Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-09-29 / 19. szám

Az osztályfőnök emlékére H ogy milyen fontos szere­pet játszik az ember életé­ben, sorsának alakulásá­ban tanítóinak, mesterei­nek elhivatottsága, arra általában csak őszülő fejjel ébredünk rá. A hivatásuk magaslatán lévő peda­gógusok meghatározóak tanítvá­nyaik jellemének formálásában, s olykor csodát is tehetnek a fej­lődő emberpalántákkal. Bizo­nyítja ezt az a levél is, amely az elmúlt nyáron Kanadában kelt, s amelyben a budapesti I. István Gimnázium egykori tanulója volt osztályfőnöke, Jávor Andor tanár úr emlékére alapítvány létreho­zását kezdeményezte. A kanadai Peterboroughban élő Király Ede a következőket írta: „Az évek elszaladnak és mire odáig jutunk, hogy meghálálhat­nánk a jóindulatot, jóakaratot és a segítséget, amiben részesültünk, sajnos addigra kiszaladunk az időből. Most már csak Jávor ta­nár úr emlékének mondhatok kö­szönetét. Ezért jutottam arra az elhatározásra, hogy egy szerény összeggel alapítványt hoznék lét­re osztályfőnök urunk emlékére ,Jávor Andor díj’ címen. Szeret­ném, ha a tanár úr példája fenn­maradna örökre, s nyomdokaiba a fiatalok lépnének. Talán furcsá­nak hangzik, de el kell monda­nom, hogy sikereimet a jégen nagyrészt Jávor Andor osztályfő­nök úrnak köszönhetem. Megér­tése, személyes érdeklődése nagy segítség volt számomra. Szeret­ném, ha a díjat azok a tanárok kapnák, akik felismerik diákjaik különleges adottságát és buzdít­ják, segítik őket, hogy ezt az adott­ságot a tanulás mellett is fejlesz­­szék; vagyis rendszeres, kitartó és lelkes munkával törekedjenek céljaik elérésére.” Az alapítványt kezdeményező Király Ede 1926-ban született Bu­dapesten és 1944-ben érettségi­zett az Ajtósi Dürer sori gimná­ziumban. Nevét csakhamar meg­ismerte a világ, méghozzá kiváló sportteljesítményei révén. 1947- ban és 49-ben a műkorcsolya fő­iskolai világbajnokság páros és egyéni versenyében aranyérmes, 1948-ban a műkorcsolyázás Euró­­pa-bajnokságán nyert aranyérmet az egyéni versenyben. 1949-ben pe­dig páros műkorcsolyázásban. Ter­mészetesen ez a sikersorozat már a gimnáziumi évek alatt kezdődött: középiskolásként ötször volt ifjú­sági bajnok, s nyolcadik osztályos korában országos bainok lett férfi és páros műkorcsolyázásban. Király Ede az alapítvány cél­jaira az iskolának 2500 dollárt adományozott. Mi lett a pénzküldemény sorsa? Mint az iskola igazgatójától, dr. Forizs Józseftől megtudtuk, Ki­rály Ede kívánsága szerint létre­hozták az alapítványt Jávor An­dor, az egykori magyar—latin— görög szákos tanár emlékére, aki 1934-től 1957-ig tanított az isko­lában, s 88 éves korában hunyt el. — A díj odaítélésének szabá­lyai szerint évente egy-egy tanár, vagy diák kaphatja meg Király Ede által küldött összeg kamatait. A kiemelkedő nevelő, illetve ta­nulmányi munkát kívánják e díj­jal jutalmazni. A díjazott sze­mélyről évente a tantestület dönt titkos szavazással, de az iskolata­nácson keresztül javaslatot tehet a díj odaítélésére az igazgatóság, a társadalmi és önkormányzati szer­vek, és persze a tanárok, a szülők, a diákok egyénileg is. — Mit várnak ettől az alapít­ványtól? — Elsősorban azt, hogy foko­zott eredményekre ösztönzi a ta­nárokat, diákokat egyaránt, s ez­által iskolánk jóhíre tovább erő­södik. Mert túlzás nélkül állítha­tom, hogy iskolánkat mindig a legjobbak között emlegették. Sok világhírű tanítvánnyal büszkél­kedhetünk. Tanítványunk volt egyebek közt Illés Endre, Kellér Dezső, Goda Gábor, Rejtő Jenő, Moldova György íróik, Major Ta­más színművész, Sávoly Pál, az Erzsébet-híd tervezője és sorol­hatnám hosszan az itt nevelke­dett hírességeket. De napjainkban sem adtuk alább, nem engedünk a magas színvonalból. Bizonyítja azt a diákjaink továbbtanulási aránya is. Az elmúlt tanévben például 185 diák érettségizett ná­lunk, közülük 124 főiskolán, vagy egyetemen folytatta tanulmá­nyait. Erőssége iskolánknak a ma­tematika és természettudományok oktatása. — A budapesti I. István gimná­zium hírnevét nemcsak az itt fo­lyó oktató-nevelő munkának kö­szönheti, hanem diákzenekarának is.. . — Zenekarunk nagy múltra, gazdag hagyományokra tekint vissza, de akkora sikerük soha­sem volt, mint az utóbbi években. A zenekar munkáját minősíti, hogy kik, milyen kiváló karmes­terek vezényelték, illetve vezény­lik ma is. A hazaiak közül Koródi Andrást, Lukács Ervint és a már elhunyt Ferencsik Jánost, a kül­földiek közül Breton Langbein svájci és Helmut Steinbach NSZK- beli karmestereket említem. Rend­szeresen szerepelnek a Zeneakadé­mia műsorán, nyaranta a Halász­­bástyán, a Vajdahunyad várban, Tihanyban, Tokajban, Szentend­rén, Gyulán szoktak hangverse­nyeket adni. Határainkon túl is szép sikereket értek el. Jártaik már Svájcban, Ausztriában, Finn­országban. az NSZK-ban. A. É. FOTO: GÁBOR VIKTOR 14

Next

/
Thumbnails
Contents