Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-29 / 2. szám
ANGOLUL NÉMETÜL MAGYAR EGYETEMEKEN St. John’s-féléi/ Budapesten A töltöttkáposzta, a gulyásleves nem igazán barbecue étlapjára illő fogás. Hiszen a kerti hússütögetés — barbecue néven — Észak-Amerikában dívik. Akik megkóstolták egy ilyen alkalommal nemzeti ételeinket — feltehetően először életükben — a New York-i katolikus egyetem, a St. John’s diákjai, tanárai voltak, s a magyaros jelleg ezúttal tanulmányi célokat szolgált. A rendhagyó összejövetel — egy budai szálló kerthelyiségében — a St. John’s College Europa nevű programjának megnyitója volt. A főszereplők 18—24 éves fiatalok, számukra ígért a College Europa prospektusa „egyedülálló tanulási lehetőséget minden diák számára elérhető áron, szellemi pezsgést, a tudás új mélységeit”. — S bár az új ízek sem maradtak kóstolatlanul, az amerikai diákok 18 fős csapata elsősorban nem a gasztronómiára koncentrált az ismerkedési esten. Leendő professzoraikat vették körül, kipuhatolandó: kiktől várhatják a budapesti székhelyű szemeszter 12—18 „credit”-jét. Az előadók névsora imponáló: élvonalbeli bölcsészeink, közgazdászaink, teológusaink tartják (tartották) az angol nyelvű kurzusokat, közülük kerültek ki a Budapestről a közeli országokba vezető tanulmányutak oktatói is. A New York-i diákok kísérő tanára (ahogyan ők mondják coordinator-a) Alan Seeger profeszszor: — Több ok, szempont is közrejátszott abban, hogy Magyarországot választottuk európai szemeszterünk központjául. Ügy érezzük, hogy az amerikai iskolák igen kevés információt nyújtanak a más politikai rendszerben élő országokról. Nemigen ismerjük őket — megjegyzem, ők sem eléggé minket —, és itteni kurzusunkat lépésnek tartom azon az úton, hogy jobban megismerjük egymást. A St. John’s nem azonos a Princetonnal vagy Harvarddal — folytatta Seeger professzor —, van persze néhány jó fakultásunk, kiváló tanárunk, de itt most valóban válogatott tanári gárdával találkozhatnak fiataljaink, olyan színvonallal, amellyel azelőtt talán ritkábban. Amerikai egyetemnek hasonló programja még nem volt Magyarországon — ez is hízelgő a számunkra. A mi diákságunk egyébként a tipikus amerikai középosztályt képviseli. A többség maga kereste meg a nyolcezer dolláros részvételi díjat — jól megnézték hát, hogy a pénzüket mire költik. Az oktatáson túl az útiköltség, a szállás, a teljes ellátás, a magyarországi és külföldi tanulmányutak is bennefoglaltatnak az árban. A szolgáltatások széles köre magyarázza, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöki Továbbképző Intézete mellett — mely az oktatást szervezi — érdekelt a programban a MALÉV Airtours és a Danubius szállodavállalat, s a programnak volt-van idegenforgalmi „coordinator”-a is, Thomas Vagi, a New York Learning International elnöke személyében. Előzetesen — szigorú zsűriként — a St. John’s tizenkét dékánja járta végig a budapesti székhelyű College Europa minden helyszínét, fázisát. Végül 15 kurzus indításában állapodtak meg, zömmel kultúrhistóriai és gazdasági tárgykörökből, de az egészségügy, a vallástörténet, a formatervezés is szerepelt az ajánlott témák között. A meglehetősen sokszínű kínálatot az összehasonlító jelleg, az Európa-központúság, s ahol lehetett, magyarországi pél-A College Europa prospektusa dák elemzése-bemutatása teszi egységessé. „Egyedülálló, különleges .. — ilyen jelzőkkel hirdette a St. John’s a „College Europa”-t, melynek előreláthatóan több éven át lesz Budapest a központja. Az esemény a magyar házigazdák számára sem mindennapos, ám korántsem előzmény nélküli. Amint Horváth Attila, a Műszaki Egyetem Mérnöki Továbbképző Intézetének igazgatója utalt rá, hosszú évek óta tanulnak külföldi diákok Magyarországon, s az utóbbi években növekvő érdeklődés mutatkozik a nyugati országokból is: teljes képzés, egykét szemeszter vagy néhány hetes, pár hónapos továbbképzés iránt. Mint újdonságot említi a University of South Carolina Trotter professzor által vezetett matematika tanszékének budapesti szemeszterét, amelyen legjelesebb matematikusaink adnak elő, természetesen angolul. — Vajon milyen meggondolásból dönt úgy egy diák, olyan országban, ahol jó egyetemek sora található, hogy Magyarországon tanul? — Szerény magabiztossággal annyit állíthatunk, hogy a magyar felsőoktatás híre nem rossz. Néhány szakterületen pedig a világ élvonalába tartozunk. Ilyen például a kombinatorika — a matematika egyik ága —, a Kodálymódszer, és elismert teljesítményt nyújtunk az orvostudomány, az agrártudományok, a műszaki- és természettudományi alapképzés területén. Mindemellett — fejtegeti Horváth Attila — az ország általános „goodwilP’-je is befolyásolhatja a nálunk tanulni szándékozókat. — Mely egyetemeinken honosították meg ez ideig az idegen nyelvű oktatást? — Három orvostudományi egyetemünkön: a budapestin német, a pécsin és a szegedin angol nyelven is tanítanak. A Budapesti Műszaki Egyetemen angol nyelvű, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen orosz nyelvű képzés is folyik. Annak azonban, aki diplomaszerzésig óhajt maradni, számítania kell rá: a negyedik évtől az idegen nyelven indult képzés átvált magyarra. Ügy gondoljuk ugyanis, ha már ennyi esztendőt itt tölt egy diák, tanuljon meg magyarul. — Milyen az érdeklődés? — Meglehetősen élénk, pedig reklámmal nemigen élünk. A 120 orvosegyetemi helyre például több mint kilencszáz fő jelentkezett. Felvételi vizsgát nem tartunk, a jelentkezők közül tanulmányi eredményük alapján válogatunk. A továbbiakban aztán a magas követelmények, a vizsgák is válogatnak. Szigorúak vagyunk, mert jó hírünket nem kockáztathatj uk. — Hogy látják az eddigi tapasztalatok birtokában: milyen irányban érdemes továbbfejleszteni az idegen nyelven folyó oktatást egyetemeinken? — A részképzésnek kell nagyobb teret kapnia. Mégpedig úgy, hogy teljes „csomagot” ajánljunk, azaz: az oktatás mellett szállást, ellátást, programot is, hasonlóan, mint a St. John’s esetében. Egyéb előnyökön túl, a magyarországi részképzés elfogadása előkészítheti a nálunk szerzett diploma egyenértékűségének elismerését is. A Német Szövetségi Köztársaság orvosi egyetemein például már ma is teljes értékűnek fogadják el az első két év, az alapozó tárgyakat magába foglaló, úgynevezett „physikum” magyarországi teljesítését. A New York Medical College is a két alapozó évre küld budapestre diákokat, tehát otthon folytatják és fejezik majd be tanulmányaikat. * Az eddigi tapasztalatok, a „piackutatás” biztató jelei alapján úgy tűnik, hogy a magyar felsőoktatás még számos területe iránt van vagy ébreszthető érdeklődés a nívós egyetemi élettel rendelkező országokban is. Az ezredfordulóig szeretnénk elérni: egyetemeink mindegyikén lehessen tanulmányokat folytatni valamelyik világnyelven. BALÁZS ISTVÁN 6
