Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-11-22 / 23. szám
1. Díszletrajztartó tok - egy évszázaddal ezelőtt 2. A megújult teátrum homlokzata, esti fényben 3. A „páholysoros” nézőtér szépségével csak a budapesti Operáé vetekedhet 4. Kern Armin festménye 5. Az emeleti társalgó 6. Maár Márton, a CSOMITERV igazgatója, az újjáépítés egyik vezetője 7. Szekeres Mihály belsőépítész 8. Varga Mátyás Kossuth-dijas díszlettervező, a színház legrégibb aktiv tagja FOTO: GÁBOR VIKTOR akinek nem ez az első szí/nházi munkája: a kecskeméti Katona József Színház felújítását is ő irányította, a 60-as években. — A széksorokat eltávolítottuk, leástun'k az alapokig. Szinte csak a falak maradtak, s felettünk a asállagos ég... Ekkor sok volt a kétkedő. Pontosan száz évvel az első újjáépítés után ismét megnyitóra gyülekezik az ünnepi közönség. Megújult a 'nézőtér, amely most 710 személyes, kényelmesebbek az ülések és nincs „kakasülő”, állóhely, mint hajdanán. Az ódon épületbe a legkorszerűbb színpadtechnikát „építették be”. A 13 méter átmérőjű forgószínpadot a nyugatnémet Ziller Technik cég készítette, önkéntelenül megsimítom az emeleti páholyok meghitt hangulatot árasztó selyemvelúr tapétáját: — Régi mimtakönyvek alapján választottuk — magyarázza Szekeres Mihály belsőépítész —, egy angol cég most kizárólag a mi részünkre gyártotta. Tekintetem a mennyezet allegorikus festményeire siklik: Kern Árminnak, Lotz Károly Bécsben élő kortársának festményeit az eredeti neobarokk pompájában felújított csillár fényei világítják meg. A „páholysoros” nézőtér szépségével csak a budapesti Operaházé vetekedhet. — „Ha én gazdag lennék ...” — énekli a színpadon Király Levente, a „Hegedűs a háztetőn” című világhírű musical próbáján, a színház első bemutatójára készülve. Király Levente felváltva játssza majd a főszerepet Gregor Józseffel a társulat egyik legnépszerűbb tagjával, aki jelenleg Houstonban (USA) vendégszerepei. A nézőtéren régi ismerőst fedezek fel, Varga Mátyás Kossuth-díjas díszlettervezőt, Amerigo Tot és Michel Gyarmati hajdani osztálytársát : — A mai szegedi társulat legrégibb aktív tagja vagyok. 1944 végén jöttem át Kolozsvárról. Legújabb munkám épp a Hegedűs a háztetőn. A próba szünetében távoli vendéggel ismerkedem meg. Rásonyi Papp István építészmérnök Svájcból érkezett, a premier főszereplőjének, Király Leventének nagybátyja. — 1957 óta élek Zürichben. Persze, hogy haisonlítgatom a szegedit az ottani színházakhoz. Szakmai szempontból különösen a födémáttörések tetszenek. — „Hazám, hazám, te mindenem...” — énekli régi sikerei színhelyén Simándy József. Kezdetét veszi az ünnepi gálaműsor. Személyes emlékek tolulnak fel bennem. Tizenhat esztendeje immár, hogy szegedi egyetemistaként — Lendvai Ferenc, akkori igazgató jóvoltából — valamennyi előadást ingyen láthattam. Dajka Margitnak tapsolhattam a „Chaillot bolondjá”-ban, Ajtay Andornak a „Naplemente előtt”-ben. Páger Antal lép a színpadra. Arra a színpadra, amelyen 62 évvel ezelőtt operett-bonvivánként debütált. — Patkós Irma volt a partnerem — emlékezik Páger. S a nézőtéren feláll egy karcsú, ősz hajú asszony; a hajdani primadonna. Zúg a taps, felejthetetlen, megismételhetetlen pillanat ... Ezután Páger a nagy lírikusra, Juhász Gyulára emlékezik: egykori makói tanárának róla írott színikritikájára. Idézzük fel mi is a szegedi poéta számos, az itteni színház által ihletett versének egyikét, az Ifjú színésznőt: ... Mint karcsú pálma áll a tünde színen És mosolyog és sír, oly kedves ő, És vágyakat kelt a poétaszívben, A szerepében mindig szerető. Az ajkán ott susog Júlia vágya És ott zokog Cornélia baja, A költészet és élet bűve, bája És mint sötét selyem ragyog haja ... BALÁZS ADAM 9
