Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-09-01 / 17. szám
TALÁLKOZÁS A CSEMADOK ELNÖKÉVEL Sidó Zoltán, a CSEMADOK elnöke- Kérem, mutatkozzon be a Magyar Hírek olvasóinak!-Sidó Zoltánnak hívnak, 1939-ben születtem Komáromban. Magyar-szlovák-rajz-szakos képesítést szereztem a nyitrai Tanítóképző Főiskolán, majd a pozsonyi Komensky Egyetemen folytattam tanulmányaimat. Jelenleg a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregvesülete - a CSEMADOK - Központi Bizottságának vagyok elnöke, továbbá Pozsony (Bratislava) II. városkerületének országgyűlési képviselője és az Alkotmányjogi Bizottság tagja.- Melyek a CSEMADOK munkájának legfontosabb jellemzői ?- A nemzetiségi politikában újszerű szervezet a miénk - nemzetközi viszonylatban is. A CSEMADOK nem intézmény, hanem kulturális tömegszervezet. Jelenleg 521 helyi szervezetünkben mintegy 87000 tagunk van és 800 öntevékeny művészeti csoportot segítünk, irányítunk. Évente 18-20 országos rendezvényt szervezünk. Az irodalmi találkozók közül kiemelendők a losonci Kármán József és a szenei Szenei Molnár Albert napok; nyelvművelő munkánk legfontosabb rendezvénye a kassai Kazinczy napok. Népművészeti seregszemléink közül legnépszerűbbek a zselizi és gombaszögi találkozók, illetve a dunaszerdahelyi Dunamenti Tavasz.- Van-e családja; gyermekei tudnak-e magyarul?- Három gyermekem van, természetesen mindhárom jól beszéli az anyanyelvét, hiszen otthon mindig is magyarul beszéltünk és beszélünk egymással. Nagyobbik fiam a pozsonyi Komensky Egyetem hallgatója, a kisebbik a komáromi Magyar Tannyelvű Gimnáziumban tanul. Leányom pedig az ógyallai óvónőképzőbe jár. 1. A Duna néptáncegyüttes 2. Berecz Gyula Jókai-szobra 1938-óta áll a Kultúrpalota udvarán 3. „Híres Komárom be van véve, (Klapka György a fővezére..." A komáromi vár hős védőjének szobra. Róna József alkotása (1896) 4. Lehár Ferenc zeneszerző is a város szülötte 5. Kmeczkó Mihály, a Magyar Területi Színház dramaturgja 6. A Jókai napok programjának címoldala 7. A Jókai-család sírja a református temetőben 8. A Jókai-filagória a komáromi szigeten 9-10, Táblák őrzik a nagy mesemondó emlékét A szerző felvételei- Felejthetetlenül ünnepivé tudják tenni a komáromiak ezt az együttlétet, emlékezetes hangulatot varázsolnak - mondja a Budapestről érkezett Kerényi Miklós, a Fővárosi Operettszínház rendezője, aki a Gödöllői Agrártudományi Egyetem színjátszóival egy Eörsi István-drámát mutat be. Az egykori tisztikaszinó pinceklubjában feszült figyelem kíséri Dinnyés József magyarországi „daltulajdonos” (ahogy ő nevezi magát) és Dráfi Mátyás komáromi színművész közös műsorát, amelyet nemzetiségi és nyugat magyar költők verseiből állítottak össze. Másnap, ugyanitt, Kmeczkó Mihályt, a Csehszlovákiai Magyar Területi Színház dramaturgját faggatom terveiről.- Mintegy száz tagunk van, köztük harminchat színész. Két városban működünk, a társulat kétharmada Kassán, egyharmada itt Komáromban dolgozik. Négy-négy bemutatót tervezünk a jövő évadban; előadjuk - többek között - Kertész Ákos „Névnapiját, egy Pirandello-drámát és egy Jókai Mór-adaptációt, valószínűleg a „Szegény gazdagokkal- Hogyan oldják meg a színészutánpótlást?- Régebben a pesti főiskolára jártak leendő színészeink, ám az ottani szakma többségüket „fölszippantotta”. Mostanság a pozsonyi szlovák nyelvű Színművészeti Főiskola képezi színészeinket - egyet-kettőt évente -, akiket természetesen külön színészpedagógus tanít a magyar színpadi beszédre. * Jókai városából Pozsonyba vezetett az utam, ahol a magyar főkonzulátuson fiáikat Ferenc művelődési miniszter-helyettes magas állami kitüntetéseket adott át szlovák és szlovákiai magyar művészeknek, tudósoknak; köztük Turczel Lajosnak, a pozsonyi Komensky Egyetem Magyar Tanszéke nyugalmazott professzorának.- Miről írt legutóbb ? - kérdem a jeles irodalomtörténészt.- „Gyermekkorom és anyanyelvem” *címmel jelent meg visszaemlékezésem szülőfalumról, Ipolyszalkáról. Turczel Lajos vallomása „A hűség nyelve” című antológiában látott napvilágot, a pozsonyi Madách Kiadónál. Egyebek között ezt írja:- Anyanyelvemről s az ország és a világ többi nyelvéről az első tüzetesebb ismereteket az elemi iskolai földrajz- és történelemtanításban szereztem meg. Elcsodálkoztam az emberiség nyelvi és vallási megoszlásán, szétaprózottságán, és megelégedéssel töltött el, hogy én a magyarok közé tartozom. Ekkor alakult ki bennem az anyanyelv iránti ragaszkodó szeretet, és a más nyelvek és népek iránti idegenkedés is megbecsüléssé változott. BALÁZS ÁDÁM 13
