Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-09-13 / 18. szám
KÁDÁR JÁNOS INTERJÚJA A TIME-BAN Mint már hírül adtuk, Kádár Jánossal, az MSZMP főtitkárával interjút készített a Time című amerikai magazin. Az alábbiakban közöljük a nagy nemzetközi visszhangot kiváltó beszélgetés szövegét. I Kérdés: Az Ön vezetése alatt Magyarország gazdaságilag eredményesebbnek bizonyult, mint a KGST-tagországok többsége. Hogyan magyarázza ezt a fejleményt? Válasz: Nézetem szerint a KGST-tagországok gazdasági fejlődésének megvannak a közös vonásai, ugyanakkor az országok adottságaiból következően vannak sajátosságai is. Mivel az adottságok különbözőek, nem tartom indokoltnak és ésszerűnek az egyes országok gazdasági eredményeinek felületes egybevetését, még kevésbé azok szembeállítását. Magyarország gazdasági helyzetét illetően úgy vélem, hogy a fő irányt tekintve a gyakorlat által igazolt gazdaságpolitikát folytatunk. Fontos tényező, hogy tízmillió lakosú kis ország vagyunk, amelynek működéséhez a szükséges nyersanyagok és energiahordozók nagy hányadát importálnia kell. Ezért jelentős mértékben függünk a nemzetközi gazdasági körülmények alakulásától. Ezzel is összefügg, hogy körülbelül az 1960-tól 1975-ig tartó időszakban gazdasági fejlődésünk lendületes volt, azt követően pedig a fejlődés üteme fokozatosan lefékeződött. Mégis sikereinket jelzi, hogy 1960 óta a magyar ipari termelés több mint három és félszeresre, a mezőgazdasági termékek termelése mintegy kétszeresre, a nemzeti jövedelem közel háromszorosra növekedett. Nem kisebb jelentőségűnek tartom a - különösen az utóbbi öt-hat évben tanúsított - helytállást. Ezekben az években kiálltuk a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági viszonyok teherpróbáját, megállítottuk az ország további eladósodásának folyamatát, megőriztük az ország fizetőképességét, sőt némileg gyarapítottuk elért vívmányainkat. Mindez bizonyítja társadalmunk politikai és gazdasági alapjainak szilárdságát. Eredményeinket a magam részéről különösen azzal magyaráznám, hogy népünk magáénak érzi az országot. Politikánk fő irányvonala már csaknem három évtizede változatlan: fejlett szocialista társadalom megteremtésére törekszünk a néppel egyetértésben. Gondjainkat nem becsüljük alá. A gazdaságban még nem tudtuk eléggé kibontakoztatni a hatékonyabb fejlődést tartósan biztosító folyamatokat. Nem elég gyorsan alkalmazzuk a gyakorlatban a tudományos vívmányokat. Árucikkeink egy része nem eléggé versenyképes, és sok kívánnivalót hogy maga után munkánk szervezése. Összegezve azt mondhatom, hogy az elmúlt négy évtizedben új ország épült a Duna és a Tisza mentén, a szocialista Magyarország, amelynek népe anyagilag, szellemileg összehasonlíthatatlanul jobban él, több joggal, szabadsággal és demokráciával rendelkezik, mint évszázados történelme során bármikor. I Kérdés: Úgy tűnik, hogy a magyar gazdaságnak több, a Nyugat számára ismerős problémával kell szembenéznie, beleértve a növekedés lelassulását, az inflációt és a munkanélküliség veszélyét. Tervezésükben hogyan próbálják megoldani ezeket a problémákat ? Válasz: Bizonyos szempontból valóban vannak hasonlóságok. Az utóbbi években átmenetileg mérsékelnünk kellett a gazdasági fejlődés növekedésének ütemét a világgazdaság visszaesése következtében, és azért, mert javítanunk kellett saját gazdaságunk stabilitását. Az idén kezdődött ötéves tervben azonban a bruttó nemzeti termék évi háromszázalékos növekedését szeretnénk elérni. Egy ilyen mértékű növekedés már lehetővé tenné, hogy folytassuk a gazdaság szükséges átalakítását, a technika korszerűsítését, és emeljük a lakosság életszínvonalát is, miközben csökkentjük az infláció mértékét. A munkanélküliség, amely súlyos gondot jelent a nyugati országokban, Magyarországon ismeretlen, sőt egyes fontos területeken munkaerőhiánynyal is küzdünk. Célunk az, hogy a teljes foglalkoztatottságot, a szocialista rendszer nagy vívmányát a jövőben is megőrizzük. Szükségszerű azonban átcsoportosítani a munkaerőt a leghatékonyabban termelő népgazdasági ágazatokba. I Kérdés: Hogyan értékeli az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatait? Milyen területeken szükséges és lehetséges a kapcsolatok fejlesztése? Válasz: Az elmúlt két évtizedben közös erőfeszítésekkel fokról fokra elhárítottuk az akadályokat a magyar-amerikai kapcsolatok fejlesztésének útjából. A társadalmi rendszerek különbözősége és a nagy földrajzi távolság ellenére tovább erősíthetjük kapcsolatainkat. Nagyban elősegítené e célok elérését, ha tartósan megvalósulna a minden hátrányos megkülönböztetéstől mentes, a legnagyobb kedvezményt folyamatosan biztosító külkereskedelem. I Kérdés: Vannak olyan jelzések, hogy Gorbacsov úr a kelet-európai szövetségeseit politikailag és gazdaságilag közelíteni akarja a Szovjetunióhoz. Mi az Ön reakciója erre az elképzelésre? Mi a jelentőségük, és hogyan alakulnak a jövőben a Magyarországot a Nyugathoz fűző szoros kapcsolatok? Válasz: Magyarország tagja a Varsói Szerződésnek és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, amelyekben független szocialista országok vesznek részt. Számukra a már eddig is meglevő együttműködés fejlesztése a fő kérdés, és nem a „közelítés” vagy a „távolodás” dilemmája. Hasonló szellemben beszélt együttműködésünkről Mihail Gorbacsov is az SZKP XXVII. kongresszusán és más megnyilatkozásaiban. Ez az együttműködés nem jelent elzárkózást a világ többi országától. Magyarország napjainkban a világ 143 országába exportál, és 103 országból importál. Sokéves tapasztalat az is, hogy minél erősebb a szocialista és a kapitalista országok közötti gazdasági együttműködés, annál szilárdabb talajra épülhetnek a politikai kapcsolatok. S ez fordítva is igaz: javuló politikai légkörben kedvezőbb feltételek jönnek létre a gazdasági együttműködés szélesítéséhez is. Nyilvánvalóan nem egyirányú utcáról van szó. A tőkés országok politikusai maguk is rámutattak már arra, milyen előnyös országaik számára a munkaalkalmakat teremtő, piaci lehetőségeket nyújtó együttműködés a szocialista országokkal. I Kérdés: Gorbacsov úr vezetési stílusa a Szovjetunióban sok, legmagasabb szintű pártvezető lecseréléséhez vezetett, ami főként az idősebb korosztályt érintette. Hogyan vélekedik erről a fejleményről? Válasz: Ez a szovjet párt, a Szovjetunió belügye. Persze a személyi feltételek mindig befolyásolják egy politika alakítását. Számunkra, magyarok számára, elsődlegesen az SZKP fő politikai irányvonala a fontos. Pártunk vezetése fenntartás nélkül üdvözölte az SZKP XXVII. kongresszusának fontos döntéseit, mert ezek saját törekvéseink irányába esnek. I Kérdés: Ha meg kellene neveznie az elmúlt harminc évből egyetlen olyan eredményt, amely miatt a legvalószínűbb, hogy emlékezni fognak önre, mi lenne az? Válasz: Nem szoktam ilyesmin gondolkodni, de ha már kérdezte, két dolog jut eszembe. Az első nem nagypolitikai, hanem személyes vonatkozású. Fiatalemberként olyan időszakban váltam kommunistává, mikor ezért nem adtak díjakat. A földalatti mozgalomhoz és a párthoz a meggyőződésem miatt csatlakoztam. Hittem az eszmében, de nem voltam biztos benne, hogy megérhetem-e az eszme megvalósulását. Most elmondhatom, hogy megértem ezt, egy új Magyarország megszületését. A második dolog, ami eszembe jut, arra a nagyon súlyos és nehéz időszakra vonatkozik, amely Magyarországon 1956-ban jött létre. Abban a helyzetben, másokhoz hasonlóan, én is úgy éreztem, hogy helyt kell állnom, s vállaltam egy fontos pozíciót, amelyet nem én kerestem magamnak, más is betölthette volna, de nekem jutott ki. Ebben az időszakban Magyarország több ok miatt is a nemzetközi érdeklődés előterében volt. Az én célom az volt, és ebben fokozatosan sikerrel jártunk, hogy levegyük Magyarországot a lapok címoldalairól. Ezekben a napokban, különösen a nyugati országokban, a cselekedeteimért széles körben elítéltek engem. Mindenféle nem kellemes névvel illettek. Ennek ellenére képesek voltunk véget vetni olyan véres események sorozatának, amelyek polgárháborúhoz vezethettek volna. A dolgok normalizálódtak, és fokozatosan kialakult 6