Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-11-08 / 22. szám
LMOGITÓB/1N TRIZNYK /HKTYKSNKL A római lakás nappalijának falain körben Szó'nyi István- képek, egy másik szobában Egry József művei. Odébb, a „stúdióban” a házigazda, Triznya Mátyás festményei borítják a falat. A terasz felől napfényillatú tavaszi levegő emelgeti az asztalra helyezett papírlapokat. Vörösbor mellett arról diskuráltunk, hogy bár Triznya Mátyás művei nem ismeretlenek Magyarországon - illusztrációk és egy kiállítás a budapesti Olasz Kultúrintézetben - ő maga mégsem „jár haza” ...- Érdeklődéssel figyelem, ami otthon történik, vágyom is haza, de még nem szántam rá magam ...- Hogy nem hagyják hidegen a haza dolgai, azt bizonyítja az is, hogy tevékenyen részt vesz a Rómában- megjelenő magyar nyelvű folyóirat, a Katolikus Szemle szerkesztésében is...-Hogyne! Békés Gellért barátommal és természetesen a többi kiváló szerzővel együtt lelkesen készítjük a lapot. De hát nem leszünk fiatalabbak, és gyakran eszembe jut már, vajon mi lesz tíz év múlva a Katolikus Szemlével? Nem lesz aki folytassa a munkánkat és-nagyon könnyen így járhat a többi Nyugat-Európában megjelenő magyar nyelvű újság is!- Persze Ön nemcsak magyar újságot szerkeszt, hanem „magyarul" is fest, bátorai, könyvei mindmind ugyanarról árulkodnak ...- Meg mindaz, amit most nem lát! Persze szándékaim szerint ez egy tenyérnyi Magyarország. Egyszer egy pesti művészettörténész járt nálam és azt mondta: „Hogy te milyen jó Szőnyi-akvarelleket festesz!”És el kell ismerni igaza van. Szőnyi István lánya a feleségem, családtagként jól megismertem őt, mint embert, mint művészt egyaránt. Egész életemet befolyásoló hatással volt rám. Küzdöttem ez ellen, de sikertelenül. Az, hogy 1949-ben itt telepedtünk le Olaszországban, tudat alatt nyilván az ő sugallata volt, mert úgy képzeltük a feleségemmel, hogy itt biztosan tetszene neki is. A lakásom berendezése, ezek a párnák itt, mind azt az otthoni hangulatot árasztják. A könyvtáramra otthon biztosan azt mondanák, milyen sok olasz könyve van. Itt azt kérdezik, minek van ennyi magyar könyved? Szombat esténként pedig kinyit nálunk a Triznyakocsma, ahogy barátainkkal együtt nevezzük az évtizedek óta tartó rendszeres összejöveteleinket. S bár a világ minden tájáról fogadunk vendégeket, a beszélgetés nyelve természetesen magyar.- A kiállításain tudatja nézőivel, hogyr ön magyar származású?-Természetesen a meghívón, vagy a megnyitó beszédben ezt mindig tudatom. Nem is lehetne engem olasz festőnek tekinteni, annyira mélyen hazai földbe nyúlnak művészetem gyökerei. Nemcsak Szőnyi István kiküszöbölhetetlen és ma már büszkén vállalt hatására gondolok, hanem a budapesti művészeti akadémián töltött évekre is. Egyébként nem túl régen állítok ki, ezelőtt trükk-operatőrként dolgoztam. A sors keze, hogy ezt a szakmát is Szőnyi összeköttetései révén tanultam ki, aki beajánlott Korda Vincéhez, mire egy hét múlva már Vittorio de Sica Csoda Milánóban című filmjén dolgoztam. Amikor a vállalkozás csődbe jutott, nyugdíjazásomat kértem és azóta létezem mint magyar festő. Ma már egyre több kiállításom van Európa-szerte, leginkább csak akvarellekből. Szeretem ezt a mások által nehéznek és korszerűtlennek ítélt festésmódot, aminek elsősorban praktikus okai vannak: ugyanis sokai kisebb csomagot cipelek, ha festeni indulok ... LINTNER SÁNDOR 25
