Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-29 / 2. szám

1

ää&aaas

VILÁGJÁRÓ ELŐDEINK ÉRDEN

NÉPI GYÓGYÁSZÁT

PLUSZ EGY VICC

A magyar utazók, felfedezők nemrég megnyitott állandó földrajzi múzeuma Érden egyre népszerűbb. Áramlanak ide az ország iskolásai, sok gyerek lát, hall itt szakavatott vezetés közben élménnyel telített földrajzórát, tanul történelmet. Juliánus barát, Szepsi Csombor Márton, Hell Miksa, Körösi Csorna Sándor, Orbán Balázs, Vámbéry Ármin, Xantus János, Biró Lajos útjait kísérhetik nyomon.

A gyűjtemény fotókkal, térképekkel, értékes dokumentumokkal idézi a földrajzi utazók több évszázados önzetlen munkásságát. Néprajzi tárgyak, szobrok, festmények sorakoznak egymás mellett: indiai nyakék, feljegyzés Juliánus barát 1235-ös szuzdali töprengéséről, múlt században készült földgömb.

Cholnoky Jenő Kínában járt, Magyar László Afrikában utazott, Benyovszky Móric Madagaszkáron halt meg, Stein Aurél sírja ma is Kabulban látható, Molnár Mária református diakonisszát Üj-Guineában végezték ki a japánok ... Megindító látni Juliánus barát első útjáról készült latin nyelvű jelentését, Hell Miksa csillagászati műszereit, Prinz Gyula tien-sani panorámarajzát, a Teleki Sámuel afrikai expedíciójáról készült fotókat.

Érdemes bepillantani a vendégkönyvbe: a múzeum közönsége is nemzetközi, a világ minden részéből érkeznek tudósok és egyszerű érdeklődők. Jöttek a Sorbonne-ról, akadtak cambridge-i látogatók is. Kiemelkedő értékű dr. Kogutowicz Manela bejegyzése, aki az USA-ból érkezett Érdre, ö annak a Kogutowicz Manónak az unokája, aki a gyűjteményben is szerepel, aki kiadta az első magyar iskolai falitérképet és híresekké váltak földrajzi atlaszai is. Dr. Kogutowicz Manela, az Egyesült Államok Földrajztani Társaságának örökös szerkesztője a következőket jegyezte be az érdi emlékkönyvbe: „Azt kívánom, hogy ez a múzeum örök mintaképe legyen a jövő nemzedéknek, amelyiknek a múlt felfedezését kell tovább folytatnia." L. M.

Prinz Gyula földrajztudós kínai útlevele 1909-ben

FOTO: FÖLDI IMRE — MTI

A népi hiedelemvilág fogalmát, tartalmait a huszadik században megsokasodó kutatások igyekeznek körvonalazni. A szakvizsgálatok közül is elsősorban azok jutnak jelentős eredményre, amelyek a hiedelemvilágot mint társadalmi tudatformát vizsgálják, mint az emberi lélek és a környezet összefüggéseit elemzik. A néphit hangsúlyos területévé vált népi gyógyítás a tapasztalat szerint a betegségektől való menekülés, az értelem által el nem fogadható gyógymódok megismerésére kellett koncentráljon. Táltosok és javasaszszonyok, ördögűzők és bábák a pogány kori sámánok utódaiként éltek azokban a falvakban, ahol orvos nélkül született és halt, gyógyult és gyengült az ember. A népismereti tudományok ezért nem véletlenül irányultak a népi gyógyászat jelenségei, eszközei, módszerei felé. E tudományos munkák egyike, Népi gyógyászat címen most jelent meg a Kriterion Könyvkiadónál Bukarestben. Szerzője, Vasas Samu, az 1970—1980 között eltelt tíz esztendő kalotaszegi gyűjtésének eredményeit hozta nyilvánosságra, mintegy 36 falu szokásainak, ismeretanyagának részletes bemutatásával.

A kalotaszegi falvak népgyógyászati ismereteinek közlése előtt a szerző, mintegy bevezetőként a népi gyógyászat történetét és korszakait jellemzi, kezdve a kultikus-mágikus szertartásoktól a XIX. század végi szellemi és tárgyi örökség föltárásáig. Megállapítja, hogy a rendszeres orvostan is a népi gyógyászatban leli alapjait: amikor himlő elleni védőoltás helyett borjastehén tejében fürdetik a csecsemőt, voltaképpen enyhe fertőzéssel járó védettséget építenek ki szervezetében, s a modern oltástechnikával a szakorvosok sem tesznek egyebet. Az orvos nélküli világ praktikus megoldásai nemegyszer a tudományt is belátásokra bírják, s a hatalmas botanikai, lélektani, egészségügyi ismeretanyag, melyet a nép hagyományokban és szokásokban rögzített, sokszor válik a tudósok hasznára is. A betegségek eredetének, kezelésének, tüneteinek akár „kuruzslásos” orvoslása a sors kirótta baj elleni kérlelhetetlen dacosságot, az élni akarást bizonyította számukra, még ha olykor irracionális alapon is. A gyógyítási törekvés a megfigyelés és a kísérlet állomásainál kezdődött, s az ismeretek továbbadásával folytatódott; ugyanakkor az ezekhez kapcsolódó mágikus, mitikus, varázslásos világképek ritkulnak (például a „síppal-dobbal” gyógyítás, vagy a himlőnek piros csergeszőrrel való letakarása). A XVIII—XIX. századtól pedig már a polgári orvostudomány ismereteinek visszaszivárgása is csökkenti ezek előfordulását, de az őselemek, a tűz és a víz tisztító erejébe vetett hit még ma is kifejezésre jut az évközi vagy ünnepi szokásokban. Csupán négy faluban, százféle növény felhasználását tapasztalták a kutatók, a misztikus eljárások lelki hatásait pedig a modern orvoslás és lélekgyógyászat eszköztárában lelhették föl.

A. GERGELY ANDRÁS

Helyezze el az alábbi szavakat, betűcsoportokat — öt kivételével — az ábrában! Egy szót könnyítésül előre beírtunk. Az öt megmaradt szóból az alábbi vicc poénját állíthatja össze:

A vonaton egy százhúsz kilós nő ül, és keservesen sír.

— Miért sír? — kérdezi részvéttel a szemben ülő Kovács.

— Hogyne sírnék — feleli zokogva a kérdezett —, mikor már hat órája utazom és nem tudok leszállni.

— Hogyhogy?

— Hát tudja én egy kicsit molett vagyok, és csak háttal tudok leszállni. Mire nagy nehezen eljutok az ajtóig, és egyik lábam már a lépcsőn van, a kalauz odarohan hozzám, visszalök a kupéba, és udvariasan mondja:

(A vicc poénját lásd a rejtvényben.)

Kétbetűsek: ÁL, AN, DA, LÓ.

Hárombetűsek: ION, KÉS, LES, MÓR, NAT, NŐK, ÓÉV, ONT, TÍZ, TSZ.

Négybetűsek: ANET, APÓS, CSAK, CSAB, DIVA, FAKÓ, FIFI, IGLÓ, IJAS, INAS, ISIS, KASA, KAPU, KENT, KIRÓ, KRIS, NASZ, OLAJ, ÓRÁS, RÓNA, TAVI, TÉRI, TÚSZ.

ötbetűsek: AKONA, ANTIK. ARASZ, COLOR, DONOR, ERISZ, INDUS, IONOK, ITÓKA, KAPÓS, KELEP, KERES, KESZI, KÚSZÓ, ORANI, ORDÍT, PERON, POÉTA,

RÉSEL, SAROK, SZENT, SZERB, TALON, TONIK.

Hatbetűsek: DORÁTI, ITALOS, KAPARÓ, KOCKÁS, KORÓDI, OSZLAT, SENECA, TAKARÓ, TESSÉK.

Hétbetűsek: IKAROSZ, GYORSAN, KATONAI.

Nyolcbetűsek: APATIKUS, BELETESZ, BŰZADARA, INDULUNK, KOLOSTOR.

Kilencbetűsek: BESZÁLLNI,

FESZTIVÁL, NOMINÁLIS.

Tízbetűsek: AKROPOLISZ,

NAPENERGIA.

BEDNAY JÓZSEF

A rejtvény megfejtését és a nyertesek névsorát lapunk 11. számában közöljük. Beküldési határidő: 1986. április 15. Cím: Magyar Hírek, Budapest VI., Benczúr u. 15. H—1905.

A 17/18. sz. rejtvény megfejtése:

— Hogyne! Egy szót sem tudok svédül. (Plusz égy vicc)

FIGYELEM! Lapunk 17/18. számú rejtvényének ábrája hiányosan jelent meg: egy fekete négyzet kimaradt, és volt egy betűhiba is. Olvasóink elnézését kérjük.

Könyvet nyertek: Angeli Márton, Belgium; Desiden Gábor, Olaszország; Dobra József, Kanada; Fischer A. Dániel, Argentína; Godony M., Ausztrália; Kábái Sándor, Ausztrália; Mányik F., Spanyolország; Schwager Hajnalka, Német Szövetségi Köztársaság; Sojmodji Sándor, Franciaország; Tihanyi G., USA.

19