Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-03-07 / 5. szám

A korábbinál is gazdagabb tartalommal, sok érdekes olvasnivalót kínál a Magyar Hírek Kincses Kalendáriuma. Ára: 5 S, illetve ennek megfelelő valuta. A Magyar Hírek előfizetői - az új előfizetők is - ingyen kapják meg a Kincsest. Ha szerkesztőségünkbe kitöltve elküldi az alábbi szelvényt, postafordultával megküldjük a Kincses Kalendáriumot és a számlát. Címünk: Magyar Hírek P. 0. B. 292 BUDAPEST 62 A Kincses Kalendárium megrendelhető, a Magyar Hírek előfizethető az Egyesült Államokban és Kanadában a következő címen is: c/o Leslie J. Dús, P. O. Box 26244, Cleveland, Ohio 44126 MEGRENDELEM a Magyar Hírek Kincses Kalendáriumát. Megrendelem a Magyar Hírek c. lapot I és kérem az ingyenes Kincses Kalendárium l megküldését 1 (Megfelelő szöveg aláhúzandó) J Név:......................................... j Cím:.......................................... I I i Nemzetiségi kérdés, Izrael INTERJÚ A MAGYAR KÜLPOLITIKÁRÓL Közélet - diplomácia Brüsszelben járt Marjai József mi­niszterelnök-helyettes. Tárgyalópart­nereivel a belga—magyar kapcsola­tok témái mellett a nemzetközi gaz­dasági és politikai kérdések széles körét érintették. Marjai József esz­mecserét folytatott a Közös Piac bi­zottsága vezetőivel is. * Köpeczi Béla művelődési minisz­ter római hivatalos látogatásán meg­beszéléseket folytatott meghívójával, Antonio Gullotti kulturális minisz­­terrél, az olasz kormány több tagjá­val, s a tudományos élet képviselői­vel. Köpeczi Béla részt vett az egye­temközi hungarológiai központ ülé­sén, amelyen bemutatták a központ által kiadott folyóirat első számát. * Edward Koch, New York főpolgár­mestere rövid magánlátogatást tett Budapesten. Megbeszéléseket folyta­tott Iványi Pállal, a Fővárosi Tanács elnökével, és találkozott számos ve­zető politikussal. Edward Koch sajtó­­tájékoztatóján elmondta: mindaz a jó, amit a magyar fővárosról hallott, most számára is igazolódott. * Budapesten járt Arthur Schneier New York-i főrabbi. A vendéggel megbeszélést folytatott Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, és fogadta őt Várko­­nyi Péter külügyminiszter. * Zeisel Éva New Yorkban élő ma­gyar keramikust eredményes mun­kássága elismeréséül a Magyar Nép­­köztársaság Csillagrendjével tüntette ki az Elnöki Tanács. A kitüntetést dr. Bánlaki György, hazánk New York-i főkonzulja nyújtotta át (ké­pünkön). Zeisel Éva az elmúlt évek­ben a pécsi Zsolnay Gyár részére is készített terveket. Műveinek kiállí­tása áprilisban nyílik meg Budapes­ten. Stúdióbeszélgetést sugárzott a Ma­gyar Rádió Szűrös Mátyással, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának külügyekért felelős titkárával. Az első kérdéskör a szov­jetunióbeli változásokat ölelte fel, a megújulásnak a nemzetközi helyzetre gyakorolt hatásával foglalkozott. A rádióhallgatók — az adás előtt és az adás ideje alatt — számos kérdést tettek fel a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségek helyzetére vonatkozóan is. E kérdésekre vála­szolva Szűrös Mátyás egyebek kö­zött kifejtette: — Mi az erőszakos asszimiláció el­len vagyunk. A Romániában élő ma­gyar nemzetiség helyzetének helyes marxista értékelése és minősítése Ro­mánia beliigye, joga és felelőssége. De a nemzeti kérdésnek, a nemzetiségi kérdésnek nemzetközi hatása is van. A nemzetiségek igényeinek kielégí­tése állandó gondoskodást, megkü­lönböztetett figyelmet igényel. Nagy tapintatot, és olyan feltételek kiala­kítását. amelyek közepette érvénye­síthetik egyéni és kollektív jogaikat, beleértve azt is, hogy kapcsolataikat korlátozásoktól mentesen, szabadon bővíthetik a velük azonos nyelvet be­szélő, de más államkeretekben élő nemzettel. A XX. század végén nem tarthat igényt az államok közösségének meg­becsülésére az az ország, amelyik nem biztosítja a nemzetiségeknek az őket megillető jogokat. A demokrá­cia, az emberiesség egyik fő ismér­ve, hogy milyen a többség viszonya a kisebbséghez, és milyen az iránta tanúsított türelem és tapintat. To­vábbá abból indulunk ki, hogy a más országokban élő magyarok és a ná­lunk élő nemzetiségek összekötő kap­csot, hidat jelentenek. Tudjuk azon­ban azt is, hogy ennek érvényesü­lése elsősorban politikai akarat kér­dése. Az utóbbi években a magyar kül­politika egyik jellemző vonásává vált, hogy elvi alapon, de határozot-A magyar békemozgalom január végén sorra került értekezletén az Országos Béketanács főtitkára, Bara­bás Miklós hangsúlyozta: nagy vál­tozások jellemzik az előző konferen­cia óta eltelt 2 éves időszakot. Olyan leszerelési program született, amely az ezredfordulóra az egész világot, minden szögletét meg kívánja szaba­dítani az atomfegyverek terhétől. A hazai békemozgalomról szólva el­mondta : nem törekedett nagy tömeg­demonstrációkra, ugyanakkor meg­szaporodtak a kisközösségi fórumok. Személyesebbé, közvetlenebbé, érde­kesebbé és folyamatosabbá vált a munka. A mozgalom, amelyet élénk vitaszellem hatott át, teret kínált a különbözőségeknek, bátorította az önkifejezést. Olyan kérdésekkel is foglalkoztak, mint a katonai szövet­ségek kölcsönös feloszlatása, hazánk nukleárisfegyver-mentes státusának megőrzése, a katonai költségvetések csökkentése. Nekünk nemcsak ebben a hazá­ban, hanem ebben a térségben is kell élnünk, másokkal együtt — mondot­tan fellép a magyar nemzeti kisebb­ségek jogainak érvényesítésért. Esz­közeink döntően a kétoldalú baráti megbeszélések. Jugoszláviával pél­dául jó, korrekt, kiegyensúlyozott a viszonyunk. Csehszlovákiával szót tudunk érteni, így ha bizonyos gon­dok felmerülnek, azok kezelhetők. Sajnos Romániával nem sikerült még megértésre vagy egyetértésre jutni. A magyar külpolitika törekvései össz­hangban vannak a nemzetközi viszo­nyok általános normáival, a helsinki záróokmány alapelveivel. A jövőben is következetesen fellépünk a közép­európai, a Duna-völgyi népek barát­ságának és érdemi együttműködésé­nek fejlesztéséért. Arra a kérdésre, várható-e, hogy Magyarország és Izrael között diplo­máciai kapcsolatok létesülnek, Szűrös Mátyás azt válaszolta: azok az okok, amelyek a diplomáciai kapcsolat megszakításához vezettek, változatla­nul fennállnak. Izrael és népe nagy múltra visszatekintő kulturális ha­gyományai, nemzetközileg is elismert újabb keletű kulturális, tudomá­nyos, művészeti értékei iránt azon­ban hazánkban is érthetően növekvő érdeklődés nyilvánul meg. A több mint negyven évvel ezelőtti tragédia, az értelmetlenül elvesztett háborús áldozataink, közöttük félmilliónyi zsidó honfitársunk embertelen pusz­tulása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy ma Izraelben több mint 200 ezer magyarul beszélő izraeli ál­lampolgár él, közöttük nem kevesen megtartották magyar állampolgársá­gukat is. Tehát kötődésük szülőföld­jükhöz, itt élő rokonaikhoz az idő múlásával alig csökkent. Érzékeljük, hogy a kulturális, humanitárius kap­csolatokban és a gazdasági kapcso­latokban felvetődő, többnyire konzu­li jellegű problémák a jelenlegi ke­retek között egyre nehezebben old­hatók meg. Ezek megnyugtató rende­zése, gazdasági kapcsolataink fejlesz­tése és azok megfelelő képviselete vagy annak szavatolása foglalkoztat bennünket. ta Barabás Miklós — és ebben ben­ne foglaltatik a határaink mentén élő magyarság és valamennyi szomszé­dos nép sorsa, lehetősége is. Nem­zetünk nem gyarapodhat a közösség többi tagjától függetlenül, azok ká­rára. De ez fordítva is igaz. A békemozgalom szerepéről és to­vábbi feladatairól elfogadott állás­­foglalás egyebek között kijelenti: Ma fontosabb, mint valaha, hogy a béke­mozgalmak politikaformáló erővé váljanak. Amikor az emberi civili­záció megmentéséről van szó, nincse­nek kis és nagy országok, kis és nagy népek Az állásfoglalás kitér a szak­mai békemozgalmak — orvosok, pe­dagógusok, nyugalmazott tábornokok — kezdeményezéseire, a fiatalok részvételének fontosságára, valamint az egyházak békebizottságainak nél­külözhetetlen tevékenységére. Az Országos Béketanács új elnököt választott, Sztanyik B. László, az Or­szágos Frédéric Joliot-Curie Sugár­­biológiai és Sugáregészségügyi Kuta­tóintézet főigazgatója személyében. BÉKEKONFERENCIA BUDAPESTEN i i 3

Next

/
Thumbnails
Contents