Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-15 / 1. szám
AZ AMERIKAI MAGYAROK BÜSZKÉK MAGYARORSZÁGRA George Shultz Budapesten Brüsszel, Bonn és Nyugat-Berlin után Bukarestet, Budapestet, majd Belgrádot kereste fel december közepén az amerikai külügyminiszter. George Shultz, aki december 15-én néhány órát töltött Romániában hivatalos látogatáson, ugyanaznap este a magyar fővárosba érkezett Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására. Másnap délelőtt kezdődtek meg a hivatalos magyar—amerikai külügyminiszteri tárgyalások. Az Egyesült Államok diplomáciájának irányítója még ezelőtt a budapesti Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. George Shultz és Várkonyi Péter eszmecseréjén megállapították, hogy a kétoldalú kapcsolatok rendezettek, fejlődőben vannak, s tpvábbi lehetőségek kínálkoznak az előrelépésre. Magyar részről hangsúlyozták, hogy hasznos lenne a gazdasági együttműködés bővítése. Külpolitikai kérdések között a világgazdaság helyzetéről, valamint a nemzetközi élet időszerű problémáiról* cserélték ki véleményüket. Egyetértettek abban, hogy közös erőfeszítések szükségesek a világgazdasági gondok orvoslására. Az együttműködés útjában álló akadályokat fel kellene számolni — hangoztatták. Mindkét külügyminiszter kiemelte Gorbacsov és Reagan genfi tárgyalásainak fontosságát, s annak a reményüknek adtak hangot, hogy a további megbeszélések megoldást hoznak majd a fegyverzetek korlátozásában és más kérdésekben. Lázár György miniszterelnök parlamenti hivatalában fogadta az amerikai vendéget. Jelen volt még Várkonyi Péter és a két nagykövet: Nicolas Salgo és Házi Vencel. Ugyanaznap délután Kádár János, az MSZMP főtitkára, a Központi Bizottság székházában fogadta Shultz-ot. A találkozó nyílt, szívélyes légkörben zajlott le, s elsősorban arról folyt a beszélgetés, hogy a genfi csúcs eredményeként létrejött kedvezőbb nemzetközi feltételeket miként lehetne hasznosítani a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatok bővítésében — a kölcsönös előnyök figyelembevételével. Az amerikai külügyminiszter a Nemzeti Múzeumban megtekintette a Koronát, amely 1978-ban — Vance akkori külügyminiszter budapesti látogatása idején — került vissza Magyarországra. Magas szintű amerikai vendég ezt követően csupán 1983-ban — Bush alelnök személyében — járt Budapesten. George Shultz az Atrium Hyatt Szállodában nemzetközi sajtóértekezletet tartott. Bevezetőben „értékesnek” és „sikeresnek” minősítette budapesti látogatását, mindenekelőtt a Kádár Jánossal folytatott megbeszéléseket. Az amerikai külügyminiszter elismerően szólt arról a fogadtatásról, amelyben magyarországi tárgyalópartnerei részesítették, és hasonlóképpen nyilatkozott a számára összeállított programról. A Kádár Jánossal folytatott megbeszéléséről kijelentette: részletesen érintették a kelet—nyugati kapcsolatokat. Amerikai részről úgy látják, hogy a Szovjetunióval való viszony s általában a kelet—nyugati kapcsolatok is nagyon fontos, talán ígéretes szakaszukhoz érkeztek. „Kielégítően fejlődőnek” nevezte Shultz a kétoldalú kapcsolatokat, hangsúlyozva, hogy azokat nem terhelik nagyobb problémák. Mindkét fél a kereskedelmi kapcsolatok bővítése mellett van. Egy kérdésre válaszolva Shultz kifejtette, hogy a Magyarországgal kapcsolatban alkalmazott, úgynevezett legnagyobb kedvezményes elbánás (vagyis a megkülönböztetéstől mentes kereskedelmi forgalom — a szerk.) jelenlegi gyakorlata többször is felvetődött az amerikai törvényhozásban A State Department vezetője úgy fogalmazott: jelenleg nem lát lehetőséget az erre vonatkozó törvény megváltoztatására, vagyis arra, hogy ne évről évre újítsák meg a „legnagyobb kedvezmény” alkalmazását. Hozzáfűzte azonban: alkalmas időpontban a kérdést ismét napirendre lehet majd tűzni. Az Egyesült Államoknak egyébként nincs oka arra; hogy ellenezze e státus folyamatos szavatolását Magyarországnak. A kereskedelem jövendő bővítésével kapcsolatban Shultz fontosnak nevezte, hogy a kormányok „támogassák és bátorítsák” azt. A kulturális cseréről azt mondotta, hogy az amerikai fél erre úgy tekint, mint fejlődésben lévő folyamatra. Hangoztatta: várakozás előzi meg az Egyesült Államokban azt az áprilisra tervezett kiállítást, amely a magyar arany- és ezüstművesek alkotásait mutatja majd be. Az efféle rendezvények számát szerinte tovább lehetne szaporítani. A Magyar Hírek munkatársa a sajtóértekezleten a következő kérdést tette fel George Shultznak: — Külügyminiszter Űr! Az Egyesült Államokban tartott legutóbbi népszámlálás adatai szerint 1,7 millióra tehető a magyar etnikum létszáma, s közülük mintegy félmillióan beszélnek magyarul. Miként látja az ő helyüket az Egyesült Államok és Magyarország viszonyában? Az amerikai magyarok betölthetik-e egyfajta híd szerepét a két ország között, elősegítve a kormányok és a népek közötti jobb megértést? Az amerikai külügyminiszter így válaszolt: — Az Egyesült Államokban számos, különböző országból származó ember él, köztük a Magyarországról érkezett fontos csoport. Az amerikai magyarok egyfelől nagyon jelentős és fontos módon járultak hozzá az amerikai élethez, és mi ezt nagyra értékeljük. Másfelől: az amerikai magyarok általában érdeklődnek Magyarország iránt, büszkék rá, és erre felhívták a figyelmünket. Ügy gondolom, hogy ez kétségkívül hasznos. — Érdekes volt számomra hallani magyarországi nagykövetünktől, Salgo úrtól — amikor éppen kifelé jöttünk, azt hiszem, a Nemzeti Múzeumból —, hogy a szomszédban van egy park, s ő még gyerekként, amikor iskolába járt, annak idején gyakran játszott ott. Úgy hiszem: nem véletlen, hogy Salgo úr van itt Budapesten, és ő különleges megértést, érdeklődést tanúsít Magyarország iránt. A nagykövet úr ösztönzője volt annak, hogy a két ország kapcsolataiban igazi javulás menjen végbe. Itt tehát rendkívül fontos kérdésről van szó. KÜRTI GÁBOR AMERIKAI MAGYAR MŰVÉSZETI ALAPÍTVÁNY A magyarországi kulturális értékek helyreállítására, a múzeumok, kulturális intézmények segítésére rendezett tárgysors játékot az Egyesült Államokban az Amerikai Magyar Nemzeti Művészeti Alapítvány. Az alapítvány azt tekinti feladatának, hogy nemcsak az amerikai magyarság, hanem az Egyesült Államok egész lakossága körében támogatást szerezzen e célnak. A sorsjáték főnyereménye kéthetes magyarországi utazás volt, a nyeremények között értékes művészeti alkotások, az Egyesült Államokban és Magyarországon élő magyar művészek festményei, rajzai szerepeltek. A New Yorkban megtartott sorsoláson ott volt Kocziha Miklós, hazánk New York-i főkonzulja. A baráti légkörű találkozón dr. Rande Jenő, a Magyarok Világszövetségének főtitkára ünnepélyes keretek között nyújtotta át Győry Eszter amerikai magyar festőművésznőnek, az alapítvány elnöKének a Világszövetség aranyjelvényét. Randé Jenő az Egyesült Államokban több magyar szervezet vezetőjével találkozott, és megbeszélést folytatott velük az MVSZ tevékenységéről, az együttműködés kérdéseiről. Randé Jenő, a Magyarok Világszövetsége főtitkára és Győry Eszter, az Amerikai Magyar Művészeti Alapítvány elnöke New Yorkban FOTÓ: G. D. HACKETT Randé Jenő az MVSZ főtitkára Várdy Béla történésszel a pittsburghi Duquesne Egyetemen FOTÓ: CSAK ELEMÉR 5
