Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-06-05 / 11. szám
lURizmus H magyar turizmus folyóirata nemrég azzal az indoklással változtatta nevét a korábbi „Idegenforgalom”-ról „Turizmus”ra, hogy Magyarországon a külföldi látogatót nem tekintik idegennek. Mi adja a magyar turizmus vonzerejét? Budapest szépsége, a Balaton lágy vize és a nyugati turisták számára viszonylag olcsó szolgáltatások és éttermi árak mellett a vendégszeretet, az általános jó légkör is. Nyitottak az emberek és hamar befogadják a külföldit. Nyitott az ország is, amelynek határállomásain a repülőgéppel vagy gépkocsival érkező nyugati állampolgárok útleveleibe rövid várakozás után beütik a vízumot, míg a szomszédos Ausztriából évente hozzávetőleg kétmillió ember vízum nélkül utazhat be. Ez olyan más európai semleges és el nem kötelezett országokra is vonatkozik, mint Finnország vagy újabban Svédország. A magyar turizmus az utóbbi években „felnőtt korba lépett”, amire a számadatok is utalnak: 1985-ben kereken tízmillió külföldi utazott be Magyarországra, ebből négymillió a nyugati országokból. összehasonlításul csupán annyit, hogy a második világháborút megelőző időszaknak ebből a szempontból legjobb esztendejében — 1937-ben — 400 ezer külföldi látogatott az országba. A nyolcvanas évek első felében a turizmusból származó összes devizabevételek két és félszeresükre nőttek. A rubelben jelentkező bevételek közel 1,5 milliárdos összeget, míg a konvertibilis devizában befolyók 1,3 milliárd U. S. dollárt tettek ki öt esztendő alatt. 1985- ben a konvertibilis devizabevételek 285,6 millió U. S. dollárra rúgtak, míg egy évtizeddel előtte — 1975-ben — még csupán 95,6 millió U. S. dollár volt a bevétel. Ha azonban csupán a magyar állampolgárok külföldi költekezéseinek levonása után maradó nettó bevételt vesszük, akkor az eredmény 1985-ben mérsékeltebb, mint az előző évben és csupán 150 millió U. S. dollár. Állampolgáraink ugyanis 1985-ben 34 százalékkal több konvertibilis devizát vásároltak nyugati utazásaikhoz, mint 1984-ben. Magyarországon a turizmus már hosszú évek óta nem képez egyirányú útvonalat. Az útlevél állampolgári jog. A Magyar Nemzeti Bank ugyan csak háromévenként tud egyéni nyugati utakhoz konvertibilis valutát biztosítani, ám az egyre szaporodó számú és egymással versenyző magyar utazási irodák a külföldi társasutak ezreit' kínálják. Az utóbbi időben utazási irodáink konvertibilis devizabevételeik 49 százalékát használhatják fel a magyar állampolgárok részére szervezett nyugati társasutazásokhoz. m agyarország legjelentősebb idegenforgalmi és egyben környezetvédelmi beruházását a Balaton partján épülő vízvédelmi és csatornázási munkálatok képezik. A nyolcvanas évek első felében 244 kilométernyi csatornahálózat épült a tó mentén és a hálózat teljes hossza ezzel elérte az 533 kilométert. 1986-ban a Balaton és környéke vízgazdálkodásának további fejlesztésére 1,3 milliárd forintot költenek. A beruházások eredményeként 1986-ban napi 12 ezer köbméterrel bővül a térség szennyvíztisztító kapacitása és 20 —22 kilométernyi csatorna készül el. Egy kétéves program során 16 ezer négyzetméterrel növelik a Balaton körüli élelmiszerüzlet-hálózat alapterületét és több helyen autós bevásárlóközpontokat nyitnak. A turizmus feljesztésére felvett osztrák hitel segítségével az utóbbi években felépített és korszerűsített szállodák, valamint egyéb létesítmények változatosabbá tették a magyar szállóhelykínálatot. Magyarország fogadókészségét a szállodai férőhelyek bővülésén kívül elsősorban az úgynevezett fizetővendég-szolgálat — vagyis a magánosok szobakiadásának — fejlődése növelte. Az ebben a szektorban rendelkezésre álló mintegy 250 ezer ágy az összes magyarországi férőhely kétharmadát jelenti. Ez lehetővé teszi a vékonyabb pénztárcával rendelkező turistáknak is, hogy Magyarországon nyaraljanak. A Balaton partján például egy szoba ára a kategóriától függően napi 200— 500 forint, ami konvertibilis valutára átszámítva szerény árat jelent. Ezt az olcsó ajánlatot az adópolitika is ösztönzi: a szobakiadással foglalkozó lakás- illetve nyaralótulajdonosok csupán havi 3—400 forint adót kötelesek befizetni. nz utóbbi időben gyorsan emelkedett a magánpanziók és magánkempingek száma is. 1985-ben Magyarországon hetven magánpanzió és huszonnyolc magánkemping működött. A magánpanziók — átlagosan 10—40 ággyal, 5—9 fős személyzettel — a vendégfogadás személyes jellegével és olcsó áraikkal válnak vonzóvá. A magánszektorhoz tartoznak azok a gazdasági munkaközösségek is, amelyek kirándulások szervezésével, teniszoktatással, vitorlázó és lovas programok kínálatával, továbbá tolmácsolással foglalkoznak. A vendéglátásban 1981-ben bevezetett szerződéses és bérleti rendszer jó hatással van a szakmára. Az 1985. évi szezonban már több mint hétezer szerződéses és közel négyezer magánvendéglő működött Magyarországon. A szerződéses rendszernek az a lényege, hogy a továbbra is állami tulajdonban maradó vendéglőt — többnyire öt évre — kiadják annak, aki egy előzetes versenytárgyaláson a legnagyobb befizetést ígéri. Akárcsak a mezőgazdaságban, ahol a magyar agrárpolitika világviszonylatban is kiemelkedő sikerének egyik tényezője a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok közötti szoros együttműködés, a magyar turizmusban is kezd kibontakozni egy szerencsés munkamegosztás az állami tulajdonban levő szállodák vendéglátóhelyek és utazási irodák, valamint a magánkezdeményezés között. A magyar turizmusnak egyik legjelentősebb, ám még csupán részben hasznosított erőforrása a termálvíz. Nemrég adtak át rendeltetésének a Bécs és Graz városától csupán mintegy száz kilométernyi távolságra fekvő nyugat-magyarországi Bükfürdőn egy svéd cég által felépített, hatemeletes, kétszáz szobás, háromcsillagos új termálszállót. Egy évtized alatt ez az ötödik új termálszálloda Magyarországon. Egy sor további termálszálló építésének előkészítése jelenleg is folyik. Az a terv, hogy ezeket a szállodákat elsősorban nyugati cégekkel alakítandó vegyesvállalatok finanszírozásában hozzák tető alá, úgy, hogy a szobákat is közösen értékesítik. Ennek előmozdítását szolgálja, hogy 1986-tól kezdve a magyarországi szállodaépítés az ösztönzött területek közé tartozik, így az ilyen vállalkozások ötévi adómentességet élveznek. További kedvezmény, hogy az újonnan létesülő termálszállók rendkívül kedvező feltételekkel jutnak a gyógyforrásoknál fekvő értékes telkekhez. A termálturizmus mellett az úgynevezett „kongresszusi turizmust” is fejleszteni kívánják. Mint már hírül adtuk, augusztus 21-től 27-ig hétezer résztvevővel ül össze a nemzetközi rákkongresszus. A rákkutató tudósok eme négyévenként sorra kerülő tanácskozásáról a Magyar Televízió közvetítést sugároz az Egyesült Államokba, s így 680 kórház orvosközössége értesülhet folyamatosan az elhangzottakról. BlítÖ GERD FOTÓ: REZES MOLNÁR ESZTER 7
