Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-11-22 / 23. szám
kított szigetet már honfoglaló eleink is felfedezték — a fejedelmi törzs szálláshelyei közé tartozott. Az északi szigetcsúcson Árpád Csepel nevű főlovászmestere telepedett meg (a sziget innen kapta a nevét), 'közepét pedig a fejedelemasszony udvartartása foglalta el. II. Béla már az egész szigetet odaajándékozta a feleségének, a szerb származású Urosa Honának, aki ide telepítette le szerb szolgáit. A legrégebbi hazai szerb település — amelyről tudunk —, Kevevár, más néven Kövivára volt. Lakói Zsigmond királytól nyerték kiváltságaikat, az adómentességet és a szabad vallásgyakorlásit. A törökök elől menekültek a Csepel-szigeti királyi birtokra, ahol az elpusztult középkori Ábrahámtelke község helyén 1440-ben megalapították Kiskevét, a későbbi Ráckevét. Az uralkodó a régi mezővárosi státusz valamennyi kiváltságát teljes egészében kiterjesztette az új rác telepre is. A Ráckevére beköltözött szerb polgárok főként távolsági és helyi kereskedelemmel, vízi áruszállítással foglalkozták. Szép számmal találunk közöttük iparosokat, akik ha tehették, mesterségük űzése mellett még szőlőt és gyümölcsöt is termesztettek. Feljegyezték róluk, hogy nagy társaságokba tömörültek és úgy járták a Dunát, a bolgár kikötőktől a délnémet kereskedő városokig. A ráckevei rév a Duna egyik legforgalmasabb átkelőhelye volt a 16. században. A helyi harmincadnapló szerint 1580—90 között évi átlagban 570 hektoliter bort és 25 000 darab sótömböt vásároltak meg. A ráckevei Duna-ágbam ma is közlekednek hajók, a komp is kiköt a révnél, a szórakozni, pihenni vágyó turistákat szállítja. Ráckeve 8700 lakosával, országos jelentőségű üdülőkörzetével városi jogú nagyközség. Az egyszerű horgászkunyhóktól a takaros kis nyaralókig s a reprezentatív üdülőkig mindent megtalálhatunk itt. A helybeliek az európai hírű szerb templomon és a Savoyai kastélyon kívül arra is büszkék, hogy a sziget a főváros zöldségeskertje. De hát mi vonzza ide ennyire az embereket? A hangulatos utcák, a fürdésre, vízisportókra alkalmas vízpart vagy a horgászszenvedóly? Mindenki kedvére válogathat. Ä település ősi magját a rác kereskedő- és iparoscsaládok emlékét őrző műemliékházak jelentik. Könnyen megtudhatjuk azt is, melyik házban laknak még rác, vagyis szerb családok — a biztos jel a házak homlokzatán látható Szent Iván napi virágkoszorú. Ha például Jugoszláviából érkezik egy szerb család és meglát egy ilyen házat, tudja, hogy ott szerbek vagy azok leszármazottai élnek és szívesen vendégül látják őket. A Fekete Holló vendéglő is egy 15. századi szerb kereskedőház helyén és mintájára épült újjá. Árkádos falai bizonyítottan Mátyás király tálján építőmestereinek keze munkáját dicsérik. A helyi népfrontbizottság kezdeményezésére indult kutatómunkával több mint hatvan házban találtak Mátyás király idejéből vagy még régébbről emlékeket. Az utcákon sétálva örömmel fedezhetünk fel néhány eredeti formájában helyreállított szép régi parasztházat. Amikor elkészült az első, s a turisták megcsodálták, fényképezték (bezzeg a vadonatúj egyforma kockaházak előtt senki sem áll meg), egyre többen követték a megőrzés példáját. A közelebbi múlt emlékeit a Kajlin család egykori portája, Népművészeti Ház őrzi, udvarán mezőgazdasági eszközökkel, köztük egy őscséplőgéppel. A műemlék házat az Országos Műemléki Felügyelőség, a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság és a helyi Aranykalász termelőszövetkezet állította helyre. Hasonlóan szeretnének egy vízimalmot is rendbehozni, amely a valamikor itt szorgoskodó több tucat vízimolnárra emlékeztetne majd. Az egészséges lokálpatriotizmus, saját értékeink méltóbb megbecsülése abban is megmutatkozik, hogy a község lakói sok társadalmi munkát végeznek, építik szépítik lakóhelyüket. Amióta az eredeti szépségében pompázó Savoyai kastély nemzetközi konferenciák színtere és építészek alkotóműhelye, Ráckevén egész évben megfordulnak a hazai és külföldi vendégek. A barokk stílusú kastély a magyarországi kastélyépítészet egyik legkiemelkedőbb példája. 1702-ben Hildebrand építette Savoyai Jenő herceg részére. A Dunára néző, hatalmas fákkal, parkkal körülvett épület kupolás középrészéhez földszintes boltozatos szárnyak csatlakoznak, a szépen kialakított kocsifelhajtó párkányát szobrok díszítik. Hildebrand a herceg udvari építésze volt, az ő munkája a bécsi Belvedere kastély lis. A végső pusztulástól megmentett kastély belső termeiben kulturális rendezvényeket, hangversenyeket, konferenciákat rendeznek. A díszterem ékessége a régi Nemzeti Színházból származó csillár. Az oldalszárnyakban kényelmes szobák, klubhelyiségek, hangulatos étterem és bár teszi kellemessé az itt töltött napokat. Ráckevétól nem búcsúzhatunk el anélkül, hogy ne csodáljuk meg a horgászok birodalmiét. Mindkét parton stégek, csónakok sorakoznak s a kitartó várakozással üldögélő horgászok láttán a „Hej halászok, halászok, mit fogott a hálátok?” kezdetű népdal jut eszünkbe, de a ráckevei Duna-ág nemcsak vörösszárnyú keszeget, hanem óévért, süllőt, vagy negyven halfajtát rejteget, nem ok nélkül tartják sokan Ráckevét az ország első számú horgászparadicsomának. Z. K. FOTO: REZES MOLNÁR ESZTER A MAGYARORSZÁGI VEVŐKET IS SZERETETTEL VÁRJUK! mh EZEN SZELVÉNY I FELMUTATÓINAK o CÉGÜNK ? 10% KÜLÖN o ENGEDMÉNYT AD! 25
