Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-11-22 / 23. szám

1. Díszletrajztartó tok - egy évszázaddal ez­előtt 2. A megújult teátrum homlokzata, esti fény­ben 3. A „páholysoros” néző­tér szépségével csak a budapesti Operáé ve­tekedhet 4. Kern Armin festménye 5. Az emeleti társalgó 6. Maár Márton, a CSO­­MITERV igazgatója, az újjáépítés egyik veze­tője 7. Szekeres Mihály belső­építész 8. Varga Mátyás Kos­­suth-dijas díszletter­vező, a színház legré­gibb aktiv tagja FOTO: GÁBOR VIKTOR akinek nem ez az első szí/nházi munkája: a kecskeméti Katona József Színház felújítását is ő irányította, a 60-as években. — A szék­sorokat eltávolítottuk, leástun'k az alapokig. Szinte csak a falak maradtak, s felettünk a asállagos ég... Ekkor sok volt a kétkedő. Pontosan száz évvel az első újjáépítés után ismét megnyitóra gyülekezik az ünnepi kö­zönség. Megújult a 'nézőtér, amely most 710 személyes, kényelmesebbek az ülések és nincs „kakasülő”, állóhely, mint hajdanán. Az ódon épületbe a legkorszerűbb színpadtechnikát „építették be”. A 13 méter átmérőjű forgó­színpadot a nyugatnémet Ziller Technik cég készítette, önkéntelenül megsimítom az eme­leti páholyok meghitt hangulatot árasztó se­lyemvelúr tapétáját: — Régi mimtakönyvek alapján választottuk — magyarázza Szekeres Mihály belsőépítész —, egy angol cég most kizárólag a mi ré­szünkre gyártotta. Tekintetem a mennyezet allegorikus fest­ményeire siklik: Kern Árminnak, Lotz Ká­roly Bécsben élő kortársának festményeit az eredeti neobarokk pompájában felújított csil­lár fényei világítják meg. A „páholysoros” né­zőtér szépségével csak a budapesti Operaházé vetekedhet. — „Ha én gazdag lennék ...” — énekli a színpadon Király Levente, a „Hegedűs a ház­tetőn” című világhírű musical próbáján, a színház első bemutatójára készülve. Király Levente felváltva játssza majd a főszerepet Gregor Józseffel a társulat egyik legnépsze­rűbb tagjával, aki jelenleg Houstonban (USA) vendégszerepei. A nézőtéren régi ismerőst fedezek fel, Var­ga Mátyás Kossuth-díjas díszlettervezőt, Amerigo Tot és Michel Gyarmati hajdani osz­tálytársát : — A mai szegedi társulat legrégibb aktív tagja vagyok. 1944 végén jöttem át Kolozs­várról. Legújabb munkám épp a Hegedűs a háztetőn. A próba szünetében távoli vendéggel ismer­kedem meg. Rásonyi Papp István építészmér­nök Svájcból érkezett, a premier főszereplő­jének, Király Leventének nagybátyja. — 1957 óta élek Zürichben. Persze, hogy haisonlítgatom a szegedit az ottani színházak­hoz. Szakmai szempontból különösen a fö­démáttörések tetszenek. — „Hazám, hazám, te mindenem...” — énekli régi sikerei színhelyén Simándy József. Kezdetét veszi az ünnepi gálaműsor. Személyes emlékek tolulnak fel bennem. Tizenhat esztendeje immár, hogy szegedi egyetemistaként — Lendvai Ferenc, akkori igazgató jóvoltából — valamennyi előadást ingyen láthattam. Dajka Margitnak tapsol­hattam a „Chaillot bolondjá”-ban, Ajtay An­dornak a „Naplemente előtt”-ben. Páger Antal lép a színpadra. Arra a szín­padra, amelyen 62 évvel ezelőtt operett-bon­­vivánként debütált. — Patkós Irma volt a partnerem — emlé­kezik Páger. S a nézőtéren feláll egy karcsú, ősz hajú asszony; a hajdani primadonna. Zúg a taps, felejthetetlen, megismételhetetlen pil­lanat ... Ezután Páger a nagy lírikusra, Ju­hász Gyulára emlékezik: egykori makói taná­rának róla írott színikritikájára. Idézzük fel mi is a szegedi poéta számos, az itteni színház által ihletett versének egyi­két, az Ifjú színésznőt: ... Mint karcsú pálma áll a tünde színen És mosolyog és sír, oly kedves ő, És vágyakat kelt a poétaszívben, A szerepében mindig szerető. Az ajkán ott susog Júlia vágya És ott zokog Cornélia baja, A költészet és élet bűve, bája És mint sötét selyem ragyog haja ... BALÁZS ADAM 9

Next

/
Thumbnails
Contents