Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-06-13 / 12. szám

IMíffiE Közélet - diplomácia Tom Simons, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának csoportfőnöke, Horn Gyula külügy­­minisztériumi államtitkárral és Ko­vács László külügyminiszter-helyet­tessel folytatott tárgyalásokat Bu­dapesten, a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről és a magyar—ame­rikai kapcsolatokról. •5|é Francesco Colasuonno címzetes ér­sek, pápai nuncius vezetésével va­tikáni küldöttség járt hazánkban, s tárgyalásokat folytatott Miklós Imre államtitkárral, az Állami Egyház­ügyi Hivatal elnökével, a Magyar Katolikus Püspöki Kar tagjaival, és részt vett több jelentős egyházi ün­nepségen is. * Hivatalos látogatást tett hazánk­ban Jósé Federico de Carvajal, a spanyol szenátus elnöke. A spanyol vendéget fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Németh Ká­roly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Szűrös Mátyás, az MSZMP KB tit­kára, az Országgyűlés külügyi bi­zottságának elnöke és Várkonyi Pé­ter külügyminiszter. MAGYAR-AUSZTRÁL KAPCSOLATOK Megalakult Budapesten a Ma­gyar—Ausztrál Kapcsolatokat Elő­mozdító Bizottság. A bizottság elnö­kévé Simái Mihály akadémikust, az MTA Világgazdasági Kutatóintézete igazgatóhelyettesét választották meg. Az alelnök Molnár István nyugal­mazott nagykövet, a főtitkár Bíró Károly, a Budapest Hilton nyugal­mazott igazgatója. Az első ülésen munkaprogramot fogadtak el, külö­nös tekintettel az ausztrál állam fennállásának közelgő kétszáz éves évfordulójára. A szervezet jó kap­csolatokra törekszik az ausztrál part­neregyesülettel, amely — Andrew Lederer elnökletével — a közelmúlt­ban alakult meg Sydneyben. KÜLDÖTTSÉG KANADÁBAN A kanadai parlament meghívásá­ra Ottawában járt magyar parla­menti küldöttség vezetőjét, Sarlós Istvánt, az Országgyűlés elnökét fo­gadta Brian Mulroney kanadai mi­niszterelnök. Találkozójukon mind­két részről egyetértettek abban, hogy a földrajzi távolságok ellenére igen erős a rokonszenv a magyar és a kanadai nép között. A miniszterel­nök elmondta, hogy kapcsolataink mentesek a problémáktól, folyama­tosan fejlődnek, a kultúrán túl szá­mos más területre, örvendetes mó­don gazdasági területre is kiterjed­nek. A kanadai parlament és a sze­nátus képviselőivel folytatott esz­mecserén a tárgyaló felek hangsú­lyozták a különböző társadalmi rendszerű országok törvényhozó szervei közötti folyamatos és rend­szeres párbeszéd fontosságát. BUDAPEST - BLOOMINGTON Aczél György, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója az Egyesült Ál­lamokban járt. Találkozott az ame­rikai politikai élet, az üzleti, tudo­mányos és művészeti körök számos kimagasló képviselőjével. Blooming­tonban, az Indiana Állami Egyete­men — a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megbízásából — a Magyar Népköztársaság Csillagrend­jét nyújtotta át John Ryannak, az egyetem elnökének, a két ország fel­sőoktatási intézményei, tudományos kutatói közötti kapcsolatok fejlesz­tésében szerzett kimagasló érde­meiért. * Az Eötvös Loránd Tudományegye­tem Bölcsészettudományi Karán bensőséges ünnepségen nyújtották át az amerikai egyesült államokbeli Indiana Egyetem arany díszérmét Czeglédy Károlynak, az ELTE BTK nyugalmazott tanszékvezető tanárá­nak. Czeglédy Károly — a Sémi Fi­lológiai és Arab Tanszék volt ve­zetője — arab, török és más keleti nyelven írt források alapján, nem­zetközi együttműködés keretében kutatja az eurázsiai sztyepp népei­nek honfoglalás előtti történetét. A díszérmet a Permanent International Altaic Conference 29. taskenti ülés­szakán ítélték oda a tudósnak. Gazdaság Budapesten tartotta hetedik ülé­sét a magyar—amerikai gazdasági és kereskedelmi kormányközi ve­gyesbizottság. A Melega Tibor kül­kereskedelmi miniszterhelyettes ál­tal vezetett magyar tárgyaló csoport és a Louis Laun kereskedelmi mi­niszterhelyettes vezette amerikai küldöttség megvitatta a gazdasági­kereskedelmi kapcsolatok helyzetét. Elsősorban a korszerű gazdasági együttműködési formákra helyezték a hangsúlyt, és megjelölték azokat a területeket, ahol ezen a téren a jö­vőben jelentős fejlődés érhető el: elsősorban az élelmiszer-gazdaság­ban, a járműiparban és a gépipar­ban. * Irodát nyitott Budapesten a svájci székhelyű Brown Boveri (BBC) cég. Az 1891-ben alapított, százezer al­kalmazottat foglalkoztató BBC leg­jelentősebb magyarországi partnere a Ganz, és számos licencet adtak el más magyar cégeknek is. * A vételi valutaárfolyamok (100 egy­ségre forintban): angol font 7875,76; ausztrál dollár 3362,86; belga frank 127,01; dán korona 700,64; finn már­ka 1083,13; francia frank 788,72; hol­land forint 2314,75; kanadai dollár 3522,04; norvég korona 708,07; NSZK- márka 2635,54; olasz líra (1000) 36,60; osztrák schilling 374,87; spa­nyol peseta 37,60; svájci frank 3206,91; svéd koronái 753,65; USA- dollár 4709.11. Kultúra -Űjfalussy József zenetudós, zenész­nemzedékek köztiszteletben álló ta­nára kapta meg az idei Herder-dí­­jat, amelyet a bécsi tudományegye­tem dísztermében adtak át. * Május 17-én ünnepélyes szentmi­se keretében vette át Szabó Géza kanonok a budapesti Szent István Bazilika íelújitott kupoláját. A bu­dapesti városképet meghatározó műemléképület felújítása a további években folytatódik. * Hamza Dezső Ákos, a brazíliai Sáo Paulóban élő magyar festőművész kiállítását nyitották meg a jászbe­rényi Jász Múzeumban. A tárlat megnyitóján részt vett a távoli föld­részről hazalátogatott 85 éves mes-A ST. JOHN'S Ma már .közhelynek számít az a mondás, hogy a „távolságok roha­mosan csökkennek”. Az információ­áramlás felgyorsulásából csak úgy lehet hasznot húzni, ha az informá­ciókat megfelelően tudjuk elemezni és felhasználni. Ehhez viszont az szükséges, Ihogy a világ különböző tájain élő emberek jobbam megis­merjék és megértsék egymást. Az egymás megismerésében a vezet» szerep az egyetemekre hárul. Ma már elengedhetetlen alkotóeleme egy-egy egyetem programfüzetének az európai tanulmányi lehetőség fel­sorolása, valamelyik európai egye­temmel Való együttműködésének is­mertetése. A New York- i katolikus St. John’s Egyetem nemcsak szétnézett Euró­pában, hanem azt a célt is maga elé tűzte, hogy egyedülálló lehetőséget fog nyújtani az érdeklődő diákok­nak. Az egyetem vezetősége hosszas gondolkodás és egy európai körút után, döntést hozott. A St. John’s Egyetem európai programjának köz­pontja Budapest lesz. A .New York-i katolikus egyházközség, a Vatikán és a magyar katolikus egyház is mesz­­szemenőleg támogatta az elképzelést. Az ötletet tettek követték. 1984-ben megállapodást írt alá a New Yorijt-i és három budapesti egyetem. E szer­ződés alapján a New York-i egye­tem minden félévben lehetőséget nyújt az érdeklődő diákoknak, hogy egy félévet Európában, Budapesten tanulhassanak. Az amerikai hallga­tók a budapesti egyetemeken össze­sen 15 előadás-sorozatból válogat­hatnak, érdeklődésüknek megfele­lően. Az előadásokat neves magyar egyetemi tanárok tartják, természe­tesen angol nyelven. Ez a program abban is különbözik a többi egyetem hasonló programjától, hogy egy kö­telező háromhetes, három országot bejáró körutat is magába foglal. A program 1985. őszi beindulása óta kö­zel 100 hallgató élt a lehetőséggel, hogy Budapesten tanulhasson. A St. John’s Egyetem által nyújtott külön­leges lehetőség nemcsak a saját hall­gatóinak az érdeklődését keltette fel, hanem .más amerikai egyetemekről is vonzott diákokat. Csak néhányat sorolunk fel: Harvard, Wellesley. tudomány ter is. A művész, akit Jászberény díszpolgári címmel tüntetett ki 112 alkotását ajándékozta a városnak. lié Lisszabonban a Gulbenkiaan ala­pítvány időszakos kiállítások termé­ben kiállítás nyílt Szenes Árpád, a két évvel ezelőtt elhunyt magyar származású festőművész portugál témájú festményeiből. Visegrádon, a Magyar Madártani Egyesület találkozóján az Európai Madárvédő Egyesületekből 28 or­szág 130 képviselője vett részt. A madárvédelem szorosan a környezet védelméhez tartozik. Azokon a ter­mészeti területeken ugyanis, ahol az emberi beavatkozás megbontja a biológiai egységet, a madarak az el­ső veszélyjelzők. BUDAPESTEN Mercy, St. Mary’s, Lehigh. Az ame­rikai diákokat Budapesten 2 ágyas szállodai szobákban helyezik el, és egy amerikai egyetemi tanár segíti őket az esetleg felmerülő problémák megoldásában. Mint a St. John’s Egyetemen elő­adó tanár, elmondhatom, hogy a programban részt vevő diákoknak ki­vétel nélkül jót tett a budapesti fél­év. Amíg a budapesti egyetemek hallgatói voltak, javult tanulmányi átlaguk. Ennek nemcsak az az oka, hogy Pesten nem tudtak tévét nézni a nyelvi nehézségek miatt, nem le­hetett kiugrani egy-egy pizzáért, hanem az is, hogy sokan ott ébred­tek annak tudatára, hogy felnőttként kell viselkedniük, mert felelősek ön­magukért. De a jobb jegyek nem bi­zonyultak átmenetieknek, mert ha­zatérés után kivétel nélkül meg­őrizték a magasabb átlagot. Megta­nultak tanulni. A szemeszter kezde­tén teenagerek ültek fel a repülő­gépre New Yorkban és érett felnőt­tek jöttek vissza. Persze nem szabad ezt a 100 diá­kot könyvmolynak elképzelni, bár mindegyikük büszke jó tanulmányi eredményére, ugyanakkor nevetve mesélnek egyéb „kalandjaikról”: az első útról a fogaskerekűvel a szállo­dából az egyetemre, az első találko­zásról a magyar diákokkal, tanárok­kal. a keresgélésről az angol—ma­gyar szótárban, hogy az utca embe­rével megértessék magukat. És Bu­dapesten nemcsak tanulásra futotta az időből, voltak, alkik szabadidejük­ben az eszpresszókat járták, voltak, akik a Műegyetem énekkarálba lép­tek be, voltak, akik az egyetem ko­sárlabdacsapatát erősítették, és olya­nok is, akik a diszkókba járták. Nem győztek mesélni a meglátogatott másik három országról, Ausztriáról, Görög- és Olaszországról. Az addig csak fényképekről ismert művészet megelevenedett, kézzelfoghatóvá és felejthetetlenné vált. Egy szó mint száz, a Budapesten töltött három hónap maradandó em­lékeket hagyott és szélesebb látókö­rű fiatalokat hozott vissza hozzánk az egyetemre. SUSAN GLANZ (New York) 3

Next

/
Thumbnails
Contents