Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-12 / 3. szám
PLUSZ EGY VICC MAGYAR NÉPVISELETEK A paraszti népviseletek minden avatatlan szemlélő számára az ártatlan, ősi kultúrát, a hamisítatlan ízlést, a naiv szépérzéket testesítik meg, egy közösségi tartalmú esztétika formáit őrzik. A szakember azonban a viselet és az életmód jegyeiből már nem a felületes-romantikus cifrázatokat, nem az illúziók színpompás világát látja meg, hanem ember és történelem, körülmények és törvényszerűségek találkozását, működésmódját ismeri föl. Gáborján Alice könyve, a „Magyar népviseletek” ezt a rendszerező nézőpontot, kínálja olvasóinak. Áttekinti a paraszti öltözködéstörténet főbb korszakait és megnevezi azokat a tényezőket, melyek a paraszti ruházkodás alakítói voltak: a felső társadalmi osztályok ruházkodása, a keleti és nyugati viseleti hatások és a sajátos megoldások formaváltozataiban mutatja ki az esztétikai és pszichológiai vonásokat. Megnevezi a hagyományszeretet és a variációs készség gazdag tradícióit, a férfi- és női divatok jellegzetességeit, az anyag, a szín, a ruhaszám és a változatok jelentőségét, módosulásait. Országos tapasztalatként ír például az élénk, tiszta színek, főleg a piros kedveléséről, valamint a hagyományokhoz ragaszkodóbb férfiviseletek elterjedéséről. Öltözettörténeti áttekintését a tájegységi típusok és módozatok taglalásával teszi izgalmassá, kitérve a viselet elemeinek vándorlására, a díszítő motívumok és eszközök tárházára is. A magyarságlakta területek paraszti esztétikájának jellegadó megnyilvánulásait vizsgálva azonban túl kellett jutnia a minták és változatok taglalásán, mihelyt a színek tompulását, a gyakori módosulásokat és az össze nem illő ruhadarabok sűrű megjelenését tapasztalta: ezek már a „kivetkőzés”, vagyis az egyik kultúrából a másik felé átlépés jelei. Amikor elkezdik a gyermeket városi ruhába öltöztetni, maguk pedig konfekcionált holmikat hordanak, olykor hibrid színekkel, vegyes funkciójú darabokkal — akkor az iparnak, a pénzgazdálkodásnak torzító nyomait látja megjelenni. A XIX. század elején és közepén már a legtöbb magyarlakta területen kimutatható volt a kivetkőzés kezdete, s ma már alig egy-két terület őrzi a népviseletet élő hagyományként : Kalotaszeg vidéke és a felföldi palócok falvai nevezhetők még ma is karakteres viseleti területeknek, másutt már mindenütt megjelentek a kommercializálódás lehangoló jegyei, a végzetes átalakulás hatásai. A mai gazdasági, kulturális és társadalmi körülmények szorításában, úgy látszik, visszafordíthatatlan változások következtek be: az elvárosiasodás nyomán nemcsak a díszítés zsúfolása, a formák merevedése és a viseletek elhagyása vált jellemzővé, de a paraszti életbe szervesen illeszkedő népviseletes hagyomány feledésbe merülésével a viselkedés- és szokásbeli jellegzetességek, tudati-öntudati érvényességek is megszűnőben vannak. A még megmaradt tárgyi-szellemi kincset pedig éppen ilyen típusú föltáró munkákkal lehet talán megmenteni — legalább az emlékezet számára. A kötetet a Corvina Kiadó adta közre, 46 színes és fekete-fehér fényképpel. A. GERGELY ANDRÁS Bakonyi szűr hímzett részlete, 1890 Sárközi biborhímzés részlete, 1925 Helyezze el az alábbi szavakat, betűcsoportokat — kilenc kivételével — az ábrában! Egy szót könnyítésül előre beírtunk. A kilenc megmaradt szóból az alábbi vicc poénját állíthatja össze: Zürichben egy falusi polgár ökrét a járdán vezeti. — Ez az út csak gyalogjárók részére van fenntartva — mondja neki valaki. * A svájci polgár nyugodtan válaszol : (A vicc poénját lásd a rejtvényben). Kétbetűsek: AZ, BÉ, DE, IS, LR, OB, TE. Hárombetűsek: APA, ATG, DÁK, DÓM, ÉLE, GIS, JÁR, LOM, NON, NOS, SAV, SÓS, VAR. Négybetűsek: AMON, ARRA, A TAR, AVAS, ÁGAS, BEDO, DODÓ, ETIL, IRAK, IRON, KRÓM, MONO, ODOL, ÓDON, RÓKA, SOLO, TOLÓ, UTAL. ötbetűsek: AGGAT, AFRIK, ALKAT, ALÓLA, AMINT, AURUM, ÁTRAK, BATIK, BÁLÁK, BOGÁR, ÉTLEN, HALLÉ, HASÁB, HATÁS, HAVAS, KAZAN, KOLOS, KOREA, LÁTJA, LUKAK, MÁTÓL, MOTOZ, OPART, ÖKRÖM, PATÁK, PAVEL, RABOK, SAROK, SEHOL, SOROL, START, STOLZ, ZILIZ. Hatbetűsek: ELTOLÓ, GYALOG, IDÉZÉS, KOMÁDI, MALTER. Hétbetűsek: ALKOTÁS, LAZÍTÁS. Nyolcbetűsek: BOCSÁNAT, ESTEFELÉ, HONOSSÁG, ORSZÁGOS, Útmutató. Kilencbetűsek: DEMOKRATA, TAKARÉKOS. Tízbetűsek: SARKALATOS, VISSZATART. Beküldendő a vicc poénjának megfejtése. BEDNAY JÓZSEF A keresztrejtvény megfejtését és a nyertesek névsorát lapunk 12. számában közöljük. Beküldési határidő: 1986. május 2. Cím: Magyar Hírek, Budapest VI., Benczúr u. 15. — H — 1905. FIGYELEM! Lapunk múlt évi 19-20. számú rejtvényének megfejtése és a nyertesek névsora következő, 4. lapszámunkban jelenik meg. 23
