Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-06-27 / 13. szám
100 ÉVE SZÜLETETT FRANYÓ ZOLTÁN ZICHY JENŐRE EMLÉKEZÜNK JUBILEUMI ÉV A RÓMAI SZENT ANSELM KOLLÉGIUMBAN Franyó Zoltán költő, műfordító, lapszerkesztő, a romániai magyar kultúra kiemelkedő alakja, Kismargita szülöttje. Középiskolai tanulmányait Aradon és Temesváron végezte, majd a budapesti Ludovika Akadémián tanult. 1907-ben avatták hadnaggyá. 1910-től az aradi Függetlenség szerkesztőségében dolgozott. 1914-ben — mozgósított tisztként — a galíciai frontra került. 1916-ban Bécsben megjelent német nyelvű novellás kötetben szót emelt a háború embertelensége ellen. Mivel a Tanácsköztársaság idején Lukács György közeli munkatársa, 1919-ben Bécsbe emigrált. Itt keleti nyelveket tanult az egyetemen. 1921- ben önálló, német nyelvű kötetben jelentette meg Ady-versfordításait. 1923-ban tért haza Aradra, ahol több magyar nyelvű avantgarde újságot szerkesztett, s tucatnyi erdélyi magyar újságba publikált. A harmincas évek végén egyszerre négy erdélyi magyar újság főszerkesztője volt. Világhírű írók és filozófusok az antiszemitizmus ellen címmel antológiát állított össze, amely 1937-ben látott napvilágot Aradon, majd 1938- ban Budapesten. Franyó Zoltán fordította németre József Attila Thomas Mann üdvözlése című versét, amelyet a nagy német író így az ő közvetítésével ismert meg. Műfordítói munkássága a magyar irodalomtörténetben egyedülálló. Tizenhat nyelven tudott, ennyi nyelvből fordított. A régi keleti és arab költők mellett Goethe, Baudelaire, Poe számos művét elsőként fordította magyarra. Németre és magyarra ültette a kortárs román költészet valamennyi remekét; kínai és ógörög műfordításait Németországban adták ki. 1978-ban Temesváron bekövetkezett haláláig szinte évente jelentetett meg műfordításkötetet. Lírai világtájak címmel a budapesti Európa Kiadónál láttak napvilágot válogatott műfordításai. Német nyelvű Ady-kötete Bukarestben, németre ültetett Petőfi-válogatása Bécsben és Romániában is megjelent. 1970-ben, Bécsben Franyó Zoltán átvehette a rangos nemzetközi kitüntetést, a Herder-díjat „a Nyugat és Kelet közötti kulturális és irodalmi kapcsolatokért egész életművével kifejtett munkássága jutalmául". B. Á. Az egykori magyar arisztokrácia köréből többen fordították tehetségüket és javaikat nemzetünk gyarapítására, mint ahányukról ez köztudott. Utóbbiak közé tartozik a másfélszáz éve született Zichy Jenő gróf is. Németországban végzett jogi tanulmányai után, 1860-ban, Fejér megyei főszolgabíróként kapcsolódott be a hazai közigazgatásba. 1861 és 1872 között több választási ciklusban Deák-párti képviselő. A hetvenes évek elején közgazdasági kérdések parlamenti tárgyalása során ellentétbe került pártja álláspontjával és a továbbiakban pártonkívüli, majd szabadelvű programmal lépett fel. 1903-ban azonban a katonai törvényjavaslatok kapcsán végképp szakított a pártpolitikával. Politikai szereplésénél mindvégig jelentősebb volt közgazdasági és a hazai ipar fejlesztése terén kifejtett tevékenysége, amiért kortársaitól az .,ipargróf’' melléknevet kapta. Utazásait tapasztalatszerzésre, a tapasztalatok hazai népszerűsítésére használta fel. 1866-os angliai és hollandiai útja során a vízépítési, lecsapolási és öntözési munkálatokat tanulmányozta. Később figyelmét a mezőgazdaságról az iparfejlesztésre fordította. 1881-től 1906-ban bekövetkezett haláláig az Országos Iparegyesület elnökeként tevékenykedett. Foglalkoztatta a munkásság szociális helyzetének és a munkásképzésnek a kérdése. Közreműködésével 86 városban indult meg a középfokú iparoktatás. Sokoldalú tudományos érdeklődését mutatja, hogy három, fontos néprajzi, régészeti eredménnyel zárult expedíciót vezetett a Kuakázuson át Közép-Ázsiába, valamint Szibérián és Mongólián át Kínába. Élményeit tudományos ismertterjesztő munkáiban tette közzé. A Magyar Tudományos Akadémia 1899-ben tiszteletbeli tagjává választotta, 1900-ban a szervező bizottság elnökeként részt vett a párizsi világkiállítás magyar történeti anyagának rendezésében. Tevékeny élete utolsó szakaszában, 1901-ben múzeumot létesített, művészeti, iparművészeti, régészeti és néprajzi gyűjteménnyel, gazdag könyvtárral, majd életművének mintegy betetőzéseként, a gyűjteményt a fővárosnak ajándékozta. Meránban halt meg, 1906 karácsonyán. Budapesten évtizedek óta utca viseli a nevét. P. L. Száz esztendővel ezelőtt XIII. Leó pápa hívta életre a Szent Benedek reguláját követő önálló kolostoroknak és kolostori csoportoknak „közös tanulmányi házát”. A jubileumi év alkalmából megemlékeznek a kollégium minden neves tanáráról, köztük több magyarról. Az első a sorban Haudek Ágoston volt, aki 1888—91 között tanított a kollégiumban. Műveltségével és az európai nyelvek terén szerzett jártasságával nagy megbecsülést vívott ki magának, 1890-ben a püspökök és szerzetesek kongregációjának konzultorává is kinevezték. 1896-ban a kollégium új épülettel gazdagodott, s itt az első magyar tanár Schermann Egyed, majd őt Serédi Jusztinián, a kánon jogász, a későbbi bíboros és esztergomi hercegprímás, majd Kühár Floris és Janota Cirill követte. Jelenleg két magyar: Békés Gellért — aki költőként is ismert — és Büki Gábor él és tanít a római Szent Anselm kollégiumban, amely pápai nyilvános egyetemként működik, és ahol filozófiai, teológiai és liturgia szakon folyik az oktatás. (A. É.) Az egyházak életéből A nyugatnémet egyházmegyei lapok szervezésében Reitzer prelátus, az Europäischer Hilfsfonds igazgatója vezetésével népes látogatócsoport járt Magyarországon. A vendégek megtekintették a főváros nevezetességeit és ellátogattak Esztergomba, ahol Paskai László prímás érsek is fogadta őket. Goják János, a Magyar Kurir főszerkesztője a magyar katolikus egyház helyzetéről adott tájékoztatást. * A Keresztyén Békekonferencia nemzetközi tanácskozást rendezett Berekfürdőn, amelynek középpontjában a nukleáris leszerelés és a fejlődő országokban tapasztalható elszegényedés állott. * A Magyarországi Református Egyház nagyszámú teljes Bibliát és énekeskönyvet ajándékozott a szovjetunióbeli, Kárpátontúli Református Egyháznak. Az ajándékot dr. Tóth Károly püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, a Keresztyén Békekonferencia elnöke adta át Forgon Pál püspöknek. Búcsúzunk Ligeti Lajos Kossuth-díjas akadémikus, nyugalmazott egyetemi tanár életének 85. évében, rövid betegség után elhunyt. Halálával a XX. századi magyar tudomány egyik meghatározó egyénisége, világhírű orientalista, a magyar őstörténet-kutatás nagy tekintélye, iskolaalapító tudós távozott körünkből. * Életének 76. évében váratlanul elhunyt Alfonzó, Markos József érdemes művész. Fiatal éveiben világjáró artista volt. Mint parodista, egyéni stílusával, sziporkázó humorával hódította meg a közönséget. Színpadon és filmvásznon számos kiváló karakteralakítás fűződik a nevéhez. 4
