Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-09-01 / 17. szám
NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁS BUDAPESTEN Magyarok szerepe a világ tudományos haladásában Augusztus negyedikén kezdődött meg a Budapesti Műszaki Egyetemen az az ötnapos nemzetközi konferencia, amelyen 150 külföldön élő magyar származású, valamint 300 hazai tudós, kutató és műszaki szakember vett részt. A Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában című tanácskozást Pungor Ernő akadémikus nyitotta meg. Hangoztatta, hogy a magyar értelmiség legjobbjai mindenkor - már a Mátyás király előtti korszakban is - gazdagították és gazdagítják a világ természettudományos és műszaki kutúráját. De ennek a tanácskozásnak nem az a fő célja, hogy számbavegyék a múltat, felsorolják a sikerlistán szereplő neveket. Ennél sokkal fontosabb, hogy a mai helyzetet vizsgáljuk: hol tartunk ma? A hazánkban tevékenykedő tudósok és mérnökök figyelemmel kísérik azokat az eredményeket, amelyeket a más országokban tevékenykedő magyar származású tudósok érnek el. „Azért jöttünk össze szép számban, hogy személyesen is megismerjük egymást, tárgyaljunk egymással, s hogy a külföldön élők is megismerjék, mi foglalkoztat minket itthon az óhazában, hol tartunk a kutatómunkában” - mondotta, majd így folytatta: „Ez ad egy konstruktív keretet ennek a találkozónak, amely tovább erősíti a baráti szálakat az itthon és külföldön élő magyarság között”. Maróthy László miniszterelnök-helyettes a magyar kormány nevében köszöntötte a konferencia részvevőit, akik, mint mondotta „a magyar haza iránti vonzódás és tisztelet jeleként eljöttek a tanácskozásra”. Maróthy László beszédében megjegyezte, a konferencia egyetlen hivatalos nyelve a magyar, s ez teremt egy olyan bensőséges hangulatot, amely más tudományos összejöveteleken nem tapasztalható. „A magyar tudománynak egyre jobban be kell kapcsolódni a nemzetközi tudományos élet vérkeringésébe - folytatta. - Ennek érdekében a kormány szorgalmazza és támogatja a magyar tudósok külföldi tapasztalatszerzését”. Kiemelte, „hazánk széles körű együttműködésre törekszik a világ országaival. Különösen szívesen látjuk itthon a tőlünk elszármazott kutatókat, tudósokat, mindazokat, akik a magyar tudomány fejlődéséért felelősséget éreznek”. Maróthy László beszéde után Berend T. Iván a Magyar Tudományos Akadémia elnöke méltatta a tudóstalálkozó jelentőségét, amely növeli tudományos elismertségünket a nagyvilágban. Nekünk itthon, mondotta, az a feladatunk, hogy megteremtsük a világraszóló tehetségek kifejlődésének feltételeit, körülményeit. Példaként említette a nagy hírű nevelőtanárokat, iskolákat, ez utóbbiak között a már legendás budapesti fasori iskolát, ahonnan világhíressé vált fizikusaink, matematikusaink többsége kikerült. Bognár József akadémikus, a Magyarok Világszövetsége elnöke, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója beszédét azzal az ismert adattal kezdte, hogy ma a magyarság egyharmada az ország határain kívül él. Ez, jegyezte meg, nem egyedi jelenség, sok hasonló helyzetű népet találhatunk a kontinensen. Sok példát sorolhatunk arra, hogy ilyen körülmények között is eredményesen ápolhatjuk a nemzeti tudatot. Ennek a találkozónak többek között az is a célja, tette hozzá, hogy megtaláljuk a nyelvi és kulturális közösséget a külföldön élőkkel, s az is, hogy felmérjük, miként végezzük mi, magyarok a népek nagy családjának közös szolgálatát. A tanácskozásnak fontos témája az ősi gyökerek kutatása, de legalább ilyen fontos a jelen felmérése. Bognár József SzéchenyLmondását idézte: amíg a múltból merítünk, urai vagyunk a jövőnek. Végezetül elmondta, élményt jelent számára a külföldi tudósokkal e találkozás, mert így haszonélvezői és birtokosai lehetünk annak az óriási ismeretanyagnak, amely a külföldön élő tudósoknál, műszaki szakembereknél az elmúlt évtizedekben felhalmozódott. Fock Jenő, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének elnöke a szervezet 170 ezer tagja nevében köszöntötte a tanácskozás részvevőit, majd azt az együttműködést ismertette, amelynek segítségével a szövetség figyelemmel kísérheti a magyar származású tudósok nemzetközi eredményeit. Nagy tapsot "kapott mikor kijelentette: biztos vagyok benne, hogy itt a teremben ülnek a jövő magyar Nobel-díjasai is. Horatiusi idézve fejezte be hozzászólását: eget cserélnek, de szívet nem, akik a tengeren átkelnek. Ezt igazolta az Egyesült Államokból érkezett világhírű fizikus, Bay Zoltán beszéde is, aki a külföldről érkezettek nevében köszönte meg a hazai hivatalos szervek részéről elhangzott üdvözleteket. Kijelentette: „Minket nem csak a származásunk köt a magyarsághoz, hanem az érzelmeink is. Amióta én kimentem, soha nem szűntem hangoztatni, hogy magyar vagyok. Az amerikai egyetemen, ahol az első állásomat kaptam, megpróbáltam körém gyűjteni a magyarokat. A kutatólaboratóriumunkat úgy is hívták; az egyetem magyar osztálya. S otthon máig is magyarul beszélünk a feleségemmel, aki erdélyi lány.” Bay Zoltán ezek után bejelentette, hogy a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának adományozza Neumann János kilenc darab kézzel írt, magyar nyelvű levelét, amelyeket a világhírű tudós neki írt 1949 és 1953 között. Az értékes leveleket Berend T. Iván vette át. Ezt követően a Budapesti Műszaki Egyetem Tanácsa tiszteletbeli doktori címet adományozott öt, kiemelkedő tudományos eredményeket elért magyar származású tudósnak: Sándor György gépészmérnöknek (USA), Rabó Gyula vegyészmérnöknek (USA), Horváth Csaba vegyészmérnöknek (USA), Őry Huba gépészmérnöknek (NSZK) és Bay Zoltánnak. Az egyetem emlékérmét Kováts Ervin vegyészmérnök (Svájc) és Berty József vegyészmérnök (USA) kapta meg. A Pittsburghben székelő Nemzetközi Technológiai Intézet ügyvezető igazgatója Tuba István pedig Rockwell-emlékérmet adott át Prohászka Jánosnak, a Budapesti Műszaki Egyetem tanárának a fémtechnológia fejlesztésében elért eredményeiért. A megnyitót követően megkezdődtek a tudományos előadások. Az öt nap során csaknem kétszáz értekezés hangzott el a fizika, a kémia, a biokémia, az elektronika, az építészet, a gépészet, a kohászat, a bányászat és az energiaipar, valamint egyéb műszaki és természettudományos témakörökből. Különösen nagy figyelem kísérte Bay Zoltán előadását a 4
