Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-04-18 / 8. szám

KORMÁNYSZÓVIVŐI NYILATKOZAT ÉS MTA KÖZLEMÉNY SZŰRÖS MÁTYÁS AMERIKAI TÁRGYALÁSAI Szűrös Mátyás, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának titkára, az Országgyűlés kül­ügyi bizottságának elnöke, aki Dan­te Fasceltnek, az amerikai képvise­­löház külügyi bizottsága elnökének meghívására tett látogatást az Egye­sült Államokban, megbeszéléseket folytatott az amerikai politikai, tár­sadalmi és gazdasági élet kimagasló képviselőivel. George Shultz külügy­miniszterrel áttekintették a magyar —amerikai kapcsolatok helyzetét, a nemzetközi helyzet időszerű kérdé­seit, így a leszerelés, a fegyverzet­korlátozás témakörét is. Szűrös Má­tyás tájékoztatta az amerikai kül­ügyminisztert Magyarország fejlő­déséről, az ország helyzetéről. Chris­topher Dodd szenátorral, a szená­tus külügyi bizottságának tagjával nemzetközi kérdésekről cserélt vé­leményt a magyar politikus. Paul Freedenbert, kereskedelemügyi mi­niszterhelyettessel pedig a gazdasá­gi együttműködés fejlesztéséről tár­gyalt. Szűrös Mátyást fogadta George Bush, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke. TAVASZI ÜLÉSSZAK Az Országgyűlés tavaszi üléssza­kán a földről szóló törvényjavaslatot vitatták meg a képviselők. Ä tervezet előzetes vitája során a különböző parlamenti bizottságok több módo­sító indítvánnyal éltek. Dr. Markója Imre igazságügy-miniszter expozé­jában a földre vonatkozó szabályo­zás eddigi bonyolultságával indokol­ta az új törvény létjogosultságát, amely egyebek között lehetővé teszi állami földek szövetkezeti tulajdon­ba kerülését, felemeli a magánsze­mélyek által birtokolható termőföld­­terület felső határát, és további egy­szerűsítéseket, módosításokat is elő­ír a magáningatlan-tulajdonnái kap­csolatban. A két ellenszavazat és ti­zenkét tartózkodás mellett elfogadott földtörvény arról is rendelkezik, hogy a jogellenesen külföldön tar­tózkodó személy ingatlantulajdona belföldi hozzátartozójára száll át, ha ezt a hozzátartozó kéri. Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási hiva­talának elnöke, a kormány szóvi­vője ismertette a magyar álláspon­tot azzal kapcsolatban, hogy a ro­mániai Magyar Nemzetiségű Dol­gozók Tanácsa ülésén és az azt kö­vető sajtókampány során a román nép történetének meghamisításával, revansizmussal, Románia bedügyébe való beavatkozási kísérlettel vádol­ták a Magyar Népköztársaságot. A magyar kormány szóvivője hangsúlyozta: a Romániában és külföldön is széles körben terjesz­tett vádak minden alapot nélkülöz­nek, zavart okoznak a két szomszé­dos szocialista ország együttműkö­désében, ártanak mind a magyar, mind a román nép érdekeinek. Magyar'ország a népek közötti ba­rátság erősítését, a sokoldalú együtt­működés fejlesztését tűzte ki célul. A Magyar Népköztársaság képvise­lője aláírta a helsinki záróokmányt. Az alapelveket — beleértve a ha­tárok sérthetetlenségét is — követ­kezetesen betartjuk, ajánlásait kor­rekt módon megvalósítjuk. A ma­gyar—román kapcsolatokban kormá­nyunk mindig az együttműködés kölcsönösen előnyös fejlesztésére, állandó gazdagítására törekedett. E téren a magyar kormány politikája hosszú idő óta változatlan — húzta alá a kormányszóvivő —, s ezért a nekünk címzett vádak érthetetle­nek és elfogadhatatlanok. 1977-ben a Kádár János és Nicolae Ceausescu által aláírt közös közle­mény nyilvánosan is deklarálta, hogy az országainkban élő magyar, illetve román nemzetiség a két or­szág baráti kapcsolatai fejlesztésé­nek fontos tényezője. Megerősítet­ték, hogy szükség van a közvetlen lakossági kapcsolatok, a turizmus fejlesztésére, a sajtótermékek és könyvek cseréjének bővítésére, a népeinket összekötő haladó hagyo­mányok átadására, s a kulturális és oktatási kapcsolatokban, a tájé­koztatásban a felek figyelemmel lesznek a nemzetiségek igényeire is. Az illetékes magyar szervek a meg­állapodásnak megfelelően mindig nagy felelősséggel és kezdeményező­en foglalkoztak ezekkel a kérdések­kel. Sajnálatos, hogy kezdeményezé­seink nemigen találtak viszonzásra. Ismeretes az a régi elvi álláspon­tunk is, hogy a nemzetiségi kérdés kezelése minden országnak belügye, amelynek azonban nemzetközi, az adott esetben Magyarországot érin­tő kihatása van. Természetesnek tartjuk azt, hogy a történelem egyes kérdéseinek megítélésében lehetnek és vannak is különbségek a különböző orszá­gok tudósai, így a magyar és a ro­mán történészek között is. Azonban csak a tények szándékos félrema­gyarázásának tudhatjuk be azokat a vádakat, hogy a Magyar Népköz­­társaságban olyan történelmi mun­kák publikálása folyik, amely úgy­mond Horthy fasiszta rendszerének legreakciósabb téziseit elevenítik fel. Magyarország és Románia népei­nek egyaránt érdeke, hogy a fel­vetődő vitás kérdések megoldásán munkálkodjon, s a barátság szálait erősítve, a társadalmi haladás ügyét szem előtt tartva fejlessze együttműködését minden területen. Mi a magunk részéről erre mindig készek vagyunk — hangsúlyozta a kormány szóvivője. % A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége által kiadott közlemény megalapozatlan rágalmaknak ítéli azokat az éles támadásokat, melyek román részről az MTA gondozásá­ban megjelent Erdély története cí­mű háromkötetes munkát, s álta­lában hazai történetírásunkat ér­ték. Akadémiánkat „tudatos törté­nelemhamisítással”, a szerzőket ^horthysta, fasiszta, soviniszta té­zisek felelevenítésével” vádolták. Az MTA Elnöksége méltatlannak tartja, hogy ilyen jellegű vádasko­dó polémiákba bocsátkozzon. Tudo­mányos vitákat csakis a tudomá­nyosság keretei között lehet eldön­teni, s az üres vádaskodás nem le­het vitaalap. A közlemény utalt rá, hogy az akadémiai Erdély-történet szerzői, ellentétben román kollé­gáikkal, nem osztják a dákó-román kontinuitás elméletét, vita folyik Erdély, valamint a két ország tör­ténetének számos kérdéséről, bele­értve az első világháborút követő békerendszer értékelését, valamint az 1919-es magyar forradalom meg­ítélését is. Vitás kérdések minden tudományos műben adódhatnák — szögezte le a közlemény —, a vita­tott munka azonban analitikusan, kritikusan vizsgálja saját múltun­kat, s közös történelmünk jobb megismerését, megértését igyekszik szolgálni. Az Akadémia gondozásá­ban megjelent Erdély-történet bár­mely objektív olvasója megbizonyo­sodhat a vádaskodások alaptalansá’­­gáról. Csakis a történészek együt­tes, előítéletektől és elfogultságtól mentes vitája lehet a tisztázatlan kérdések megbeszélésének legjobb fóruma — húzta alá az MTA köz­leménye —. ami hasznosan hozzá­járulhatna a történetkutatás fejlő­déséhez, de a helsinki megállapo­dások általunk hiánytalanul elfo­gadott szellemének, valamint Aka­démiánk és a magyar és a román nép közötti, melegen kívánt barát­ság erősítéséhez is. Kultúra - tudomány 300 éves a főváros legrégebbi — Széchenyi György esztergomi érsek által alapított — középiskolája, a II. Rákóczi Ferenc gimnázium. A jeles évfordulóról az iskola egykori és mai diákjai ünnepi műsorral emlé­keztek meg a Zeneakadémián. Az ausztriai független magyar kultúregyesületek meghívására Bécs­­ben vendégszerepeit a Magyar Rá­dió kabarészínháza. Az előadást 400 fős közönség tekintette meg. Az egyesület tánccsoportja a Col­­légium Hungaricumban nagy sikerű előadást rendezett. Andrew Steiner, magyar szárma­zású szobrászművész, akinek külö­nös, gyökerekből faragott szobrait Magyarországon a veszprémi anya­nyelvi konferencia idején láthattuk, galériát nyitott Sydneyben. %■ A Hyppolit a lakáj című nagy sike­rű vígjáték vetítésével a Budapesti Filmmúzeumban megkezdődött a Kabos Gyula filmjeit bemutató prog­ram, amelyet a művész születésének 100. évfordulójára rendezett a Ma­gyar Filmintézet. Emléktáblával je­lölték meg Kabos Gyula hajdani siófoki pihenőházát. Januárban kezdődött, ez év augusz­tusáig tart a magyar rendezvények sora az NSZK-beli Gießenben, a vá­ros és a Justus Liebig Universität szervezésében. A rendezvénysorozat részeként Irén Veronika Kari — aki egyébként évek óta vezet a város­ban magyar nyelvtanfolyamokat — tárlatot nyitott mai magyar képző­művészek munkáiból. Ugyancsak ő magyar főzőkurzust is szervezett. Paul Almásyt, a világhírű, Fran­ciaországiban élő fotóművészt 80. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Csillagrendjével tüntette ki az Elnöki Tanács. Telt ház előtt több jeles közéleti személyiség jelenlétében nagy siker­rel zajlott le az Én is jártam Isonzó­nál című másfél órás magyar doku­mentumfilm (rendezte Gulyás Gyu­la) első külföldi bemutatója a római Magyar Akadémián. A hazai cserkészmozgalam törté­netéről tartott előadást Budapesten Szabó Bendegúz mérnök, volt cser­késztiszt, a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat helytörténeti szak­osztálya rendezésében. Herbert von Karajan kimagasló zenei tevékenységéért Liszt Ferenc­­emlékplakettet kapott. A Liszt Tár­saság által alapított kitüntetést Salzburgban adták át a világhírű karmesternek. Párizs montmartre-i temetőjéből hazakerültek Batthyány Kázmér hamvai. A siklósi családi kripta lesz az 1849-es Szemere-kormány kül­ügyminiszterének végső nyugvóhe­lye. Doczé Kálmán, hazánk spanyolországi nagykövete (balról) Barcelonában átnyúj­totta a művelődési miniszter által adományozott Pro cultura hungarica (A magyar kultúráért) kitüntetést Jósé Maria Castelletnek, az Editions 62 könyvkiadó igazgató­jának magyar müvek katalán és spanyol nyelvű kiadásáért 3

Next

/
Thumbnails
Contents