette a rangos nemzetközi ki­tüntetést, a Herder-díjat „a Nyugat és Kelet közötti kulturális és irodal­mi kapcsolatokért egész életművé­vel kifejtett munkássága jutalmául". B. Á. Az egykori magyar arisztokrácia köréből többen fordították tehetségü­ket és javaikat nemzetünk gyarapí­tására, mint ahányukról ez köztu­dott. Utóbbiak közé tartozik a más­félszáz éve született Zichy Jenő gróf is. Németországban végzett jogi ta­nulmányai után, 1860-ban, Fejér megyei főszolgabíróként kapcsoló­dott be a hazai közigazgatásba. 1861 és 1872 között több választási ciklus­ban Deák-párti képviselő. A het­venes évek elején közgazdasági kér­dések parlamenti tárgyalása so­rán ellentétbe került pártja állás­pontjával és a továbbiakban párton­­kívüli, majd szabadelvű program­mal lépett fel. 1903-ban azonban a katonai törvényjavaslatok kapcsán végképp szakított a pártpolitikával. Politikai szereplésénél mindvégig jelentősebb volt közgazdasági és a hazai ipar fejlesztése terén kifejtett tevékenysége, amiért kortársaitól az .,ipargróf’' melléknevet kapta. Utazásait tapasztalatszerzésre, a tapasztalatok hazai népszerűsítésére használta fel. 1866-os angliai és hol­landiai útja során a vízépítési, lecsa­­polási és öntözési munkálatokat ta­nulmányozta. Később figyelmét a mezőgazdaságról az iparfejlesztésre fordította. 1881-től 1906-ban bekövet­kezett haláláig az Országos Iparegye­sület elnökeként tevékenykedett. Foglalkoztatta a munkásság szociális helyzetének és a munkásképzésnek a kérdése. Közreműködésével 86 vá­rosban indult meg a középfokú ipar­oktatás. Sokoldalú tudományos érdeklődé­sét mutatja, hogy három, fontos néprajzi, régészeti eredménnyel zá­rult expedíciót vezetett a Kuakázu­­son át Közép-Ázsiába, valamint Szi­bérián és Mongólián át Kínába. Él­ményeit tudományos ismertterjesztő munkáiban tette közzé. A Magyar Tudományos Akadémia 1899-ben tiszteletbeli tagjává válasz­totta, 1900-ban a szervező bizottság elnökeként részt vett a párizsi vi­lágkiállítás magyar történeti anya­gának rendezésében. Tevékeny élete utolsó szakaszá­ban, 1901-ben múzeumot létesített, művészeti, iparművészeti, régészeti és néprajzi gyűjteménnyel, gazdag könyvtárral, majd életművének mintegy betetőzéseként, a gyűjte­ményt a fővárosnak ajándékozta. Meránban halt meg, 1906 karácso­nyán. Budapesten évtizedek óta ut­ca viseli a nevét. P. L. Száz esztendővel ezelőtt XIII. Leó pápa hívta életre a Szent Benedek reguláját követő önálló kolostorok­nak és kolostori csoportoknak „kö­zös tanulmányi házát”. A jubileumi év alkalmából megemlékeznek a kollégium minden neves tanáráról, köztük több magyarról. Az első a sorban Haudek Ágoston volt, aki 1888—91 között tanított a kollégiumban. Műveltségével és az európai nyelvek terén szerzett jár­tasságával nagy megbecsülést vívott ki magának, 1890-ben a püspökök és szerzetesek kongregációjának kon­zultorává is kinevezték. 1896-ban a kollégium új épülettel gazdagodott, s itt az első magyar ta­nár Schermann Egyed, majd őt Se­­rédi Jusztinián, a kánon jogász, a ké­sőbbi bíboros és esztergomi herceg­­prímás, majd Kühár Floris és Jano­­ta Cirill követte. Jelenleg két ma­gyar: Békés Gellért — aki költőként is ismert — és Büki Gábor él és ta­nít a római Szent Anselm kollégi­umban, amely pápai nyilvános egye­temként működik, és ahol filozófiai, teológiai és liturgia szakon folyik az oktatás. (A. É.) Az egyházak életéből A nyugatnémet egyházmegyei la­pok szervezésében Reitzer prelátus, az Europäischer Hilfsfonds igazgató­ja vezetésével népes látogatócsoport járt Magyarországon. A vendégek megtekintették a főváros nevezetes­ségeit és ellátogattak Esztergomba, ahol Paskai László prímás érsek is fogadta őket. Goják János, a Magyar Kurir főszerkesztője a magyar ka­tolikus egyház helyzetéről adott tá­jékoztatást. * A Keresztyén Békekonferencia nemzetközi tanácskozást rendezett Berekfürdőn, amelynek középpont­jában a nukleáris leszerelés és a fejlődő országokban tapasztalható elszegényedés állott. * A Magyarországi Református Egy­ház nagyszámú teljes Bibliát és énekeskönyvet ajándékozott a szov­jetunióbeli, Kárpátontúli Reformá­tus Egyháznak. Az ajándékot dr. Tóth Károly püspök, a Zsinat lelké­­szi elnöke, a Keresztyén Békekonfe­rencia elnöke adta át Forgon Pál püspöknek. Búcsúzunk Ligeti Lajos Kossuth-díjas akadé­mikus, nyugalmazott egyetemi tanár életének 85. évében, rövid betegség után elhunyt. Halálával a XX. századi magyar tudomány egyik meghatározó egyé­nisége, világhírű orientalista, a ma­gyar őstörténet-kutatás nagy tekin­télye, iskolaalapító tudós távozott körünkből. * Életének 76. évében váratlanul el­hunyt Alfonzó, Markos József érde­mes művész. Fiatal éveiben világjá­ró artista volt. Mint parodista, egyé­ni stílusával, sziporkázó humorával hódította meg a közönséget. Színpa­don és filmvásznon számos kiváló karakteralakítás fűződik a nevéhez. 4

Next

/
Thumbnails
Contents