Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-12-12 / 24-25. szám
AZ ÚJ TEMPLOMOT KERESI? ni, amely különleges atmoszférát teremt. Ha valaki ide belép — függetlenül attól, hogy hívő, vagy sem — érezze, itt valami egészen más hangulat veszi körül. Ha csak néhány pillanatra is, szabaduljon meg a földi terhektől. A templom mellett épülő plébániaszárnyban két hitoktatóterem, vendégszoba, paplakás lesz, s egy nagy közösségi terem, ahol bármikor összejöhetnek a lakótelepiek beszélgetni, ismerkedni egymással. Csaba László említette, hogy a templom bejárata a jáki temploméra emlékeztet, mert annak épülése idején élt Boldog özséb. A békásmegyeri egyházközség névadója az egyetlen magyar szerzetesrend, a Pálos alapítója volt IV. Béla korában. Eleinte segített a tatár dúlta ország újjáépítésében, majd csalódva, az emberi önzés miatt, remete lett. Egyszer álmában sok kis apró lángot látott az erdőben, amelyek egy közös pont felé közeledtek és ott egyesültek. Ezt követően öszszehivta a remetéket, rendet alapított — később Lengyelországban is. Magyarországon kisebb megszakításokkal 1940-ig működött a Pálos rend, Lengyelországban ma is fennáll. Antal János a lakótelep felé mutat: — A bíboros úr özséb álmát úgy értelmezte, hogy itt, a békásmegyeri betonerdőben is sok kis láng világít, ezeket közösségbe lehet gyűjteni. „Isten teremteni kezd a semmiből” Ady Endre Egy régi Kálvintemplomban című versében már a századelőn hangot adott a mai emberre oly jellemző szemléletnek: „Jártam turistakedvvel, / Vonatoztam, hajóztam, De templom rég nem látott / így, imádkozó pózban.” Dr. Tenke Sándor, a Református Zsinati Iroda Gyűjteményi Osztályának vezetője ezekkel a gondolatokkal kezdte beszélgetésünket, majd így folytatta: — A modern ember a maga sorsának távolságából nézi a templomi kultuszt. Turistaként jön egyéni gondjaival és örök emberi kérdésekre keres válaszokat. Ezt igyekszik figyelembe venni a mai magyar református templomépítészet. Erre példa az 1970-es szamosközi árvízkár helyreállítása során épült szamoskéri református templom is. Középen áll az ige hirdetésének fontosságát kiemelő szószék az Ür asztalával, szemben a presbiterek ülőhelyeivel. A hívek padjai kétoldalról, családias közvetlenséggel fogják közre az igehirdetés és az úrvacsora helyét. Ez lehet a jövő templomépítészetének útja is. Az elmúlt években ugyanilyen Az épülő Érd-parkvárosi református templom FOTO: KŐHEGYI LÁSZLÓ céllal épültek a templomok mellett és helyett a meghittebb, családiasabb imaházak, gyülekezeti termek. Egy-egy ilyen vállalkozásnak olyan kisugárzása van, hogy megmozdul az egész falu: más gyülekezetekhez tartozók, de ateisták is. Szerepet játszik ebnen a református gyülekezetek presbitériuma is, amely a régi egyházi demokratikus hagyományok megtestesítője a 16—17. századból. Különböző rendű, rangú embereket tömörít, s ebből következik, hogy széles körben tudnak mozgósítani. Tenke Sándor személyes tapasztalatként mesélte el, hogy a Debrecen-nagyerdei templomépítkezés idején (tervező: Kálmán Ernő Ybl-díjas építész) a kivitelező mellett naponként dolgoztak önkéntes brigádok a legkülönbözőbb foglalkozású emberekből verbuválódva. Mivel a templom egyetem közelében épült, sok olyan fiatal volt köztük, aki először csak kíváncsiságból jött el meghallgatni az itt szolgáló fiatal lelkész prédikációit, aztán itt ragadtak. — A minket magukba fogadó és körülvevő egyházi épületekben, tárgyakban annyi „élet” van, amilyen minőségű a hitünk — mondta befejezésül Tenke Sándor. Érd-Park város egyik csendes mellékutcájában jutottak ismét eszembe ezek a szavak, amikor rátaláltam a még alig egyéves református gyülekezet épülő templomára. — Segíthetek valamiben? — szólít meg az egyik fiatal nő meszes vödörrel a kezében. — A templom miatt jöttem — válaszolom. összeismerkedünk. — Baki Ilona vagyok, a gyülekezet lelkésze. Az állványoktól még nem látni, milyen is lesz a templom, de a terveket meg tudom mutatni. Előremegyünk a parókiára. A két szobából az egyik a gyülekezeti terem, az istentiszteletek, az ifjúsági bibliaórák színhelye, a másik pedig az iroda, s a házaspár alvóhelye. Olyan elképedt arcot vághatok, hogy Baki Ilona elneveti magát. A környék lakói bevándorlók a Nyírségből, Szabolcsból. Majd mindenki bejár Budapestre dolgozni, a szabad időben pedig ott a kert. A reformátusok hol ehhez, hol ahhoz a környékbeli gyülekezethez tartoztak, szerettek volna önállósulni. Mégis, amikor megtudták, hogy egy lelkésznőt kapnak, hevesen tiltakoztak. A Budapestről érkezett házaspárnak nem lehetett könnyű dolga. Évek szívós, kitartó munkája kellett ahhoz, amit ma láthatunk. Az Érdparkvárosi gyülekezetnek 1986. január elseje óta van önálló presbitériuma, az átlagkor 35 év. Legfiatalabb tagja a 19 éves kántor, az ifjúsági bibliakör egyik alapító tagja, elsőéves teológus. Az építkezést (tervező: Nagy Béla Ybl-díjas építész) az idén májusban kezdték meg. Nem kellett senkit sem agitálni, jöttek dolgozni mindenhonnan. A szabadságukat is együtt vették ki, hogy haladjon a munka. Mi ösztönözte ezeket az embereket, hogy a szabad idejükben maszekolás helyett templomot építsenek? Az egyik fiatalember így vall erről: — Egyszerűen érdekelni kezdett az, ahogy ezek az emberek éltek. Baki Ilona férje civil foglalkozású, szociológus, mégis vállalta ezeket a nomád körülményeket, szervez, épít, saját kocsijával szedi össze a gyerekeket és viszi az istentiszteletre — mindezt olyan lelkesen, hogy mindenki kedvet kap tőle. Először csak személyes szimpátia és a közösség vonzotta ide az embereket. Bolti eladó, szakmunkás, orvos találkozóhelye ez a kis parókia, ahol nemcsak dolgozni lehet, hanem jóízűeket beszélgetni is. Sok szakember vállalt itt úgy Békásmegyer: római katolikus templom FOTO: GABOR VIKTOR munkát, hogy tudta, egyelőre nem fognak neki fizetni. Az elmúlt öt év tapasztalatait így summázza a lelkésznő: — Ez az, amikor Isten teremteni kezd a semmibe). Lehetetlen helyzetből indultunk, mégis gyönyörködhettem abban, ahogy kívül-belül épülhettünk. Ma már van egy komoly közösségünk és ezen a karácsonyon az új templomunkban gyűlhetünk össze istentiszteletre. Egész nap együtt 1945 előtt a legtöbb szabadegyházat üldözték, semmiféle tulajdonjoggal nem rendelkezhettek. Ezért mikor erre lehetőség nyílt, óriási lendülettel indultak meg az építkezések. Budapesten és vidéken mindegyik kis egyháznak van már otthona, többségük családias imaház, vagy gyülekezeti ház. Egy évvel ezelőtt készült el Budapesten, az Ó utcában a Keresztyén Test vér gyülekezet háza. A kívánságokat figyelembe véve Nagy Béla Ybl-díjas építész olyan házat tervezett, ahol akár egy egész napot el lehet tölteni. Van hol főzni, lepihenni, a gyerekekkel foglalkozni, beszélgetni. A gyülekezeti teremben konferenciákat, istentiszteleteket tartanak. A vidékről érkezőket is kényelmesen vendégül láthatják. Gondoltak a mozgássérültekre: két rámpa készült a tolókocsik számára. A Keresztyén Testvérgyülekezetet dr. Kiss Ferenc orvosprofesszor hívta életre. A második világháború idején még csak a lakásán gyűltek össze imádkozni s megbeszélni a sürgős segítenivalókat. A kis társaság egyre nőtt, erősödött, s később szívesen látták alkalmaikra a más felekezetekhez tartozó vendégeket is. Kiss professzor szellemi hatása mutatkozik meg abban, hogy jelenleg a tagság hatvan százaléka értelmiségi. Űj otthonuk létrejöttének körülményeiről a Szabadegyházak Tanácsának elnöke, dr. Szakács József mesélte el a legfontosabbakat. — Amikor bejelentettük a gyülekezetnek az építkezés megkezdését, még aznap 516 ezer forint gyűlt össze. Az anyagi javakon kívül több mint 70 ezer munkaórát dolgoztak a testvérek. Kiss professzornak olyan nemzetközi tekintélye volt, hogy az építkezéshez külföldi adományok is érkeztek — a külföldi testvérszervezetek 7 millió forinttal járultak hozzá — és Európának alig van országa, ahonnan ne jöttek volna dolgozni is. A magyarországi testvérgyülekezetek mellett más felekezetektől is kaptunk segítséget. Nálunk nincs ötszáz főnél nagyobb gyülekezet, így az emberek közt lehetőség van a személyes kapcsolat fenntartására. Ha valaki hiányzik, rögtön megkeresik, mi történt vele, nincs-e valamire szüksége? Ma a tettek ideje van és a személyes példaadásé. Ahogy az Ige tanítja: „Egymás terheit hordozzátok!” ZIKA KLÁRA 10
