Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-03-23 / 6. szám
1. Az utóbbi esztendőkben lakások ezrei épültek Nyíregyházán 2. A városközpont látképe - madártávlatból 3. Kellemes nyaialó-pihenöhely: Sóstó-fürdő 4. A város egyik tere a több tucatnyi közül 5. Nyíregyháza történetében először töiti be hölgy a „városatya" fontos posztját. Csabai Lászlónét 1986 januárjában választották meg tanácselnöknek 6. Egy eredeti ötlet: az utcajelzö táblákat lassan ilyenekre cserélik. Zrínyi Ilona portréját Győrffy Sándor mintázta meg és a városnak ajándékozta 7. Varjú Olga, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház ifjú színésznője 8. A sétálóutcában egy délelőtt 9. Boibás Tibor szobrászművész díszkútja a „három gráciával” a város szivében FOTO: GABOR VIKTOR álljt a város fejlődésének. így aztán 1945-ben igen ellentmondásos település volt Nyíregyháza: amolyan se nem város, se nem falu. A központban akadt néhány szép és értékes épület, ám a mellékutcákban rogyadozó szalma- és nádtetős házak várakoztak sorsukra. A háború is súlyos pusztításokat hagyott maga után. Elsőként a porig bombázott vasútállomást kellett újra építeni. A város a hatvanas évek közepétől fejlődött gyorsan. El se lehet sorolni, mi minden épült: stadion, kórház és lakások tízezrei. Ez utóbbiakra volt a legnagyobb szükség, hiszen lakosságának száma az utóbbi másfél évtizedben 40 százalékkal emelkedett. Napjainkban ia 110 ezret is meghaladja. Kell-e nagyobb elismerés egy településnek annál, hogy vonzereje néhány évtized alatt ugrásszerűen megnőtt? De vajon mivel vonzza magához az új lakókat és mivel képes megtartani a régieket ez a város? Természetesen azzal is, hogy az ide települt új ipar új munkalehetőségeket kínál, azzal is, hogy a szolgáltatások és az egészségügyi ellátás színvonala az igényeknek megfelelően folyamatosan emelkedik. És nem utolsósorban azzal, hogy a művelődési lehetőségek megsokszorozódtak. 1981-ben két fontos esemény is történt Nyíregyháza kulturális életében. Az egyik: átadták rendeltetésének a Megyei Városi Művelődési Központot. Bár a meglehetősen „rendhagyó” külsejű épületet sokan bírálták, maga az intézmény azóta is kiválóan betölti hivatását: a kulturális élet centruma. Ugyanebben az esztendőben teljesült a város lakosságának régi óhaja is: önálló színtársulat alakult Nyíregyházán. A fiatal színház —- fiatal, lelkes, tehetséges művészek társulata — azóta nemegyszer felhívta magára a figyelmet kiemelkedő bemutatóival. Nyíregyházán ma a megyei napilapon kívül két folyóirat is megjelenik: a Pedagógiai Műhely és a Szabolcs-Szatmári Szemle. Évtizedek óta működik a Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiója, nemrég pedig a városi kábeltelevízió is megkezdte adásait. Nyíregyháza iskolaváros is. Középiskoláiban tizennégyezer diák tanul. A Bessenyei György nevét viselő főiskolán három és fél ezer hallgató készül a tanítói, tanári hivatásra; a mezőgazdasági főiskolán pedig gépészüzemmérnököket, illetve pilótákat képeznek. Valamikor — nem is olyan régen —, ha valakiben felfedezték a tehetség jeleit, azt tanácsolták neki, hogy mielőbb hagyja el Nyíregyházát, de még a megyét is. Aki boldogulni akart, az valóban útra is kelt. Innen indult többek között Benczúr Gyula, Krúdy Gyula, Gádor Béla, Rákos Sándor és Váci Mihály. Nehéz lenne azonban hiánytalanul számba venni az innen elszármazott jeles politikusokat, tudósokat, művészeket. Ök még valamennyien a nincstelenségből, szegénységből menekültek — és szívósan megküzdöttek a sikerért. Persze, ma is van, aki elkerül. Ám manapság már az sem ritkaság, hogy az ország más vidékeiről érkeznek ifjú tehetségek szerencsét próbálni. Nyíregyháza tárt karokkal fogadja őket. ÁROKSZÁLLÁSI ÉVA 17
