Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-06-13 / 12. szám

MŰSOROS EST NYUGAT-BERLINBEN „BESZEGZETT ÉG ALATT...'' Nagy sikerű zenés irodalmi estet rendezett a nyugat-berlini magyar egyesület. Három kitűnő budapesti színművész: Szerencsi Éva, Inke László és Miké István lépett fel a nagyszámban összegyűlt honfitársa­ink előtt, hogy hazai tréfákkal, ka­baréjelenetekkel, versekkel és örök­zöld slágerekkel varázsoljanak mo­solyt az arcókra. A műsort Szilassy Kornélia zongoraművésznő kísérte. Mint Deák Ferenc, az egyesület el­nöke elmondta, a vendégek 1985-ben már szerepeltek a nyugat-berlini magyarok előtt; akkori sikerükre emlékezve kérték az egyesület tag­jai a Magyarok Világszövetségét, hogy az idén is nyújtson segítséget a kis csoport újbóli nyugat-berlini látogatásának megszervezéséhez. A művészek ezúttal sem okoztak csa­lódást, a házigazdák köszönetét és szeretetót a tapsvihar, a virágok mellett az Inke Lászlónak „ünnepé­lyesen” átnyújtott kerek fejű nya­lóka is jelképezte ugyanis az ame­rikai Kojak-filmek magyarra szink­ronizált változatában Inke László „kölcsönzi” a hangját a — rendsze­rint ilyen nyalókát szopogató — New York-i mesterdetektívnek. F. J. Gy. Milcó István, Szerencsi Éva és Inke László az egyik vidám jelenetben A SZÜLŐFÖLDÜNK OPERETT-TOTÓ-PÁLYÁZATA A Szülőföldünk Szerkesztősége az idén ismét pályázatot hirdet. A múlt esztendei Nóta-totó sikere és hall­gatóink kívánsága késztetett ben­nünket arra, hogy ez évi pályáza­tunk témája az operett világa le­gyen. E zenés-táncos műfaj számos nagy hírű magyar komponistát és slágert adott a világnak. Kálmán Imrétől Ábrahám Pálig, Lehár Fe­­renctől Huszka Jenőig felsorolni is nehéz, ki mindenki írt fülbemászó dallamokat. Mivel a Nóta-totóra több ezren küldték el megfejtésüket, bízunk abban, hogy ezúttal nem lesz nehéz az ugyancsak népszerű ope­rettvilágban sem eligazodni. Re­méljük, e pályázatunk is hasonló ér­deklődésre tart számot, mint a múlt esztendei. Az operett-totó három főnyere­ménye: 10-10 napos magyarországi utazás a Magyar Rádió Szülőföldünk Szerkesztősége vendégeként. A fő­díjakon kívül a sikeres pályázók kö­zött számos tárgynyereményt is ki­sorsolunk. Kedves Honfitársunk, kedves Hallgatónk! Ha kedve van játszani, töltse ki, és küldje be a totószel­vényt! Kérjük, a borítékra írja rá: Operett-totó-pályázat. A szelvények postára adásának határideje: 1987. november 1. Címünk: Magyar Rádió, Szülőföldünk Szerkesztősége, H— 1800 Budapest, Bródy Sándor u. 5—7. 1. Melyik operett főhőse a „rózsák atyja”? 1. Huszka Jenő: Gül baba 2. Kacsóh Pongrác: János vitéz X. Kálmán Imre: A cigányprímás 2. Ki írt operettet Tatárjárás címmel? 1. Lehár Ferenc 2. Szirmai Albert X. Kálmán Imre 3. A „Mesék az írógépről” című operett örökzöld dala a „Hétre ma várom a Nemzetinél”. Ki a zeneszerző? 1. Jacobi Viktor 2. Brodszky Miklós X. Lajtai Lajos 4. „Londonban, hej, van számos utca, és minden utcán van sarok” — melyik operett játszódik ebben a környezetben? 1. Gyöngy Pál: Kadétszerelem 2. Huszka Jenő: Bob herceg x. Szirmai Albert: Mágnás Miska 5. Melyik operettben szerepel Verecki Szilvia, a pesti Orfeum ünnepelt primadonnája? 1. Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya 2. Lehár Ferenc: Éva x. Kálmán Imre: Csárdáskirálynő 6. Az egyik operett legfontosabb kelléke az a mé­zeskalácsszív, amelyre az van írva: Szív küldi szívnek szívesen. Ki a zeneszerző? 1. Szirmai Albert 2. Gyöngy Pál X. Márkus Alfréd 7. Ki zenésítette meg Martos Ferenc: Lili bárónő című vígjátékét? 1. Kálmán Imre 2. Lehár Ferenc x. Huszka Jenő 8. Melyik operettben hangzik el a: Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket! című dal? 1. Jacobi Viktor: Leány vásár 2. Eisemann Mihály: Füredi Annabál X. Kálmán Imre: Marica grófnő 9. A Mosoly országa című Lehár-operett legna­gyobb slágere: 1. Hoppsza Sári 2. Vágyom egy nő után x. Egy csók és más semmi 10. Melyik operettben illatoznak és suttognak a vén budai hársfák? 1. Eiscmann Mihály: Bástyasétány 2. Ábrahám Pál: Bál a Savoyban X. Buday Dénes: Egy boldog pesti nyár 10+1. Fényes Szabolcs legnépszerűbb operettjé­nek hősnője: 1. Maya 2. Szibill x. Giuditta NÉV: ....................................... Ország: ....................... LAKCÍM: ........................................................................ (Kérjük, adatait írógéppel, vagy nagybetűs kéz­írással közölje!) Ez a címe Ferenczy Csongor és Kóka Rozália előadóestjének, amely a budapesti bemutatók után vidéken is mindenütt óriási sikert arat. Az est első részét Tamás Menyhért köl­teményeiből állították össze. A köl­tő, aki gyermekként élte meg a bu­kovinai székelység kétszáz évének immár negyedik, utolsó nagy föl­dönfutását, az 1944-es bácskai mene­külést, szinte apokaliptikus látomás­ban idézi fel az eseményeket. Ferenczy Csongor visszafogott, eszköztelennek ható, ugyanakkor ér­zelmektől izzó, szubjektív versmon­dásával képes megjeleníteni, láttatni az „ország-világ legyen hazánk” át­kával megvert népcsoport menekü­lését, együtt szorong az „új óhaza” reménységébe kapaszkodókkal: „Lesz-e udvar, mely minket befo­gad?” Ferenczy Csongor játékát gazdagítja, erősíti Kóka Rozália egy­szerű, mélyen átélt népdaléneklése, Gulyás Ferenc és Vass Árpád mu­zsikálása. Az est második felében vidámra fordítják a szót. Ékesen bizonyítva, hogy a tengernyi szenvedést megélt bukovinai székelyek mindennek el­lenére megőrizték életkedvüket, élet­erejüket, örömre, játékra való haj­landóságukat, szépteremtő képessé­güket. A Kóka Rozália által gyűjtött és feldolgozott bukovinai székely népmesékből, népi szerelmes törté­netekből, népdalokból mutatnak be egy csokorra valót. Kóka Rozália és Ferenczy Csongor felszabadult játé­kával, egymásnak felelő-feleselő tör­téneteivel, ízes székely táj szólásával elragadja, gyakran készteti kacagás­ra a közönséget. Üjabb műsoruk — Egy asszonynak két vétkecskéje címmel — a székely népköltészet szerelemről, házasság­ról szóló verseiből, adomáiból válo­gat. Az ősbemutató fergeteges sikert aratott a budapesti Egyetemi Szín­padon. Z. K. FOTO: FARKAS TAMAS 4

Next

/
Thumbnails
Contents