Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-10-11 / 20. szám

A Magyar Hírek Posta rovata az ol­vasók fóruma. A szerkesztőség ugyan akkor fenntartja a jogot, hogy a beér kezett leveleket rövidített formában közölje. Palócországtól Sárközig, a Mezőségtől a Du­nántúlig a felejthetetlen otthoni tájak táncainak, dalainak, zenéjének sokfélesége, színpompája je­lentkezett az ez évi észak-amerikai Pontozó nép­táncversenyen, amelyet St. Catarinában rendez­tek meg. Az első este, június 27-én, táncház keretében ismerkedtek egymással a fiatalok. A következő két napon közönség előtt léptek fel. A bíráló bi­zottság — Compó András elnök, Vincze Zsuzsa, Halmos Béla, Dreisziger Kálmán és Zsurafszky Zoltán — választotta ki a legjobbakat az utolsó napi gálabemutatóra. Az öt legjobb együttes, a New York-i Hungá­ria, a Niagara Falls-i Kanada Bartók, a detroiti Hungária, a torontói Kodály Ensamble (képün­kön) és a st. catarinai Szittya táncait nagy tapssal fogadták a nézőtéren ülők. Ugyanilyen nagy si­kert aratott a Magyarországról érkezett Vincze Zsuzsa—Zsurafszky Zoltán és Rigó Erika—Mihá­lyi Gábor tánckettős, illetve Halmos Béla zenész. A 22 tánccsoport 400 táncosának több napos találkozója igazi tükre volt a magyar népművé­­^7ptnpk KEMENES-KETTNER BEA ST. CATARINA, KANADA Nagyon örülök annak, hogy az olvasók vélemé­nye helyett kapott a lapban. A pozitív vélemé­nyek lelkesítőén hatnak azon szervezetekre, me­lyeket a hazalátogató megdicsér. A negatívokat, normális körülmények között, úgy kell érte­niük az illetékeseknek, hogy itt változtatni való van. Magyarország évtizedekig elzárta magát a Nyugattól. A kereskedelem államosítása az el­adókat érdektelenné tette az üzletben. A turiz­mus el lett fojtva. Az évtizedes hiányosságoknak a pótlása bizonyára nem egyszerű. Régészeink és nyelvészeink — remélem — nem zárkóznak be a határok közé és igyekeznek ki­használni a szomszédos országokkal fennálló kap­csolataikat. Számtalan kérdésre szeretnék — ha lehetséges — bővebb felvilágosítást kapni. Egy, itt két éve megjelent francia nyelvű könyv olvasása még­­inkább sarkall erre. Az említett könyv — Jean- Paul Roux: Historie des Turcs (A törökök törté­nete) Fayard 1984. — a török népek történetét tárgyalva elsőbbséget ad a régmúltnak. A könyv természetesen érinti a hunokat, avarokat, kazáro­kat, besenyőket, bolgárokat, kunokat és a magya­rokat is. Ennek kapcsán kérdezem, hogy mit tu­dunk a hunokról? László Gyula mondja, hogy a magyarok egy időben a hun birodalomba is bele­tartoztak. Vannak-e hunkori leleteink, minthogy Kiszely István szerint a halottakat elégették. J. P. Roux viszont azt mondja, hogy a Magyaror­szágon végzett ásatások alapján a hun, mongol típusú nép volt. Mit tudunk az avarokról? Van-e tőlük fenn­maradt nyelvemlék, felirat, szó, akár közvetítés­sel is? Kétlem Kiszely Istvánnak a „Revue de Hong­­rie”-ban közölt cikkének egyik feltételezését. Mint mondja „a katonailag igen jól megszerve­zett magyarok nem késlekedtek nyelvüknek és kultúrájuknak az őslakó többséggel való elfogad­tatásával”. Ilyesmire nem nagyon van példa a XIX. századig, ellenkezőjére azonban bőségesen is. E téren László Gy. magyarázata szolgálhat meggyőző erővel: a honfoglaló magyarok és a ké­ső-avarok többséget alkottak. Feltűnt-e és kerestek-e nyelvészeink-történé­­szeink magyarázatot arra, hogy az erdélyi nyelv­járás és a Dunántúl egyik területén, talán Gö­csejben található nyelvjárás kimondottan rokon? Mit tudunk a kunokról, kiket kipcsákoknak, szlá­­vul polovcnak hívtak? Vannak-e jász és bese­nyő nyelvemlékeink? Állítólag felfedeztek egy latin—jász szótárt. Biztos vagyok benne, hogy a világ számos nagy könyvtárában, elsősorban a Vatikán, Isztambul, Leningrád és Moszkva könyvtáraiban valódi kincsesbánya rejtőzik még a nyelvekben jártas kutatóink számára. Kérdéseim nagy területre terjednek ki. Remé­lem, hogy időről időre egy-egy tárgyat illetően lesz alkalmunk a válasz olvasására lapjukban. ZOLTÁN MAGYARY CAEN, FRANCIAORSZÁG LEVELEZŐTÁRSAT KERES Nem az életszínvonalat érintő kérdésekhez kí­vánok szólni, mint pl. a lakások, pedig ott is mé­lyek az ellentétek. Vannak milliós értékű há­zak és öröklakások, szemben a betonblokkok szűk lakásaival. A nyugdíjrendszer is nyilván mély és emberséges változásokat igényel, hi­szen az, aki 15 éve nyugdíjban van, közel sem kap annyit, mint most nyugdíjba vonaló volt be­osztottja. Ezek azonban belső ügyek. Én a kirívó, főként magatartásbeli visszásságokra szeretném felhívni a figyelmet. Űton-útfélen találkozni mocskos munkaruhát viselő egyénekkel, akik a ruhájuk nívóján beszélik a nyelvet is. Még a bel­városban is olyan udvariatlan elárusító hölgyre akadtam, hogy nem vettem meg a magyar per­zsát. Egyetlen taxis sem emelte be a csomagjai­mat. A turisztikához tartozna a világnyelvek is­merete. Országjárás közben borzasztó az örökös bejelentkezés. Ezek a napokat megrontó aprósá­gok — szemben a csodás kulturális és tudomá­nyos rendezvényekkel. KOVÁCS I. K. A. PRETORIA, DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG Örömmel olvastam a magyar rovásírásnak szentelt soraikat. Úgy hiszem, sok magyart érde­kelne, ha néha beszámolnának őstörténetünkről, az őseinket környező népek újabb ismeretéről. Nyugat-európai és amerikai egyesületek tagjai­val szeretne levelezni a mozgássérült Belányi Ró­bert. Címe: Budapest, XIV., Csáktornya park 4. 1142. Almási Andrea (22 éves) Egyesült Államokban élő fiú, vagy lány barátságát keresi. Címe: 9024 Győr, Zrínyi u. 53/6. Tizenegy éves kislány hasonló korú, angol nyelvet beszélő lánnyal levelezne, lehetőleg an­gol nyelvterületről. Címe: Balogh Krisztina Kecs­kemét, 6000 Stádium u. 11. 11/20. Huszonnégy éves fiatal lány hasonló korú fia­talokkal levelezne magyar, vagy angol nyelven. Dobos Julianna, Albertirsa, Széchenyi u. 18. 2730 Értelmiségi asszony Ausztráliában, az USA- ban, vagy az NSZK-ban élő személyek magyar, vagy angol nyelvű levelét várja. Láncz Iréné Bu­dapest, 114-es postahivatal XII. kér. Krisztina krt. 6. 1525, postán maradó. Címlapunkon: Griffábrázolás a nagyszentmiklósi kincs egyik edényén Cikkünk a 7—9. oldalon (FOTO: DÖMÖTÖR MIHÁLY) Tartalom: Krónika 3—5 Közélet — diplomácia Népszavazás Zsámbokon Új igozgató az Operaház élén Gazdaság Kultúra - tudomány Egy szobor jubileuma A Magyar Fórum találkozói 1987-ben Vendégünk, a nyertes Hungarológiai kongresszus Bécsben Dear Professor Albert Tezla (Boldizsár Iván) Baráti Bábel 6 Az avarok kincsei (Trogmayer Ottó) 7-9 Az újságkirály nyomában (Csillag András) 10-11 Miska bácsi (Sziklay Andor) 12 Ferenczy József (Halász György) 13 Balogh Edgár köszöntése 14 Tanösvényen járva (Garami László) 15-17 A Fehér Kereszt fogadó (Fényes Tamás) 18 Féja Géza válogatott írásai (A. Gergely András) 18 Tájjellegű receptek 19 Rejtvény 19 Sport Hét arany Montreálból (Vad Dezső) 20-21 Fel, Budára! 24-25 A Szülőföldünk műsora 27 The Hungarian Scene (angol nyelvű mellékletünk) 29-31 A SZERKESZTŐSÉG BELSŐ MUNKATÁRSAI: HALASZ GYÖRGY főszerkesztő BALÁZS ISTVÁN olvasószerkesztő BODNÁR JÁNOS művészeti vezető GERGELY ISTVÁN tervezőszerkesztő Főmunkatársak: ÁROKSZÁLLÁSI ÉVA NOVOTTA FERENC Munkatársak: BALÁZS ADAM GABOR VIKTOR POKORNY ISTVÁN REZES MOLNÁR ESZTER ZIKA KLÁRA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents