Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-12 / 3. szám

PLUSZ EGY VICC MAGYAR NÉPVISELETEK A paraszti népviseletek minden avatatlan szemlélő számára az ár­tatlan, ősi kultúrát, a hamisítatlan ízlést, a naiv szépérzéket testesí­tik meg, egy közösségi tartalmú esztétika formáit őrzik. A szak­ember azonban a viselet és az életmód jegyeiből már nem a fe­lületes-romantikus cifrázatokat, nem az illúziók színpompás vilá­gát látja meg, hanem ember és történelem, körülmények és tör­vényszerűségek találkozását, mű­ködésmódját ismeri föl. Gáborján Alice könyve, a „Ma­gyar népviseletek” ezt a rendsze­rező nézőpontot, kínálja olvasói­nak. Áttekinti a paraszti öltözkö­déstörténet főbb korszakait és megnevezi azokat a tényezőket, melyek a paraszti ruházkodás ala­kítói voltak: a felső társadalmi osztályok ruházkodása, a keleti és nyugati viseleti hatások és a sajá­tos megoldások formaváltozatai­ban mutatja ki az esztétikai és pszichológiai vonásokat. Megne­vezi a hagyományszeretet és a va­riációs készség gazdag tradícióit, a férfi- és női divatok jellegzetes­ségeit, az anyag, a szín, a ruha­szám és a változatok jelentőségét, módosulásait. Országos tapaszta­latként ír például az élénk, tiszta színek, főleg a piros kedveléséről, valamint a hagyományokhoz ra­gaszkodóbb férfiviseletek elterje­déséről. Öltözettörténeti áttekin­tését a tájegységi típusok és mó­dozatok taglalásával teszi izgal­massá, kitérve a viselet elemeinek vándorlására, a díszítő motívu­mok és eszközök tárházára is. A magyarságlakta területek paraszti esztétikájának jellegadó megnyilvánulásait vizsgálva azon­ban túl kellett jutnia a minták és változatok taglalásán, mihelyt a színek tompulását, a gyakori mó­dosulásokat és az össze nem illő ruhadarabok sűrű megjelenését tapasztalta: ezek már a „kivetkő­­zés”, vagyis az egyik kultúrából a másik felé átlépés jelei. Amikor elkezdik a gyermeket városi ru­hába öltöztetni, maguk pedig konfekcionált holmikat hordanak, olykor hibrid színekkel, vegyes funkciójú darabokkal — akkor az iparnak, a pénzgazdálkodásnak torzító nyomait látja megjelenni. A XIX. század elején és közepén már a legtöbb magyarlakta terü­leten kimutatható volt a kivetkő­­zés kezdete, s ma már alig egy-két terület őrzi a népviseletet élő ha­gyományként : Kalotaszeg vidéke és a felföldi palócok falvai nevez­hetők még ma is karakteres vise­leti területeknek, másutt már min­denütt megjelentek a kommer­­cializálódás lehangoló jegyei, a végzetes átalakulás hatásai. A mai gazdasági, kulturális és tár­sadalmi körülmények szorításá­ban, úgy látszik, visszafordíthatat­lan változások következtek be: az elvárosiasodás nyomán nemcsak a díszítés zsúfolása, a formák me­revedése és a viseletek elhagyása vált jellemzővé, de a paraszti élet­be szervesen illeszkedő népvisele­­tes hagyomány feledésbe merülé­sével a viselkedés- és szokásbeli jellegzetességek, tudati-öntudati érvényességek is megszűnőben vannak. A még megmaradt tár­gyi-szellemi kincset pedig éppen ilyen típusú föltáró munkákkal lehet talán megmenteni — leg­alább az emlékezet számára. A kötetet a Corvina Kiadó adta közre, 46 színes és fekete-fehér fényképpel. A. GERGELY ANDRÁS Bakonyi szűr hímzett részlete, 1890 Sárközi biborhímzés részlete, 1925 Helyezze el az alábbi szavakat, betűcsoportokat — kilenc kivé­telével — az ábrában! Egy szót könnyítésül előre beírtunk. A ki­lenc megmaradt szóból az alábbi vicc poénját állíthatja össze: Zürichben egy falusi polgár ökrét a járdán vezeti. — Ez az út csak gyalogjárók részére van fenntartva — mondja neki valaki. * A svájci polgár nyugodtan vá­laszol : (A vicc poénját lásd a rejt­vényben). Kétbetűsek: AZ, BÉ, DE, IS, LR, OB, TE. Hárombetűsek: APA, ATG, DÁK, DÓM, ÉLE, GIS, JÁR, LOM, NON, NOS, SAV, SÓS, VAR. Négybetűsek: AMON, ARRA, A TAR, AVAS, ÁGAS, BEDO, DODÓ, ETIL, IRAK, IRON, KRÓM, MONO, ODOL, ÓDON, RÓKA, SOLO, TOLÓ, UTAL. ötbetűsek: AGGAT, AFRIK, ALKAT, ALÓLA, AMINT, AU­RUM, ÁTRAK, BATIK, BÁLÁK, BOGÁR, ÉTLEN, HALLÉ, HA­SÁB, HATÁS, HAVAS, KAZAN, KOLOS, KOREA, LÁTJA, LU­KAK, MÁTÓL, MOTOZ, OP­ART, ÖKRÖM, PATÁK, PAVEL, RABOK, SAROK, SEHOL, SO­ROL, START, STOLZ, ZILIZ. Hatbetűsek: ELTOLÓ, GYA­LOG, IDÉZÉS, KOMÁDI, MAL­TER. Hétbetűsek: ALKOTÁS, LA­ZÍTÁS. Nyolcbetűsek: BOCSÁNAT, ESTEFELÉ, HONOSSÁG, OR­SZÁGOS, Útmutató. Kilencbetűsek: DEMOKRATA, TAKARÉKOS. Tízbetűsek: SARKALATOS, VISSZATART. Beküldendő a vicc poénjának megfejtése. BEDNAY JÓZSEF A keresztrejtvény megfejtését és a nyertesek névsorát lapunk 12. számában közöljük. Beküldési határidő: 1986. május 2. Cím: Magyar Hírek, Budapest VI., Benczúr u. 15. — H — 1905. FIGYELEM! Lapunk múlt évi 19-20. számú rejtvényének meg­fejtése és a nyertesek névsora következő, 4. lapszámunkban jele­nik meg. 23

Next

/
Thumbnails
Contents