Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-23 / 10. szám

A szalámimesterek posztját az­óta korszerű laboratóriumok vet­ték át, tehát a szalámi minősége nem a gyártásirányítók mégiscsak szubjektív észleléseitől függ. Gép­soron állítják össze, s fűszerezik a pasztát, rendszeres minőségellen­őrzés mellett. A szalámiérlelés ma klímatechnológiai folyamat nem pedig titokzatos intézkedések so­rozata. A minőáég így állandó, s garantáltan jó. mesteren kívül senki sem ismerte annaik a fűszer adagnak az összeté­telét, amelyet egy-egy 80 kg-os pasztában eldolgoztak. Mégsem ért semmit, ha egy illetéktelen sze­mély elleste a mestertől a fűszere­zés titkát, attól még nem tudott igazi Pick vagy Herz szalámit ké­szíteni. A szalámimester legfőbb tudománya ugyanis abból állott, hogy csak ő ismerte a füstölőkben, érlelőkben az időjárásváltozáskor vagy a napszakváltáskor esedékes intézkedéseket. Ö tudta, mikor meddig kell az ablakot nyitva, il­letve csukva tartani, mikor jött el az ideje, hogy a szalámit a maga­sabban fekvő helyiségből másik ér­lelő raktárba szállítsák. A hirtelen jött időjárás-változás és az elkésett vagy helytelen utasítás súlyos ká­rokat okozhatott. így aztán a sza­lámimester gyakran még éjjel is felkelt ágyából, s figyelte a zúgó szelet: merről fúj, nedves-e, szá­raz-e. Aztán rendelkezett: az ab­lakot itt csukni, ott nyitni kell. Az bizonyos, hogy ködös időben min­dent bezáratott. mosan növekvő gazdagság az oka — a családon belül — perekkel, veszekedésekkel, botrányokkal kí­sért — háborúság kezdődött, amely közel két évtizedig tartott. De sem a családi háború, sem a két világháború nem ártott annyit a Pick-gyárnak, hogy ne tudott volna újra és újra talpraállni Vajon hogyan készül a magyar szalámi, ez az utánozhatatlan ízű, zamatú magyar termék? Ez valamikor az alig egy tucat­nyi szalámiméstemek a titka volt. Meg is fizették szaktudásukat. Ob­­radovica Stojkó, szegedi szalámi­mester például lakást, ingyen fű­­tést-világítást kapott, s még sok egyéb természetbeni juttatást. Ter­mészetesen lakása a gyár területén volt, mert éjjel-nappal készenlétben kellett állnia. A legkedvesebb tár­saságot, a vidám mulatságot is zok­szó nélkül otthagyta, ha a munka úgy kívánta. Szegeden csak ő tud­ta, hogyan miből kell összeállítani a ,,pasztahús”-t: mennyi sovány, mennyi zsíros hús és szalonna szükséges hozzá. Ennél titokzato­sabb volt a fűszerezés. A szalámi­Tanúsítja ezt szalámiexportunk is. Az NSZK északi államaiban a Budapesten készülő Herz, Bajoror­szágban és délen a szegedi Pick a kedveltebb. A svédek leginkább a szegedi Csemege paprikás szalámit keresik, valamint a csípős kolbászt. Az arab piacra gyömbéres fűszere­­zésű marhahús szalámit gyártanak a Tisza-parti városban. A múlt év januártól pedig elindult a magyar szalámi tengerentúli hódító útjára. Az Egyesült Államokba kerülő szállítmányok — a megrendelő ta­nácsára — a megszokottól eltérő csomagolásban, méretben készül­nek. A szalámit hamarosan négy újabb magyar húsipari termék kö­veti. Igaz, a magyar szalámi sehol a világon nem tartozik az olcsó áruk közé, ám ha egyszer valaki megismerte, megszerette, nem szí­vesen cseréli fel a külföldön készü­lő utánzatokkal. Á. É. FOTO: GABOR VIKTOR PICK MARK SZALÁMI- ÉS HENTESÁRUGYÁR, PAP* 11

Next

/
Thumbnails
Contents