Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-15 / 1. szám

AZ AMERIKAI MAGYAROK BÜSZKÉK MAGYARORSZÁGRA George Shultz Budapesten Brüsszel, Bonn és Nyugat-Berlin után Bukarestet, Budapestet, majd Belgrádot kereste fel december kö­zepén az amerikai külügyminiszter. George Shultz, aki december 15-én néhány órát töltött Romániában hi­vatalos látogatáson, ugyanaznap este a magyar fővárosba érkezett Várko­­nyi Péter külügyminiszter meghívá­sára. Másnap délelőtt kezdődtek meg a hivatalos magyar—amerikai külügy­miniszteri tárgyalások. Az Egyesült Államok diplomáciájának irányítója még ezelőtt a budapesti Hősök te­rén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. George Shultz és Vár­­konyi Péter eszmecseréjén megálla­pították, hogy a kétoldalú kapcsola­tok rendezettek, fejlődőben vannak, s tpvábbi lehetőségek kínálkoznak az előrelépésre. Magyar részről hang­súlyozták, hogy hasznos lenne a gaz­dasági együttműködés bővítése. Külpolitikai kérdések között a világgazdaság helyzetéről, valamint a nemzetközi élet időszerű problé­máiról* cserélték ki véleményüket. Egyetértettek abban, hogy közös erőfeszítések szükségesek a világgaz­dasági gondok orvoslására. Az együttműködés útjában álló akadá­lyokat fel kellene számolni — han­goztatták. Mindkét külügyminiszter kiemelte Gorbacsov és Reagan genfi tárgyalásainak fontosságát, s annak a reményüknek adtak hangot, hogy a további megbeszélések megoldást hoznak majd a fegyverzetek korlá­tozásában és más kérdésekben. Lázár György miniszterelnök par­lamenti hivatalában fogadta az ame­rikai vendéget. Jelen volt még Vár­­konyi Péter és a két nagykövet: Nicolas Salgo és Házi Vencel. Ugyanaznap délután Kádár János, az MSZMP főtitkára, a Központi Bi­zottság székházában fogadta Shultz-ot. A találkozó nyílt, szívé­lyes légkörben zajlott le, s elsősor­ban arról folyt a beszélgetés, hogy a genfi csúcs eredményeként létrejött kedvezőbb nemzetközi feltételeket miként lehetne hasznosítani a kü­lönböző társadalmi rendszerű álla­mok közötti kapcsolatok bővítésében — a kölcsönös előnyök figyelembe­vételével. Az amerikai külügyminiszter a Nemzeti Múzeumban megtekintette a Koronát, amely 1978-ban — Vance akkori külügyminiszter budapesti látogatása idején — került vissza Magyarországra. Magas szintű ame­rikai vendég ezt követően csupán 1983-ban — Bush alelnök személyé­ben — járt Budapesten. George Shultz az Atrium Hyatt Szállodában nemzetközi sajtóérte­kezletet tartott. Bevezetőben „érté­kesnek” és „sikeresnek” minősítette budapesti látogatását, mindenekelőtt a Kádár Jánossal folytatott megbe­széléseket. Az amerikai külügyminiszter el­ismerően szólt arról a fogadtatásról, amelyben magyarországi tárgyaló­­partnerei részesítették, és hasonló­képpen nyilatkozott a számára össze­állított programról. A Kádár János­sal folytatott megbeszéléséről kije­lentette: részletesen érintették a ke­let—nyugati kapcsolatokat. Ameri­kai részről úgy látják, hogy a Szov­jetunióval való viszony s általában a kelet—nyugati kapcsolatok is nagyon fontos, talán ígéretes szakaszukhoz érkeztek. „Kielégítően fejlődőnek” nevezte Shultz a kétoldalú kapcsolatokat, hangsúlyozva, hogy azokat nem ter­helik nagyobb problémák. Mindkét fél a kereskedelmi kapcsolatok bő­vítése mellett van. Egy kérdésre vá­laszolva Shultz kifejtette, hogy a Ma­gyarországgal kapcsolatban alkalma­zott, úgynevezett legnagyobb kedvez­ményes elbánás (vagyis a megkü­lönböztetéstől mentes kereskedelmi forgalom — a szerk.) jelenlegi gya­korlata többször is felvetődött az amerikai törvényhozásban A State Department vezetője úgy fogalma­zott: jelenleg nem lát lehetőséget az erre vonatkozó törvény megvál­toztatására, vagyis arra, hogy ne év­ről évre újítsák meg a „legnagyobb kedvezmény” alkalmazását. Hozzá­fűzte azonban: alkalmas időpontban a kérdést ismét napirendre lehet majd tűzni. Az Egyesült Államoknak egyébként nincs oka arra; hogy el­lenezze e státus folyamatos szavato­lását Magyarországnak. A kereske­delem jövendő bővítésével kapcso­latban Shultz fontosnak nevezte, hogy a kormányok „támogassák és bátorítsák” azt. A kulturális cseréről azt mondotta, hogy az amerikai fél erre úgy te­kint, mint fejlődésben lévő folyamat­ra. Hangoztatta: várakozás előzi meg az Egyesült Államokban azt az áp­rilisra tervezett kiállítást, amely a magyar arany- és ezüstművesek al­kotásait mutatja majd be. Az efféle rendezvények számát szerinte tovább lehetne szaporítani. A Magyar Hírek munkatársa a sajtóértekezleten a következő kér­dést tette fel George Shultznak: — Külügyminiszter Űr! Az Egye­sült Államokban tartott legutóbbi népszámlálás adatai szerint 1,7 mil­lióra tehető a magyar etnikum lét­száma, s közülük mintegy félmillióan beszélnek magyarul. Miként látja az ő helyüket az Egyesült Államok és Magyarország viszonyában? Az ame­rikai magyarok betölthetik-e egyfaj­ta híd szerepét a két ország között, elősegítve a kormányok és a népek közötti jobb megértést? Az amerikai külügyminiszter így válaszolt: — Az Egyesült Államokban szá­mos, különböző országból származó ember él, köztük a Magyarországról érkezett fontos csoport. Az amerikai magyarok egyfelől nagyon jelentős és fontos módon járultak hozzá az amerikai élethez, és mi ezt nagyra értékeljük. Másfelől: az amerikai magyarok általában érdeklődnek Ma­gyarország iránt, büszkék rá, és erre felhívták a figyelmünket. Ügy gondo­lom, hogy ez kétségkívül hasznos. — Érdekes volt számomra hallani magyarországi nagykövetünktől, Sal­go úrtól — amikor éppen kifelé jöt­tünk, azt hiszem, a Nemzeti Mú­zeumból —, hogy a szomszédban van egy park, s ő még gyerekként, ami­kor iskolába járt, annak idején gyak­ran játszott ott. Úgy hiszem: nem véletlen, hogy Salgo úr van itt Bu­dapesten, és ő különleges megértést, érdeklődést tanúsít Magyarország iránt. A nagykövet úr ösztönzője volt annak, hogy a két ország kap­csolataiban igazi javulás menjen végbe. Itt tehát rendkívül fontos kérdésről van szó. KÜRTI GÁBOR AMERIKAI MAGYAR MŰVÉSZETI ALAPÍTVÁNY A magyarországi kulturális érté­kek helyreállítására, a múzeumok, kulturális intézmények segítésére rendezett tárgysors játékot az Egye­sült Államokban az Amerikai Ma­gyar Nemzeti Művészeti Alapítvány. Az alapítvány azt tekinti feladatá­nak, hogy nemcsak az amerikai ma­gyarság, hanem az Egyesült Államok egész lakossága körében támogatást szerezzen e célnak. A sorsjáték fő­nyereménye kéthetes magyarorszá­gi utazás volt, a nyeremények kö­zött értékes művészeti alkotások, az Egyesült Államokban és Magyaror­szágon élő magyar művészek fest­ményei, rajzai szerepeltek. A New Yorkban megtartott sorsoláson ott volt Kocziha Miklós, hazánk New York-i főkonzulja. A baráti légkörű találkozón dr. Rande Jenő, a Ma­gyarok Világszövetségének főtitkára ünnepélyes keretek között nyújtotta át Győry Eszter amerikai magyar festőművésznőnek, az alapítvány el­­nöKének a Világszövetség aranyjel­vényét. Randé Jenő az Egyesült Államok­ban több magyar szervezet vezető­jével találkozott, és megbeszélést folytatott velük az MVSZ tevékeny­ségéről, az együttműködés kérdé­seiről. Randé Jenő, a Magyarok Világszövetsé­ge főtitkára és Győry Eszter, az Ameri­kai Magyar Művészeti Alapítvány elnö­ke New Yorkban FOTÓ: G. D. HACKETT Randé Jenő az MVSZ főtitkára Várdy Béla történésszel a pittsburghi Du­­quesne Egyetemen FOTÓ: CSAK ELEMÉR 5

Next

/
Thumbnails
Contents