Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-01-10 / 1. szám
A GOZSDU-UDVAR LEMEZBEMUTATÓ LABIRINTUSOK A régi Pest jellegzetes épületei voltak az átjáróházak. Volt. amely artisztikus vonalvezetésével (Trattner ház, tvlegyeháza), egyesek zegzugos útvesztőikkel, mások műhelyeikkel, bazársorukkal hívták fel magukra a figyelmet. A „bérkocsisok rémének” elkeresztelt átjáróházak legnagyobbja a mai Majakovszkij, az egykori Király utca elején a Dob utcáig vezető Gozsdu-udvar volt. Néhány érdekesség a méreteiről Az udvar teljes hossza — a keresztirányú Holló utcáig nyúló átjáróval együtt — több mint fél kilométer A két udvar, amelyeket keresztirányban hat épületszámy tagol, alugútszerű fény- és árnyékhatásával Vasarely-festményt idéz. Az udvar Dob utcai végét lezáró kapu szecessziós kovácsremek. A hatalmas átjáróház üzlethelyiségeit ötvösök és vésnökök vették birtokukba. Volt idő, amikor több mint félszáz műhelyből kerültek ki díszesen cizellált ötvösáruk, míves monogramok, pecsétnyomók. Ma már csak ketten űzik itt ezt a mesterséget, más szakmák iparosai és a Népszí ház műhelyei birtokolják a helyiségeket. De ki volt a névadó? Gozsdu Manó román származású királyi kúriai főbíró, akinek egész életműve a magyar és román nép testvéri együttélését szolgálta. Vagyonából jelentős részt — egymillió forintot — hagyományozott a keleti ortodox vallású fiatalság neveltetési céljaira. A vagyon egy részét a Gozsdu-udvar ingatlanába fektették. Az épületkomplexum Holló utcáig húzódó keresztszárnyának első emeletén még ma is működik az. ortodox kápolna. A Gozsdu-udvar felett egyszer már kimondták a halálos ítéletet, a Madách Imre út •— építését 1938-ban kezdték meg — kettészelte volna az 500 méteres átjáróházat. A háború alatt azonban leállt az építkezés, a Dob utca és Majakovszkij utca között húzódó sugárút 30—40 méterre állt meg az udvartól. Ha tovább is épülne egyszer a félbehagyott útvonal, a Gozsdu-udvarnak ipar- és várostörténeti emlékként kell szerepelnie a tervezők asztalán. F. T. Milyen kár, hogy betűkkel nem lehet muzsikálni. Csak leírni, amit dúdolni szeretnénk: hogy megjelent egy hanglemez, sok édes-bús dallal, amelyek a szívünkhöz szólnak. Kondor Ernő dalairól szeretnénk dúdolni halkon, csendesen. A vén cigányról és arról, hogy Lehullott a csillogó hó, meg hogy Zeng a muzsika egy kis házban és Egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét (amelyikre csárdásozni illik). Aztán egy másik nótacsokorról, a Csak egy árva, sebzett madárról, az Udvarunkban öreg hársfára emlékezőről, s a Fekete a felhő és Csipkés az én selyem szoknyám című kedves dallamáról. A lemez másik oldalán szólal meg a Komédiás, a Zokogva síró őszi szél, és hallani lehet a Messze futó országútokról. A Tudom, hogy könnyű lesz a búcsút a Calambpostán megy a levél követ és a Lámpafény-dal, végül a Tombolj vihar, amit fájdalmasan. szenvedélyesen kell énekelni. A dallamok Máté Ottilia. Pitti El. Mfó A VI N CKi VVi SONGS Ift Katalin, Leblanc Győző, Bárány Pál László és Takács Béla előadásában csendülnek fel, ifj. Sánta Ferenc és cigányzenekara kíséretében Halkovics János szerkesztésében. Hogy hogyan lett Kondor Ernő. az egykori Bonbonniére, az első magyar kabaré megalapítója híres nótaszerző, arról életrajzában így ír: „... Ügy történt a dolog, hogy apai örökségemet sportemberhez illő gyorsasági rekordidő alatt elmulattam. Szerettem a pezsgőt, a nőket, az éjszakát, a cigányt, és szerettem a cigánnyal hegedültefcni. Az ilyen dáridók közben született meg bennem egy-egy zene és szöveg-ötlet, amit hogy el ne feledjek, hevenyészve papírra vetettem. és reggel felé a híres Palermo kávéházban az éjszaka mámoros hangulatából még ki nem józanodva, kidolgoztam.” A balassagyarmati, 1881-es születésű, hetvenéves korában elhunyt Kondor Ernő mintegy száz magyarnótát szerzett, köztük A vén cigány bejárta az egész világot. A nótaköltő Angliában élő özvegye_, aki évtizedek óta hűségesen ápolja férje emlékét, úgy határozott, hogy a Qualiton hanglemez (borítóján Gábor Móricz Kondor Ernőt ábrázoló festménye) első tízezer példányából befolyt összeget az egyik magyarországi gyermekvárosnak ajándékozza. HERNÁDI MAGDA Trócsányi Zsolt Wesselényi Miklós hűdenségi pere labirintus „Egy emberélet lefolyta után vagy magyarabb világ lesz, mint ma, vagy elvész a magyar” — írja romantikus pátosszal Széchenyi az 1830-as évekről, a nyelvi és politikai viták koráról. Széchenyi és Wesselényi Miklós körül csoportosult ekkoriban a liberális tábor, mely a jobbágykérdésben, az úrbéri reformokban, az erdélyi egyesülés kérdésében, a hivatalos nyelv vitájában és a vallásügyben, a sérelmi gondokban, a kereskedelmi- és vámrendszer alapkérdéseiben egyaránt állást foglalt a nagyhatalmi fölény ellen. Wesselényi Miklós, a kor egyik legérdekesebb alakja, a nagy pesti árvíz népszerű hőse volt, kitűnő szónok, közéleti ember, sportoló, vadász. gavallér és sikeres lótenyésztő. Ellenzéki politikai szereplésével magára vonta a Habsburg-kormányzat figyelmét, s amikor a harmincas évek erdélyi ellenzéke kellemetlenné vált, s királyi táblák perbe fogták. A kitűnő történész, Trócsányi Zsolt könyve. „Wesselényi Miklós hűtlenségi pere”, mely a Helikon Kiadó népszerű Labirintus-sorozatában jelent meg, a per fordulatos történetét dolgozza föl. Legendák tucatja, Gárdonyi Géza pedig az Egri csillagokban emlékezik meg Török Bálintról, a nagy hatalmú, gazdag főnemesről. Milyen szerepet játszott a Mohács utáni magyar történelem alakításában? Hogyan került török fogságba? Felelőtlen kalandor, önző és könnyelmű politikus vagy nemes és bátor hazafi, kemény katona és reálpolitikus volt-e? — minderről Bessenyei József írt könyvet „A Héttorony foglya” címen. Munkája Buda fölszabadulásának háromszázadik évfordulójára jelent meg. Mindkét könyv hiteles történeti forrásokon alapuló szakmunka, olyan azonban, amely a népszerű ismeretterjesztést is szolgálja olvasmányossággal, személyiségek és helyzetek plasztikus megjelenítésével. A. GERGELY ANDRÁS 18
