Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-03-07 / 5. szám
Debrecen laroseny .°Hcs/lcrcc T II. 26. S/crclfalva »/as/regen HAVASNAGYFALU = MAR1SEL Csíkszereda S/ékelyudvarhel ,111. X jesvar •Nbrudhäny; sXj Zalainu Gyulafehcrv. Szászsebes fSepsiszenlgyörgy ^!:(|i'*nv \ / s V“ Í * * * lh-Fekeichalom Brassó jllll. 20. ' f liTomosi-h; J Ift V.>; i Facsci Hatszeg III. 15. Vöröstorony i'-szoros aränsebes °Dcnta Jelmagyarázat magyar hadműveletek 1849. február 9 március 19. között császári hadműveletek 1849. február 9 március 19. között I regová^ 1 Versre \ Fehértemplom dűlt sóhajhoz — ,,Mit vesztett benne a haza?” — Teleki Blanka hozzáfűzte: „De mit vesztettem én?” Emma húgától is búcsúznia kellett aki két kisgyermekével férje, De Gerando Ágost keresésére indult; aki utolsó percig harcolt második hazája szabadságáért, majd a bukás után menekült nagybetegen Drezdába. Emma férje halála után Párizsban telepedett le é? otthona a magyar emigrációnak egyik fontos találkozóhelye lett. Teleki Blanka állandó kapcsolatot tartott barátaival, az üzeneteket megbízható emberek közvetítették. Amikor a hírek sora megszakadt, úgy határozott, Pestre indul. Erre azonban már nem kerülhetett sor, mert május 13-án házkutatást tartott a nagyváradi rendőrség. Teleki Blankát a nagyváradi börtönbe szállították, majd 1851 szeptemberében Pestre, a Neugebaudéba-Kótesztendei tárgyalás után, 1853. június 30-án hirdettek ítéletet. A „Haditörvényszéki Itélet”ből: „1. Leányokat forradalmi elvek szerint neveltek, hogy mint anyák majd hasonló elveket terjesszenek. 2. Lázító tartalmú könyveket, iratokat és képeket terjesztettek a nép közt. 3. A nép hangulatáról tudósításokat, kormányellenes híreket, mondákat gyűjtöttek, azokat forgalomba is hozták és Párizsba de Gerando Emmának felhasználás végett megküldték ... 1. Teleki Blanka (Barabás Miklós rajza) 2. Vasvári Pál (Barabás Miklós rajza) 3. Hadműveletek Erdélyben, 1849. július-augusztus. Csillaggal jelölve: Mariséi, más néven Havasnagyfalu, ahol a hősi halált halt Vasvárit és társait tömegsírba temették 4. Teleki Blanka és Lővei Klára Kufsteinben (Teleki Blanka rajza) 6- Szökevény és felsőbbségileg üldözött, felforgató személyeknek szállást adott, és azokat elfogatás ellen óvta.” A per vádpontjaiban szerepeltek debreceni találkozásai Vasvárival: „Hogy mennyire részt vett a magyar szabadságharcban, önéletrajzából elég annyit megemlíteni, hogy 1849. január elején ő is Debrecenbe költözött. A sebesült honvédeket pénzzel és gyűjtéssel segítette, azonkívül az ő közreműködésével szervezte nevelőintézetének volt tanára, Fejér Pál, helytelenül Vasvári, a forradalmi párt szenvedélyes híve azt a szabadcsapatot, amely csapat zászlójának készítéséhez Teleki Blanka nagy adománnyal járult, majd 1849. április 27-én annak felszentelésén is jelen volt, a .Függetlenségi Nyilatkozat’ után mint zászlóanya igyekezett a csapatot lelkesíteni, s a .Magyar Köztársaságért’ (jelszóval) ütötte a zászlóba az első szöget.” Teleki Blankát tíz, Lővei Klárát öt év várfogságra ítélték. Egy hónap múlva szállították a foglyokat Kufsteinbe, itt is a legszigorúbb helyre, a toronyba. Ha együtl lehettek, a múlt felidézésével bátorították egymást és új terveket szőttek. Lővei Klára 1856. július 11-én szabadult ki a börtönből és viszszatért Máramarosszigetre az édesanyjához. Teleki Blankát 1856 őszén átszállították a laibachi börtönbe, ahol végre emberibb körülmények közé került- Bizakodó leveleket küldött családtagjainak és barátainak. A hosszú fogság csak testileg törte meg — érezte, még nagyon sok a tennivalója. 1857. május 11-én Rudolf trónörökös születésekor amnesztiát kaptak a politikai foglyok. Teleki Blanka először nem volt közöttük, május 13-án utólag került a listára. Párizsban telepedett le, húgával valóságos magyar központot alakított ki. összefogták az emigránsokat, állandó kapcsolatot tartottak fenn az itthoniakkal. Nagy részük volt abban, hogy a magyarországi viszonyokat kegyetlen valóságában ismerhette meg a külföldi közvélemény. Teleki Blanka 1862-ben halt meg Párizsban. Egy évvel élte túl példaképét, Brunszvik Terézt. Ezek az asszonyok a szó köznapi értelmében egyedül maradtak — hiszen életüket a közösségért áldozták —, de valójában nekik volt a legnagyobb családjuk- Teleki Blankára és társaira is igen jellemzőek Vasvári szép szavai: „ ... szabad lelkűk túlszárnyalt ködös századuk homálykörén.” Z1KA KLÁRA 11
