Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-12-27 / 26. szám
UicüHUl A MAGYAR GAZDASÁG HELYZETE ÉS FELADATAI A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a magyar gazdaság helyzetével foglalkozó ülésén a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésének fontos mozzanataiként emelték ki az új vállalatirányítási formáikra való áttérést, a tisztességes gazdálkodás normáit és a tisztességtelen tevékenység tilalmát szabályozó törvény megszületését, s a bankrendszer folyamatban levő átalakítását. A testület ugyanakkor megállapította, hogy a gazdasági fejlődés élénkülése 1985—86-ban nem következett be. A kiadások — a nemzetközi fizetési kötelezettségek, a beruházások, a közkiadások, a személyi jövedelmek — meghaladták a bevételeket. Az ország többet fogyasztott, mint amennyit megtermelt. A népgazdaság nem megfelelő teljesítményében szerepük van a számunkra kedvezőtlen nemzetközi körülményeknek, az értékesítési lehetőségek szűkülésének is. Az elmúlt két évbeül jelentős exportcikkeink, például a búza, a kukorica, a hús, a húskészítmények, a növényolaj, az alumínium, a kőolajszármazékok világpiaci árai 35—50 százalékkal csökkentek. Nehézségeinket fokozta a múlt évi hosszú, kemény tél és a több éve tartó aszály. Az elmaradásban a rajtunk kívül álló tényezők mellett jelentős szerepe volt saját munkánk gyengeségének, az irányítás fogyatékosságainak. A népgazdasági tervezés, a szabályozás és az intézményrendszer nem biztosította kellő mértékben a külső és belső egyensúlyi viszonyok javítását, a gazdaság élénkítéséhez szükséges új források feltárását. Nem sikerült kielégítő módon összehangolni a népgazdasági és a vállalati érdekeket. Fontos export- és importgazdálkodási kérdésekben, a piac zavarainak megelőzésében és azok elhárításában késedelemmel történtek döntések. A gazdaságirányítási rendszer elhatározott továbbfejlesztése nem valósult meg következetesen, mint az elfogadott határozat rámutat, az irányítás fogyatékosságaiért a végrehajtás és az ellenőrzés következetlenségeiért felelősség terheli a Központi Bizottság végrehajtó szerveit és a kormányt. A Központi Bizottság elengedhetetlen és sürgős feladatnak tartja a gazdasági fejlődés élénkítésének útjában álló akadályok eltávolítását, az irányítás színvonalának emelését. Ennek érdekében elsődleges fontosságú, hogy társadalmi életünk minden területén, az irányításban és a végrehajtásban egyaránt jól szervezett és fegyelmezett legyen a munka. A gazdasági fejlődés élénkítése megköveteli a termelési szerkezet korszerűsítését, a műszaki haladás gyorsítását. Mindezek megvalósulásához elengedhetetlen a vállalatok megfelelő érdekeltsége a gazdaságos termelésben, a ráfordítások csökkentésében, korszerűsíteni szükséges a külgazdasági tevékenység szervezeti és érdekeltségi rendszerét. A határozat a feladatok között említi egy új vállalati és személyi jövedelemadó-rendszer kidolgozását is. Kultúra — tudomány A törökországi Rodostóban — ahol II. Rákóczi Ferenc száműzetésének éveit töltötte — a Rákócziház előtt felavatták a fejedelem mellszobrát, Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész alkotását. * Nyolcvan esztendeje, 1906 decemberében nyitotta meg kapuit a Szépművészeti Múzeum, amely nemcsak hazánk, hanem Európa egyik legjelentősebb gyűjteményének ad otthont. Az örvendetesen megnőtt állomány feldolgozásának, raktározásának immár évtizedek óta legnagyobb gondja a helyhiány. Ennek megoldására, valamint a nyolc évtizedet megélt, erősen elöregedett épület teljes felújítására a jövőre megkezdődő átfogó rekonstrukció ad lehetőséget. * Lovas Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutató Intézetének tudományos munkatársa a Halak csillagképében felfedezett egy eddig ismeretlen üstököst. Az intézet a felfedezésről értesítette az Amerikai Egyesült Államokban székelő Smithsonian obszervatóriumot, amely a Nemzetközi Csillagászati Unió üstökösök megfigyelésével és nyilvántartásával megbízott központja. A nemzetközi szervezet december 2-án visszaigazolta a jelentést és az üstököst a nemzetközi szokásoknak megfelelően Lovas Miklósról nevezte el. * A Gödöllői Galériában megnyílt Susanne Szász New Yorkban élő fotóművész kiállítása. * Mintegy háromezer dalos érkezett Pécsre, az „Europa cantat” fesztiválra, amely kontinensünk amatőr kórusmozgalmának égjük legnagyobb seregszemléje. * Délszláv nemzetiségi népfőiskola kezdte meg működését Drávaszárán. A népfőiskola a tudományos ismeretszerzést és az anyanyelv ápolását kívánja szolgánli. * A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének hangos könyvstúdiója nagy teljesítményű gyorsmásolóval és mintegy 250 ezer magnetofon kazettával gyarapodott, a magyar állam és Soros György, az Amerikai Egyesült Államokban élő közgazdász alapítványának anyagi támogatásával. * A Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) felkérésére 10 éves munkával Budapesten elkészült a 20 nyelvű múzeológiai szakszótár. Szerkesztésébe 28 országból több mint 100 kutatót vontak be. A szakszótárba felvették az eszperantót és a kis nyelvek közül a finnt és a magyárt is. A kötet a szinonimákkal együtt 40 ezer szakkifejezést tartalmaz. BASILIDES MÁRIÁRA EMLÉKEZÜNK 1886. november 11-én született a Gömör megyei Jolsván a „magyar alténeklés optimuma” — mint Molnár Jenő írja az egykorú bírálatot idézve —, aki alig megközelíthető eszményt adott minden idők alténekesnőinek és felejthetetlen élményt a közönségnek. Számos operai siker fűződik nevéhez, ám egyéniségéhez talán az oratórium állt közelebb. Mozart Rekviemjében, Bach, Dohnányi, Liszt és Mahler oratóriumaiban utolérhetetlen teljesítményt nyújtott. Világos zenei ítélőképessége segítette a magyar népdal értékeinek felismeréséhez. Kodály Zoltán a „Magyar Népzene” sorozatának tíz füzetéből kettőt Basilides Martának ajánlott. A leghatásosabbak ezek között a „Kitrákotty mese”, a „Rossz feleség” és a „Szomorú fűzfa”. E, ma már klasszikusnak számító dalok nemcsak a szerző, de az előadó nevével is összefonódnak. Sikerük a hivatalos szervek figyelmét is felhívta a népdalokra, ezért Bartók és Kodály népdalgyűjtésének legszebb gyöngyszemei minisztériumi megbízásból kerültek lemezre. Mindmáig egyik legremekebb felvétel az, amelyen Basilides Márta Kodály népdalfeldolgozásait Bartók Béla zongorakíséretével énekli. A dalokat gyönyörűséges, tiszta magyar nyelven adta elő. Azok népi zamatát mintegy jelzésként az „édös” nyelvjárási szóval erősítette. 1932. április 23-án nagy érdeklődés, várakozás és nem csekély ellenzés mellett került színre az Operaházban Kodály Székelyfonója. A Háziasszony szerepét Basilides Mária énekelte. Zenetörténeti jelentőségű pillanatok voltak. A magyar népdal meghódította az operaszínpadot. Basilides Mária vezette be a magyar népdalt itthon és külföldön a hangversenytermekbe, az Operaházba. A tehetséges zenészeknek is segítségére volt. Közreműködött Reinitz Béla, Kelen Hugó, Zádor János szerzői estjein. Bartók Béla öt Ady-dalát énekelte, akkor, amikor az határozott állásfoglalást jelentett az Ady-fémjelezte, haladó, új irányzat mellett. Munkásságát, művészetét ma is becsben tartja a zeneszerető közönség. HERÉNYI ZSUZSANNA ÁGNES CSOBÁNOLÁSÉRDEN Az előző generációk kultúráját menti át a mába az Érdi Bukovinai Székely Népdalkor. Tavaly vállalkoztak arra, hogy az 1941 óta szunynyadó betlehemes népszokást — melyet náluk csobánolásnak neveznek — hangfelvétel céljából felelevenítik. Az idén teljes gazdagságában élesztették újjá a hagyományt. Egybehordták a féltve őrzött régi bútordarabokat, szőtteseket és tárgyakat, és az így berendezett teremben végigjátszottak a népszokást. Beöltözött a tíz szereplő. Mária, Szent József, a király és a királyszolga, a négy csobán (pásztor), név szerint a fekete, a szürke, az öreg és a nyúlás csobán, végül az őket fogadó gazda és gazdáné. Hallgatóságnak pedig körbevették őket a népdalkor tagjai. A betlehemes játék a karácsonyhoz kötődik. Náluk nem a gyerekek, hanem a felnőttek járták sorra Bukovinában, Hadikfalván a falu házait karácsonykor és az azt követő napokon. Képünkön: A gazda és a gazdáné a hadikfalvi templom mintájára készült betlehemmel. FOTO: KUNKOVACS LASZLÖ — MTI 3
