Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-01-10 / 1. szám

A lelátóról jelentjük Az MLSZ megújult - és a labdarúgás? Kiválóaan szerepeltek a magyar súlyemelők a Szófiában rendezett világbajnokságon. Első helyezést ugyan nem szereztek, de tíz érmet nyertek, tizenegy országos csúcsot állítottak fel és a nemzetek nemhi­vatalos pontversenyében a harma­dik helyen végeztek. Ambrus László­nak, a világbajnokságon most be­mutatkozott fiatal edzőinek a szerző­dését meghosszabbították és egyben szövetségi kapitánynak nevezték ki. * Körmöczy Zsuzsi örökös teniszbaj­­noknő, klubja, a Vasas szakosztályá­nak jubileuma alkalmából visszatért. A Budapest Sportcsarnokban, hat­ezer néző előtt játszott bemutatót, amelyen a világ élvonalához tartozó csehszlovák Hana Mamdlikova és a svéd Henrik Sundström mérkőzött Temesvári Andrea és Taróczy Balázs ellen. * A női csapat az értékes második, a férfi együttes pedig a negyedik he­lyen végzett a Dubaiban rendezett sakkolimpián. Portisch Lajos, a leg­jobb magyar sakkozó tagja lett a nemzetközi szövetség elnökségével együttműködő nagymesterek taná­csának. * Kovács Tamás, a hatszoros Olim­piai aranyérmes Kovács Pál kardví­vó világbajnok fia, a szövetség ed­digi főtitkára lett a válogatott úi ka­pitánya. Az eddigi szakvezető, a négyszeres olimpiai bajnok Kulcsár Győző, a sportvezetés engedélyével Olaszországba szerződött. * A női röplabda-válogatott az év vé­gén ismét Szöulban, a következő nyári olimpiai játékok színhelyén járt. A csapatot Páder János, a Ma­gyar Olimpiai Bizottság volt alelnö­­ke is elkísérte, az olimpiai előkészü­letekről tájékozódott. Hegedűs Csa­ba, a birkózók olimpiai bajnok kapi­tánya pedig előadásokat és edzésbe­mutatókat tartott az 1988-as olimpia városában. * Vén Lajos és Szántó Csaba ismert ka jak-, illetve kenuedző nyolc hóna­pot töltött az Egyesült Államokban, s irányította a válogatottak felké­szülését. Tevékenységükkel teljes mértékben elégedettek voltak, s 1987- re ismét szeretnék szerződtetni őket. * Tizenöt öttusázót értek dopping­­használaton az 1986 augusztusában. Montecatiniben rendezett világbaj­nokságon. A versenyzőket eltiltották, eredményeiket utólag megsemmisí­tették. Így Dobi Lajos a harmadik helyre lépett előre, a magyar junior csapat pedig világbajnok lett. * Fajkusz Csaba, az újpestiek fiatal tornásza szép sikert aratott Japán­ban. Nyújtón első lett a hagyomá­­s Csunicsi Kupa viadalon. Kovács Kálmán a győztes magyar csa­pat egyik legjobbja, a torna gólkirálya FOTÓ: FARKAS JÓZSEF ben szerzett gazdag tapasztalatainak és a sportbeli jártasságának felhasz­nálásával, próbálja meg kialakítani a szövetség új modelljét. Az elnök­ség tizennégy tagja — a korábbi ki­­nevezéses gyakorlattal szemben — titkos szavazással jutott a vezetésbe. Így például a játékosok képviseleté­ben Garaba Imre, a Honvéd váloga­tott kapitánya, és Kutasi László, a hódmezővásárhelyi Metripond ta­pasztalt játékosa. Az élvonalbeli klubok reprezentánsaként Hargitai Károly, a Ferencváros ügyvezető el­nöke, és Szániel János, a Rába ETO ügyvezetője, valamint Verebes Jó­zsef, az ősszel nagyszerűen szerepelt MTK-VM edzője és így tovább, ök tizennégyen elsősorban a szakmát, a labdarúgók népes táborát repre­zentálják, s melléjük tíz tagot jelöl­tek. olyan ismert, a labdarúgást sze­rető és értő embereket, mint például Demján Sándor, a Hitelbank új ve­zérigazgatója, vagy Szlávik András az Athenaeum Nyomda vezérigazga­A magyar labdarúgás téli, máskor unalmas holtidényében ezúttal igencsak izgalmas, ese­ménydús napok követ­ték egymást. „Ki beszél itt már Mexikóról. .. Válaszok Végh Antalnak” — cím­mel megjelent Mezei András is­mert írónak nagy érdeklődéssel várt könyve, amelyben egyébként a már Kuwaitba távozott szövet­ségi kapitány, Mezey György is megszólal végre. A gyászos bajnoki szereplésről ugyan nem szolgál szenzációkkal, de hat hónap elteltével higgad­tan, vagdalkozás nélkül próbál magyarázatot adni a történ­tekre. A mexikói dosszié ezzel még mindig nem zá­rult le. A magát a szóki­mondás bajnokának kikiáltó Végh Antal írót, aki a Gyó­­gyítöatlan című könyvében, több sajtónyilatkozatában embe­rek tucatjainak becsületébe gá­zolt. a hazai sportsajtot alvilág­nak nevezte, többen feljelentették. A bíróság előtt kell majd bebizonyí­tani rágalmait, többek között azt, hogy négy magyar labdarúgó eladta a hollandok elleni már érdektelen világbajnoki selejtezőt, s így a tuli­pánosok válogatottja jutott még egy lehetőséghez, játszhatott a belgákkal a mexikói részvételért. De az élet megy tovább ... A hely­zet úgy hozta, hogy a holland labda­rúgókkal 1986 őszén kétszer is mér­kőzhettek a magyarok. A fontosabb Népstadion-beli mérkőzésen a ven­dégek nyertek, majd a Komora Imre vezette magyar csapat Athénben is vereséget szenvedett, s ezzel bizony már csaknem teljesen elvesztették laz esélyt arra. hogy bejussanak az Európa-bajnokság 1988-ban rende­zendő döntőjébe. A holland, a görög és a magyar válogatott mellett még I.-engyelország és Ciprus együttese került ebbe a csoportba, de az öt kö­zül csak egy szerezhet jogot a döntő­ben való részvételre. A „visszavágás” egyébként kispá­lyán, a Budapest Sportcsarnokban sikerült. A FIFA, a Nemzetközi Lab­darúgó Szövetség megbízásából a magyar fővárosban rendezték az el­ső hivatalos, nemzetközi kispályás tornát. Többek között azzal a céllal, hogy a szabályokat a véglegesítés előtt kipróbálják. A torna a szabá­lyokat illetően vegyes tapasztalato­kat hozott, hiszen az általános véle­mények szerint nagyon hiányzott a palánk. A FIFA viszont a terem­ben. a kisebb méretű pályán is a na­gyobb játéktéren űzött igazi futball szabályaihoz kíván alkalmazkodni így újabb próbák után. másfél-két éven belül a kispályás világbajnok­ságot is meg akarják rendezni ame­lyiknek első. vagy második színhe­lye Magyarország. Budapest lehetne. Mindenesetre a torna sikeres meg­rendezése ehhez kiváló ajánlólevél. Időközben a szövetség vezérkara is átalakult. Az elnöki tisztség ellá­tására Somogyi Jenőt, a Pannónia Szállodaipari és Éttermi Vállalat ve­zérigazgatóját, az MTK szakosztá­lyának eddigi elnökét kérték fel. Október első napjaiban azt a meg­bízatást kapta, hogy a gazdasági élet­tója, a játékvezetői testület főnöke. Az elnökségi ülések között pedig egy újonnan kialakított titkárság intézi majd a folyó ügyeket, dr. Páncsics Miklósnak, a válogatott játékosból lett főtitkárnak az irányításával. Ebbe a titkárságba olyan ismert volt játékosok kerültek, mint például Raj­na Károly, az újpestiek volt váloga­tott hátvédje és Havasi Mihály, a Fe­rencváros játékosából lett technikai vezető, és Pethő Róbert, a labdarú­gás és a szövetségi ólet jogi kérdé­seinek avatott szakértője. A nagyarányú személyi változások után, december 9-én összeült or­szágos értekezlet tárgyalt a magyar időszerű kérdéseiről, át­­javaslatairól. Az első s hogy az ugyancsak át­alakított állami sportvezetés a jövő­ben nem irányítja és felügyeli a szö­vetséget. hanem az esetleg felmerülő kérdésekben pusztán segíteni kíván­ja a minden tekintetben és így anya­gi téren is önálló labdarúgó szövet­ség munkáját. Ez az önállóság ma­­gyob felelősséget, több munkát je­lent. amit a szövetség többségében választott és részben kinevezéssel hivatalba került vezetői örömmel vállalnak. A szervező és irányító munkában türelmesnek, körültekin­tőnek, kell lenniük. Ha azt sikerülne elérni, hogy a jelenleg is rendelke­zésre álló anyagiakat valamint a sa­ját bevételeket a belépőből és a rek­lámokból származó egyre tekintélye­sebb összegeket a leghatásosabban használják fel, ez egyik fontos bizto­sítéka lehetne a fejlődésnek. A leg­több kifogás az országos értekezle­ten is azért hangzott el. hogy eddig teljesítmény, jó játék nélkül is. sok játékos, edző nem is kevés pénzt vett fel. Sokan éltek túl jól a labdarúgás­ból. A magyar éljátékosok ugyanis eddig is jól kerestek. Egy-egy fontos bajnoki mérkőzésen nem egyszer ti­zenöt. sőt húszezer forint, vagv még ennél is több a prémium. A váloga­tott labdarúgók évi keresete az el­múlt esztendőkben megközelítette az egymillió forintot. így volna mit hatásosabban, ösztönzőbben eloszta-Az ésszerűbb gazdálkodás mellett, elsősorban a diákfutball gyorsabb ütemű fejlesztése hozhat kedvező fordulatot. Az iskolákban sorra ala­kulnak a diák-sportkörök és egyesü­letek. S a futball is változatlanul népszerű a fiatalok körében. Ha ezeknek a csapatoknak a régi közép­iskolai sportszervezet, a KISOK mintájára előbb az iskolákban, maid a kerületekben, a városokban és or­szágos viszonylatban megfelelő prog­ramot mérkőzési lehetőségeket biz­tosítanak akkor az iskolákban fut­ballozni kezdő és a futballt igazán megkedvelő fiatalokból táplálni le­het a magyar labdarúgás utánpótlá­sát Meg lehet állítani a magyaror­szági igazolt játékosok számának ál­landó csökkenését. Jól tudjuk, hogv a legkiválóbb el­nök, vagy főtitkár, vagy éppen el­nökségi tag sem rúghat gólokat a já­tékosok helyett. A pályán a játéko­sokra vár ra feladat, hoev az ésszerű és helyes reformok alapján új útra tért magyar labdarúgás méltó kép­viselői legyenek. VAD DEZSŐ 21 #

Next

/
Thumbnails
Contents