Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-06-05 / 11. szám

ßäcuffiS Kultúra - tudomány Ünnepséget tartottak New York­ban a közelmúltban elhunyt Gellért Hugó emlékére. A művész, aki még ifjú korában került az Egyesült Álla­mokba, mindvégig megőrizte ma­gyarságát, s egyik szervezője volt az antifasiszta mozgalomnak. Az ünne­pélyes megemlékezésen megjelent Kocziha Miklós, hazánk New York-i főkonzulja és Randé Jenő, a Magya­rok Világszövetsége főtitkára. Né A kortárs magyar kisplasztikát be­mutató kiállítás nyílt meg a kanadai Torontóban, a Műcsarnok és a ka­nadai szobrászművészek szövetsége közös rendezésében. Negyvenhat mű­vész csaknem másfél száz alkotását láthatják az érdeklődők. A kiállítás anyagát Torontón kívül bemutatják Montrealban és Banffban. Né Illyés Gyula költői és prózai mun­káiból szép kiadású kötet jelent meg a párizsi La Barbacane költészeti so­rozatban, a francia kulturális minisz­térium közreműködésével, Gara György szerkesztésében. Az ezer pél­dányban kiadott könyv Illyés Gyula 35 versét közli a legkiválóbb francia műfordítók tolmácsolásában. * Né Párizsban emlékkiállítást rendez­tek Andre Kertész fotóművész al­kotásaiból. A Palais de Tokyoban 180 változatos témájú fénykép ad íze­lítőt a tavaly ősszel, 91 évesen el­hunyt művész életművéből. % Fesztivál-nagydíjat kapott a kapos­vári Csiky Gergely Színház együtte­se Garcia Lorca „Bernards Alba há­za” című drámájának spanyolországi színre viteléért. A Barcelona melletti Sitges üdülőhelyen az idén 18. alka­lommal rendezték meg a nemzetközi színházi élet rangos fesztiválját. Né A svájci kultúra külföldi terjesz­tését szolgáló zürichi Pro Helvetia alapítvány értékes könyvekkel aján­dékozta meg a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem újonnan alakult francia nyelvi szemináriumát. A könyveket, a belőlük rendezett kiál­lítás megnyitásával egyidejűleg Paul Wipfli, Svájc budapesti nagykövete adta át Ormos Máriának, az egyetem rektorának. •Né Veress Sándor, Svájcban élő ma­gyar zeneszerző „A csodafurulya” cí­mű táncjátékának hazai ősbemutató­ját Eck Imre koreográfiájával láthat­ja júliusban a gyulai Várszínház kö­zönsége. A Paulini Béla szövegére 1937-ben írt táncjáték a Rómában élő Millos Aurél koreográfiájával járta be a világ színpadait. Né A burgenlandi Oberpullendorf (Felsöpulya) községi tanácsa úgy ha­tározott: kétnyelvű — német és ma­gyar — helységnévtáblákat állít fel. A felsőpulyai döntés előzménye, hogy az ausztriai magyar nemzetiség ér­dekképviseleti szervezete, a Magyar Népcsoport Tanács ilyen értelmű kez­deményezést tett. Oberpullendorf a burgenlandi magyar nyelvszigetek egyike, az 1981-es népszámláláson a lakosság 30 százaléka jelölte meg a magyart az otthon használt nyelv­ként. A helységhez tartozó Mitterl­­pullendorfban (Középpulyán) a helyi 4 elöljárók becslése szerint a lakosság 90 százaléka magyar nyelvű. Né Egy évezred magyar ötvösművé­szetét bemutató kiállítás nyílt New Yorkban, a Cooper-Hewitt múzeum­ban. A megnyitó beszédet Házi Ven­cel, hazánk washingtoni nagykövete nyitotta meg, jelen volt Randé Jenő, a Magyarok Világszövetsége főtitká­ra és Nicholas Salgó, az Egyesült Ál­lamok volt budapesti nagykövete. Né A művelődési miniszter Juhász Gyula történészt, egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia leve­lező tagját az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójává nevezte ki. Né Liszt Ferenc születésének 175. és halálának századik évfordulójára em­lékezve a brémai Német—Magyar Társaság a brémai Staatwage kon­certtermében előadással egybekötött ünnepi hangversenyt rendezett. Az esten Gitta Hazanova (zongora) és Sinkovics János (hegedű) bemutatják a nagy zeneköltő II. magyar rapszó­diáját, amely feltehetően több mint száz esztendeje először hangzott fel hegedűn, hiszen utoljára Hu bay Jenő vonója szólaltatta meg, mégpedig magának Liszt Ferencnek a zongora­kíséretével. Né A Magyar Népköztársaság arany­koszorúval díszített Csillagrendjét adományozta az Elnöki Tanács Fritz Prechtl nemzetgyűlési képviselőnek, az Osztrák Vasutas Szakszervezet el­nökének és dr. Ernst Pollaknak, a közlekedés és az államosított ipar ügyeivel foglalkozó minisztérium osztályvezetőjének a magyar—oszt­rák közlekedési kapcsolatok fejlesz­tésében szerzett kimagasló érdemei­ért. Ugyanezt a kitüntetést kapta Kai Otto Donner, a Finn Tudományos Akadémia nyugalmazott elnöke, zoo­lógus, a finn—magyar tudományos kapcsolatokban végzett tevékenysége elismeréseként. MILLOSS AURÉL 80 ÉVES A magyar táncművészet Rómában élő doyenje Ozorán született. Petrus­­kaként ismerte meg a magyar közön­ség 1933-ban. Az egykori kritikák ámulattal írtak koreográfusi-előadói talentumáról. Milloss ekkor még Né­metországban dolgozott, erre a sze­repre és a koreográfia színpadra állí­tására Radnai Miklós operaigazgató hívta meg. Stúdiót nyitott Budapesten, s itt olyan művészek tanultak színpadi mozgást, mint Major Tamás, Várko­­nyi Zoltán, Somogyi Erzsi. A Nemzeti Színház híres előadásai — A roninok kincse, a Gyémántpatak kisasszony, Az ember tragédiája — nem utolsó­sorban az ő közreműködése révén váltak színháztörténeti jelentőségű produkciókká. Bárdos Arthur „A ve­lencei kalmár’’ rendezése éppúgy el­választhatatlan nevétől, mint a Ma­gyar Csudajáték című produkció. A csodálatos mandarin Bartók ál­tal személyesen jóváhagyott verzió­ját tizenhárom táncszínpad mutatta be. EGY KIS HAZAI A Magyarok Világszövetsége idén is megrendezi hagyományos, vidám, zenés műsorát, az Egy kis hazait. A Csenterics Ágnes által rendezett mű­sor június 27. és július 6. között vár­ja közönségét a Fővárosi Operett­színházban. Konferál: Antal Imre. Szereplők: Almási Éva, Bessenyei Ferenc, Ga­lambos Erzsi. Gárday Gábor, Hor­­mai József, Kalmár Magda, Karádi Judit, Komlósi Ildikó, Körmendi Já­nos, Lukács Sándor és Szolnoki Ti­bor. Közreműködik: a Magyar Álla­mi Operaház balettkara, a Fővárosi Operettszínház zenekara és a Rajkó zenekar. Jegyek válthatók: a színház pénz­táránál (telefon: 320-535) és a Ma­gyarok Világszövetségénél (1068 Bu­dapest, Benczúr u. 15.). DANUBIUS RÁDIÓ Július elsején új, német nyelvű rá­dióadás indul Magyarországon, Rá­dió Danubius néven. A július 1-től szeptember 30-ig sztereóban sugár­zott program a kabhegyi adó vétel­körzetében — tehát főként a Bala­ton térségében — naponta 7 és 18 óra között hallható a CCIR URH- sávon. A műsor szerkezete három fő rész­ből tevődik össze. A háttér a köny­­nyűzene: negyedórás blokkokban a poptól a cigányzenéig többféle műfaj hallható. Rövid hírek, közérdekű in­formációk hangzanak el minden ne­gyedórában. Ebben hírügynökségi je­lentések mellett közlekedési és uta­zási tudnivalókat adnak, s szó lesz az útlevél-, vízum-, vám- illetve köz­lekedési szabályokról is. A harmadik terület a reklám. Szállodai, éttermi, kulturális, sportszolgáltatásokat ajánlanak. A hirdetés all órás napi programban mindössze 66 percet tesz ki. Ebből egy óra a külföldi, 6 perc a hazai reklám. A külföldiek csak olyan árut vagy szolgáltatást hirdet­hetnek, ami Magyarországon is kap­ható, vagy pedig egyértelműen utal­­niok kell arra. hogy kik és hol vehe­tik meg a kínált terméket, szolgálta­tást. Búcsúzunk Nyolcvanhét éves korában elhunyt Martyn Ferenc festőművész, Kos­­suth-díjas, kiváló művész, Pécs város díszpolgára, a magyar és az európai kortárs képzőművészet kiemelkedő alakja. Hat évtizedes munkásságával rendkívül gazdag életművet hagyott örökül. Né Hatvannyolc éves korában Buenos Airesben meghalt Lantos Olivér, a negyvenes évek kedvelt énekese. Az ötvenes évek elején telepedett le az argentin fővárosban, sokáig Horváth Sándor cigányprímás „Violin bárjá­ban” énekelt, majd a kereskedelem­ben dolgozott. A városi utcák sajá­tos színfoltjai az újságárusok stand­jai. Egy-egy for­galmasabb helyen a rikkancs kínála­ta már önmagában is zavarba hoz. Nem csupán a mennyiség­gel: mind több színes, harsány, Újszerű címlap hívja fel magára a figyelmet. Vajon hány újság és jolyóirat jelenik meg ma Ma­gyarországon, és mekkora ■pél­dányszámban? A kérdés megvála­szolására a legilletékesebb szak­embert kértük fel: Dr. Bányász Rezső államtitkárt, a Miniszter­­tanács Tájékoztatási Hivatalának elnökét. — Azt hiszem, minden túlzás nélkül állíthatom, hazánkban a legszélesebb igényeket is kielégí­ti a lapok választéka. A megjelenő kiadványok száma meghaladja az 1700-at, ebből 27 politikai és váro-Bónyász Rezső, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnöke si napilap, 49 politikai hetilap éj folyóirat. 171 ifjúsági, kulturális, szövetkezeti és hobbi-lap, 259 műszaki-tudományos orgánum lát napvilágot, s a magyarországi egy­házak és felékezetek is 16 lapot jelentetnek meg. A központi és megyei napilapok egy megjele­nésre jutó példányszáma megha­ladja a hárommilliót, a Magyar Posta 1985-ben 1,4 milliárd újsá­got vett át terjesztésre. Egy ma­gyar lakosra 128 különféle sajtó­termék jut, közöttük jó néhány igen népszerű, amit példányszá­muk is jelez. Néhány beszédes adat: a Nők Lapját már egymillió példányban olvassák, a Képes Új­ság és a Szabad Föld egyszeri megjelenése meghaladja a félmil­liót, s a Magyar Ifjúság is túlju­tott a 200 ezres példányszámon. — Mivel magyarázható a „saj­tótérkép” utóbbi évek során ki­alakult tarkasága, az, hogy példá­ul irodalmi folyóiratból is több mint egy tucat létezik? — Ügy vélem, ez mindenképp előnye a kiadáspolitikának. Egy­értelmű bizonysága annak, hogy rugalmasan kívánunk igazodni az olvasók igényeihez, a tájékoztatás­politika érdekeihez. Mindezt dek­larálja a márciusban elfogadott sajtótörvény is. Elveink gyakorla­ti megvalósításában ugyanakkor tekintettel vagyunk a nyomdai T T

Next

/
Thumbnails
Contents