Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-06-13 / 12. szám
MŰSOROS EST NYUGAT-BERLINBEN „BESZEGZETT ÉG ALATT...'' Nagy sikerű zenés irodalmi estet rendezett a nyugat-berlini magyar egyesület. Három kitűnő budapesti színművész: Szerencsi Éva, Inke László és Miké István lépett fel a nagyszámban összegyűlt honfitársaink előtt, hogy hazai tréfákkal, kabaréjelenetekkel, versekkel és örökzöld slágerekkel varázsoljanak mosolyt az arcókra. A műsort Szilassy Kornélia zongoraművésznő kísérte. Mint Deák Ferenc, az egyesület elnöke elmondta, a vendégek 1985-ben már szerepeltek a nyugat-berlini magyarok előtt; akkori sikerükre emlékezve kérték az egyesület tagjai a Magyarok Világszövetségét, hogy az idén is nyújtson segítséget a kis csoport újbóli nyugat-berlini látogatásának megszervezéséhez. A művészek ezúttal sem okoztak csalódást, a házigazdák köszönetét és szeretetót a tapsvihar, a virágok mellett az Inke Lászlónak „ünnepélyesen” átnyújtott kerek fejű nyalóka is jelképezte ugyanis az amerikai Kojak-filmek magyarra szinkronizált változatában Inke László „kölcsönzi” a hangját a — rendszerint ilyen nyalókát szopogató — New York-i mesterdetektívnek. F. J. Gy. Milcó István, Szerencsi Éva és Inke László az egyik vidám jelenetben A SZÜLŐFÖLDÜNK OPERETT-TOTÓ-PÁLYÁZATA A Szülőföldünk Szerkesztősége az idén ismét pályázatot hirdet. A múlt esztendei Nóta-totó sikere és hallgatóink kívánsága késztetett bennünket arra, hogy ez évi pályázatunk témája az operett világa legyen. E zenés-táncos műfaj számos nagy hírű magyar komponistát és slágert adott a világnak. Kálmán Imrétől Ábrahám Pálig, Lehár Ferenctől Huszka Jenőig felsorolni is nehéz, ki mindenki írt fülbemászó dallamokat. Mivel a Nóta-totóra több ezren küldték el megfejtésüket, bízunk abban, hogy ezúttal nem lesz nehéz az ugyancsak népszerű operettvilágban sem eligazodni. Reméljük, e pályázatunk is hasonló érdeklődésre tart számot, mint a múlt esztendei. Az operett-totó három főnyereménye: 10-10 napos magyarországi utazás a Magyar Rádió Szülőföldünk Szerkesztősége vendégeként. A fődíjakon kívül a sikeres pályázók között számos tárgynyereményt is kisorsolunk. Kedves Honfitársunk, kedves Hallgatónk! Ha kedve van játszani, töltse ki, és küldje be a totószelvényt! Kérjük, a borítékra írja rá: Operett-totó-pályázat. A szelvények postára adásának határideje: 1987. november 1. Címünk: Magyar Rádió, Szülőföldünk Szerkesztősége, H— 1800 Budapest, Bródy Sándor u. 5—7. 1. Melyik operett főhőse a „rózsák atyja”? 1. Huszka Jenő: Gül baba 2. Kacsóh Pongrác: János vitéz X. Kálmán Imre: A cigányprímás 2. Ki írt operettet Tatárjárás címmel? 1. Lehár Ferenc 2. Szirmai Albert X. Kálmán Imre 3. A „Mesék az írógépről” című operett örökzöld dala a „Hétre ma várom a Nemzetinél”. Ki a zeneszerző? 1. Jacobi Viktor 2. Brodszky Miklós X. Lajtai Lajos 4. „Londonban, hej, van számos utca, és minden utcán van sarok” — melyik operett játszódik ebben a környezetben? 1. Gyöngy Pál: Kadétszerelem 2. Huszka Jenő: Bob herceg x. Szirmai Albert: Mágnás Miska 5. Melyik operettben szerepel Verecki Szilvia, a pesti Orfeum ünnepelt primadonnája? 1. Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya 2. Lehár Ferenc: Éva x. Kálmán Imre: Csárdáskirálynő 6. Az egyik operett legfontosabb kelléke az a mézeskalácsszív, amelyre az van írva: Szív küldi szívnek szívesen. Ki a zeneszerző? 1. Szirmai Albert 2. Gyöngy Pál X. Márkus Alfréd 7. Ki zenésítette meg Martos Ferenc: Lili bárónő című vígjátékét? 1. Kálmán Imre 2. Lehár Ferenc x. Huszka Jenő 8. Melyik operettben hangzik el a: Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket! című dal? 1. Jacobi Viktor: Leány vásár 2. Eisemann Mihály: Füredi Annabál X. Kálmán Imre: Marica grófnő 9. A Mosoly országa című Lehár-operett legnagyobb slágere: 1. Hoppsza Sári 2. Vágyom egy nő után x. Egy csók és más semmi 10. Melyik operettben illatoznak és suttognak a vén budai hársfák? 1. Eiscmann Mihály: Bástyasétány 2. Ábrahám Pál: Bál a Savoyban X. Buday Dénes: Egy boldog pesti nyár 10+1. Fényes Szabolcs legnépszerűbb operettjének hősnője: 1. Maya 2. Szibill x. Giuditta NÉV: ....................................... Ország: ....................... LAKCÍM: ........................................................................ (Kérjük, adatait írógéppel, vagy nagybetűs kézírással közölje!) Ez a címe Ferenczy Csongor és Kóka Rozália előadóestjének, amely a budapesti bemutatók után vidéken is mindenütt óriási sikert arat. Az est első részét Tamás Menyhért költeményeiből állították össze. A költő, aki gyermekként élte meg a bukovinai székelység kétszáz évének immár negyedik, utolsó nagy földönfutását, az 1944-es bácskai menekülést, szinte apokaliptikus látomásban idézi fel az eseményeket. Ferenczy Csongor visszafogott, eszköztelennek ható, ugyanakkor érzelmektől izzó, szubjektív versmondásával képes megjeleníteni, láttatni az „ország-világ legyen hazánk” átkával megvert népcsoport menekülését, együtt szorong az „új óhaza” reménységébe kapaszkodókkal: „Lesz-e udvar, mely minket befogad?” Ferenczy Csongor játékát gazdagítja, erősíti Kóka Rozália egyszerű, mélyen átélt népdaléneklése, Gulyás Ferenc és Vass Árpád muzsikálása. Az est második felében vidámra fordítják a szót. Ékesen bizonyítva, hogy a tengernyi szenvedést megélt bukovinai székelyek mindennek ellenére megőrizték életkedvüket, életerejüket, örömre, játékra való hajlandóságukat, szépteremtő képességüket. A Kóka Rozália által gyűjtött és feldolgozott bukovinai székely népmesékből, népi szerelmes történetekből, népdalokból mutatnak be egy csokorra valót. Kóka Rozália és Ferenczy Csongor felszabadult játékával, egymásnak felelő-feleselő történeteivel, ízes székely táj szólásával elragadja, gyakran készteti kacagásra a közönséget. Üjabb műsoruk — Egy asszonynak két vétkecskéje címmel — a székely népköltészet szerelemről, házasságról szóló verseiből, adomáiból válogat. Az ősbemutató fergeteges sikert aratott a budapesti Egyetemi Színpadon. Z. K. FOTO: FARKAS TAMAS 4
