Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-04-05 / 7. szám

Jó pár éve már, hogy a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán néhány hallgató összedugta a fejéit és elhatározta, hogy tudományos diákköri munkaként valami új, a szokványostól eltérő témával foglalkoznak. Ekkoriban — az energiaválság kellős közepén világszerte azon töprengtek a tudósok, az építészek, hogyan lehetne energiatakarékos, ugyanakkor környezetkímélő lakóházakat építeni. A pécsi diákokat is ez a kérdés izgatta, s egy fiatal tanár, Szász János építész személyében értő támogatóra, irányítóra találtak.

Kutatásaikat hosszú ideig megbízás nélkül, mondhatnék, saját kedvtelésükre végezték. Aztán 1981-ben az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium éppen a témakörben hirdetett nyílt pályázatot, s a pécsiek úgy érezték, végre bizonyíthatják, nem; hiába töltötték idejüket. Erős mezőnyben a pécsiek nyerték meg a pályázatot egy kísérleti családi ház hetvenoldalas tervdokumentációjával. Szász János erre így emlékezik :

— Fordulópont volt az 1981-es esztendő életünkben, munkánkban. A sikeres pályázati szerepléssel bizalmat nyertünk, felfigyeltek a tevékenységüknre.

Pécsett felépült iá napház. A telket a városi tanács ingyen adta, továbbá vállalta az építési költségek felét is, a mási k felét pedig az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium állta.

Ez az itthon még kicsit szokatlan külső megjelenésű családi ház 170 négyzetméter alapterületű, háromszintes épület. Illik rá a napház elnevezés. Az üvegfalakon keresztül még a bágyadt tél végi napsütés is szinte verőfény-hatást kelt. A napfény melegét speciális szerkezetben összegyűjtik, tárolják, s amikor szükséges, felhasználják. A házban több „furcsaság” is látható: például speciális hővédő zsaluk, függönyök, rolók, amelyek segítségével hol beengedik és benntartják, hol pedig óvják a napfénytől a házat. E szerkezetek közt a tervezőknek két szabadalma is van.

— Azt akartuk bizonyítani a házzal — magyarázza Szász János építész —, hogy a mi klimatikus viszonyaink között ás jelentős energia takarítható meg a lakóépület tudatos tervezésével, tájolásával, a helyszín megválasztásával, a forma kialakításával. Legalább ennyire fontos az ajtók, ablakok elhelyezése, a falak, a födém hőszigetelése. A tervek szerint öt éven keresztül éjjelnappal, télenj-nyáron méréseket végzünk. Az adatokat számítógéppel feldolgozzuk, elemezzük. Ha az öt esztendő letelt, akkor mondható ki, hogy maradéktalanul beváltak-e az energiamegtakarítással kapcsolatos reményeink.

— A hőérzékelők, műszerek és a számítógépes rendszer láttán az embernek az jut eszébe, hogy ez nem is lakás, hanem laboratórium . . .

— Érthető, ha így látja, mivel még lakatlan a ház. Hamarosan azonban beköltözünk a családommal. Erre azért van szükség, mert lakottan nyilvánvalóan más adatokat kapunk. Hogy mást ne mondjak, a gyerekek — három fiam van — jönnek-mennek a lakásban, olykor nyitva hagyják maguk mögött az ajtókat, s ez valószínűleg módosítja a jelenlegi mérési eredményeket.

— Ügy hírlik, egyre másra érkeznek ide a látogatók, hogy saját szemükkel lássák hazánk egyetlen kísérleti napházát.

— Felkészültünk rá, hogy a következő években nem lesz túlságosan nyugodt az életünk, számítunk az állandó vendégjárásra. Eddig negyven ország szakemberei látták a házat, s itthonról is érkeznek az érdeklődők, gyakran 30-40 fős csoportokban. Ezenkívül külföldi ösztöndíjasokat is fogadunk, akik tanulmányozhatják a napház sajátosságait. Egyszóval minden érdeklődőt szívesen látunk.

— Miért vállalják mégis az ittlakást?

— Időközben a napház a veszszőparipám, a szívügyem lett. Azt hiszem, ez mindent megmagyaráz . . .

— Hazánkban ez az első és egyetlen ilyen jellegű épület, ám külföldön már nem ritkaság. A külföldi szakemberek hogyan vélekednek a pécsi napházról?

— A közelmúltban nálunk tartotta soros ülését a Nemzetközi Energiatakarékos és Napenergiahasznosító Építészeti Szervezet (Passive and Low Energy Architecture, röviden a PLEA). A résztvevők egyértelműen állították, hogy bizonyos szempontból jobb tulajdonságokkal bír a pécsi napház, mint a külföldiek. A szakértők szerint nekünk sikerült külső megjelenésében is tetszetős házat létrehozni.

— Miért határozott úgy ez a nemrég alakult nemzetközi szervezet, hogy éppen Magyarországon és éppen Pécsett tartja múlt évi konferenciáját?

— Túlzás nélkül állíthatom, ezt a napháznak köszönhettük. A PLEA 1983. évi krétai és 1984. évi mexikói konferenciáján a kutatásainkról szóló előadások felkeltették a résztvevők érdek-14