Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-04-18 / 8. szám
KORMÁNYSZÓVIVŐI NYILATKOZAT ÉS MTA KÖZLEMÉNY SZŰRÖS MÁTYÁS AMERIKAI TÁRGYALÁSAI Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, aki Dante Fasceltnek, az amerikai képviselöház külügyi bizottsága elnökének meghívására tett látogatást az Egyesült Államokban, megbeszéléseket folytatott az amerikai politikai, társadalmi és gazdasági élet kimagasló képviselőivel. George Shultz külügyminiszterrel áttekintették a magyar —amerikai kapcsolatok helyzetét, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, így a leszerelés, a fegyverzetkorlátozás témakörét is. Szűrös Mátyás tájékoztatta az amerikai külügyminisztert Magyarország fejlődéséről, az ország helyzetéről. Christopher Dodd szenátorral, a szenátus külügyi bizottságának tagjával nemzetközi kérdésekről cserélt véleményt a magyar politikus. Paul Freedenbert, kereskedelemügyi miniszterhelyettessel pedig a gazdasági együttműködés fejlesztéséről tárgyalt. Szűrös Mátyást fogadta George Bush, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke. TAVASZI ÜLÉSSZAK Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán a földről szóló törvényjavaslatot vitatták meg a képviselők. Ä tervezet előzetes vitája során a különböző parlamenti bizottságok több módosító indítvánnyal éltek. Dr. Markója Imre igazságügy-miniszter expozéjában a földre vonatkozó szabályozás eddigi bonyolultságával indokolta az új törvény létjogosultságát, amely egyebek között lehetővé teszi állami földek szövetkezeti tulajdonba kerülését, felemeli a magánszemélyek által birtokolható termőföldterület felső határát, és további egyszerűsítéseket, módosításokat is előír a magáningatlan-tulajdonnái kapcsolatban. A két ellenszavazat és tizenkét tartózkodás mellett elfogadott földtörvény arról is rendelkezik, hogy a jogellenesen külföldön tartózkodó személy ingatlantulajdona belföldi hozzátartozójára száll át, ha ezt a hozzátartozó kéri. Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási hivatalának elnöke, a kormány szóvivője ismertette a magyar álláspontot azzal kapcsolatban, hogy a romániai Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa ülésén és az azt követő sajtókampány során a román nép történetének meghamisításával, revansizmussal, Románia bedügyébe való beavatkozási kísérlettel vádolták a Magyar Népköztársaságot. A magyar kormány szóvivője hangsúlyozta: a Romániában és külföldön is széles körben terjesztett vádak minden alapot nélkülöznek, zavart okoznak a két szomszédos szocialista ország együttműködésében, ártanak mind a magyar, mind a román nép érdekeinek. Magyar'ország a népek közötti barátság erősítését, a sokoldalú együttműködés fejlesztését tűzte ki célul. A Magyar Népköztársaság képviselője aláírta a helsinki záróokmányt. Az alapelveket — beleértve a határok sérthetetlenségét is — következetesen betartjuk, ajánlásait korrekt módon megvalósítjuk. A magyar—román kapcsolatokban kormányunk mindig az együttműködés kölcsönösen előnyös fejlesztésére, állandó gazdagítására törekedett. E téren a magyar kormány politikája hosszú idő óta változatlan — húzta alá a kormányszóvivő —, s ezért a nekünk címzett vádak érthetetlenek és elfogadhatatlanok. 1977-ben a Kádár János és Nicolae Ceausescu által aláírt közös közlemény nyilvánosan is deklarálta, hogy az országainkban élő magyar, illetve román nemzetiség a két ország baráti kapcsolatai fejlesztésének fontos tényezője. Megerősítették, hogy szükség van a közvetlen lakossági kapcsolatok, a turizmus fejlesztésére, a sajtótermékek és könyvek cseréjének bővítésére, a népeinket összekötő haladó hagyományok átadására, s a kulturális és oktatási kapcsolatokban, a tájékoztatásban a felek figyelemmel lesznek a nemzetiségek igényeire is. Az illetékes magyar szervek a megállapodásnak megfelelően mindig nagy felelősséggel és kezdeményezően foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel. Sajnálatos, hogy kezdeményezéseink nemigen találtak viszonzásra. Ismeretes az a régi elvi álláspontunk is, hogy a nemzetiségi kérdés kezelése minden országnak belügye, amelynek azonban nemzetközi, az adott esetben Magyarországot érintő kihatása van. Természetesnek tartjuk azt, hogy a történelem egyes kérdéseinek megítélésében lehetnek és vannak is különbségek a különböző országok tudósai, így a magyar és a román történészek között is. Azonban csak a tények szándékos félremagyarázásának tudhatjuk be azokat a vádakat, hogy a Magyar Népköztársaságban olyan történelmi munkák publikálása folyik, amely úgymond Horthy fasiszta rendszerének legreakciósabb téziseit elevenítik fel. Magyarország és Románia népeinek egyaránt érdeke, hogy a felvetődő vitás kérdések megoldásán munkálkodjon, s a barátság szálait erősítve, a társadalmi haladás ügyét szem előtt tartva fejlessze együttműködését minden területen. Mi a magunk részéről erre mindig készek vagyunk — hangsúlyozta a kormány szóvivője. % A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége által kiadott közlemény megalapozatlan rágalmaknak ítéli azokat az éles támadásokat, melyek román részről az MTA gondozásában megjelent Erdély története című háromkötetes munkát, s általában hazai történetírásunkat érték. Akadémiánkat „tudatos történelemhamisítással”, a szerzőket ^horthysta, fasiszta, soviniszta tézisek felelevenítésével” vádolták. Az MTA Elnöksége méltatlannak tartja, hogy ilyen jellegű vádaskodó polémiákba bocsátkozzon. Tudományos vitákat csakis a tudományosság keretei között lehet eldönteni, s az üres vádaskodás nem lehet vitaalap. A közlemény utalt rá, hogy az akadémiai Erdély-történet szerzői, ellentétben román kollégáikkal, nem osztják a dákó-román kontinuitás elméletét, vita folyik Erdély, valamint a két ország történetének számos kérdéséről, beleértve az első világháborút követő békerendszer értékelését, valamint az 1919-es magyar forradalom megítélését is. Vitás kérdések minden tudományos műben adódhatnák — szögezte le a közlemény —, a vitatott munka azonban analitikusan, kritikusan vizsgálja saját múltunkat, s közös történelmünk jobb megismerését, megértését igyekszik szolgálni. Az Akadémia gondozásában megjelent Erdély-történet bármely objektív olvasója megbizonyosodhat a vádaskodások alaptalansá’gáról. Csakis a történészek együttes, előítéletektől és elfogultságtól mentes vitája lehet a tisztázatlan kérdések megbeszélésének legjobb fóruma — húzta alá az MTA közleménye —. ami hasznosan hozzájárulhatna a történetkutatás fejlődéséhez, de a helsinki megállapodások általunk hiánytalanul elfogadott szellemének, valamint Akadémiánk és a magyar és a román nép közötti, melegen kívánt barátság erősítéséhez is. Kultúra - tudomány 300 éves a főváros legrégebbi — Széchenyi György esztergomi érsek által alapított — középiskolája, a II. Rákóczi Ferenc gimnázium. A jeles évfordulóról az iskola egykori és mai diákjai ünnepi műsorral emlékeztek meg a Zeneakadémián. Az ausztriai független magyar kultúregyesületek meghívására Bécsben vendégszerepeit a Magyar Rádió kabarészínháza. Az előadást 400 fős közönség tekintette meg. Az egyesület tánccsoportja a Collégium Hungaricumban nagy sikerű előadást rendezett. Andrew Steiner, magyar származású szobrászművész, akinek különös, gyökerekből faragott szobrait Magyarországon a veszprémi anyanyelvi konferencia idején láthattuk, galériát nyitott Sydneyben. %■ A Hyppolit a lakáj című nagy sikerű vígjáték vetítésével a Budapesti Filmmúzeumban megkezdődött a Kabos Gyula filmjeit bemutató program, amelyet a művész születésének 100. évfordulójára rendezett a Magyar Filmintézet. Emléktáblával jelölték meg Kabos Gyula hajdani siófoki pihenőházát. Januárban kezdődött, ez év augusztusáig tart a magyar rendezvények sora az NSZK-beli Gießenben, a város és a Justus Liebig Universität szervezésében. A rendezvénysorozat részeként Irén Veronika Kari — aki egyébként évek óta vezet a városban magyar nyelvtanfolyamokat — tárlatot nyitott mai magyar képzőművészek munkáiból. Ugyancsak ő magyar főzőkurzust is szervezett. Paul Almásyt, a világhírű, Franciaországiban élő fotóművészt 80. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Csillagrendjével tüntette ki az Elnöki Tanács. Telt ház előtt több jeles közéleti személyiség jelenlétében nagy sikerrel zajlott le az Én is jártam Isonzónál című másfél órás magyar dokumentumfilm (rendezte Gulyás Gyula) első külföldi bemutatója a római Magyar Akadémián. A hazai cserkészmozgalam történetéről tartott előadást Budapesten Szabó Bendegúz mérnök, volt cserkésztiszt, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat helytörténeti szakosztálya rendezésében. Herbert von Karajan kimagasló zenei tevékenységéért Liszt Ferencemlékplakettet kapott. A Liszt Társaság által alapított kitüntetést Salzburgban adták át a világhírű karmesternek. Párizs montmartre-i temetőjéből hazakerültek Batthyány Kázmér hamvai. A siklósi családi kripta lesz az 1849-es Szemere-kormány külügyminiszterének végső nyugvóhelye. Doczé Kálmán, hazánk spanyolországi nagykövete (balról) Barcelonában átnyújtotta a művelődési miniszter által adományozott Pro cultura hungarica (A magyar kultúráért) kitüntetést Jósé Maria Castelletnek, az Editions 62 könyvkiadó igazgatójának magyar müvek katalán és spanyol nyelvű kiadásáért 3
