Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-08 / 9. szám
A könyvespolcon magyar nyelvű orvosi szakirodalom, a falat Magyarországról készült régi metszet díszíti. Az asztalon a Dunántúli Napló friss számai. Egy pillanatra a pécsi Tetytye lankáin érzem magam, vendéglátóm szűkebb pátriájában. Ám a domboldalra épült ház ablaka alatt nem dunántúli mandulafák hajladoznak, hanem égbetörő kaktuszbokrok, karcsú drogok, érett fürtű banánfák. Az „örök tavasz szigetén” vagyunk, Györkö -Györkös Sándor orvosprofesszor portáján, a Kanáriszigetek fővárosában, Las Palmasban. Az Atlanti-óceán közepén lévő szigetcsoport Spanyolország legdélibb tartománya. — Hogyan kerül egy magyar orvos a Kanári-szigetekre? — Pécsett születtem 1911-ben, régi nemesi családban — mondja az ősz hajú, halk szavú professzor. Hadiárva lettem, mert édesapám — aki vegyészmérnök volt — a piavei ütközetben meghalt. Édesanyám viszont idős kort ért meg; nemrégiben hunyt el a szlovákiai Tornócon. Szülővárosomban kezdtem tanulmányaimat, majd a budapesti Orvostudományi Egyetemen szereztem diplomát 1935-ben. Nem kaptam megfelelő állást, ezért Hamburgba mentem, ahol a Trópusi Intézetben képeztem tovább magam, majd egy német hajózási társaság orvosaként kezdtem dolgozni. 1936 nyarán kikötöttünk a Kanári-szigeteken. Meglátni és megszeretni — valóban egy pillanat műve volt. A sziget szépsége elvarázsolt és a szubtrópusi klíma szakmai kutatásokra is számos lehetőséget kínált. Ez a „partraszállás” egyébként a spanyol polgárháború kitörése előtti hónapban történt. Azóta itt élek — éppen ötven esztendeje! — 1956-ban, egy brüsszeli konferencián ismerkedtem meg a férjemmel — kapcsolódik a beszélgetésbe a ház asszonya, Gálocsy Judit. Akkoriban tolmácsként dolgoztam. Különleges ízű falatok kerülnek az asztalra. A méz, a sajt, a narancssaláta, de még a levesbe tett kukoricapép is — saját készítmény. A professzor úr méhészkedik, kecskét is tart. S hogy igazi ezermester, bizonyítja a jól fészereit asztalos- és autószerelő műhely. S amire talán legbüszkébb: a fiával közösen készített víztároló medence és öntözőcsatorna. (Ifjabb Györkő-Györkös Sándor most nem lehet jelen: nemrégiben vette kézhez kertészmérnöki diplomáját, s jelenleg sorkatonai szolgálatot teljesít: tengerész a cadizi kikötőben.) A szigeten a víz a legnagyobb kincs, mert nagyon kevés a csapadék. Sajnos a banánfák helyére hamarosan káposzta kerül, mivel az kevesebb vizet igényel. A ház körüli munkákban a professzor úr leánya, Zsuzsa is segít. Ö már itt született, soha nem járt szülei hazájában — ám tökéletesen beszél magyarul. — Nővérként dolgozom egy röntgenintézetben — meséli ízes dunántúli tájszólással. — Férjem spanyol, három kiskorú gyermekem még keveset tud magyarul. Édesapám arra biztat; ha nagyobbak lesznek, küldjem őket Magyarországra, nyelvet tanulni. A sziget természeti szépségeivel ismerkedem, kalauzom, mint a tenyerét, úgy ismeri a legeldugottabb falvakat is. A legérdekesebb látnivalóknál ki-kiszállunk a kocsiból: a guanch őslakosok által a vulkanikus tufába vájt barlangoknál, vagy a terori templomnál, ahol Zsuzsát keresztelték, s ahol a XVII. századi barokkos oltáron a sziget védőszentje őrködik. Felkeressük azt a kápolnát, ahol Kolumbusz utol-Magyar orvos a Kanári - szigeteken só imáját mondta, mielőtt elindult felfedező útjára, majd egy őskori vulkánkráter tetejéről tekintünk szét. — Látja ott, azt a hosszú sárga épületet? — fordul hozzám kísérőm. — Az a leprakórház, amelyet tíz esztendeig igazgattam. Barangolásunk utolsó állomása a Las Palmas-i Plaza Argentína. A pálmafákkal körülölelt tér közepén emelkedő templomot — legnagyobb meglepetésemre — Árpádházi Szent Erzsébetről nevezték el. A névadó kis szobra a bejárat fölött látható. — E templom 1938 óta viseli a magyar szent nevét — emlékezik Györkő-Györkös Sándor. — Jó barátságban voltam a szigetek akkori püspökével, s ő ezzel „kedveskedett” nekem.. . titulusok alatt — a névtábla alján ez áll: „magyar orvos”. A professzor nyugdíjas, de ma is minden délután rendel. A falakat pécsi és budapesti professzorok arcképei, a madridi és a hamburgi orvostudományi egyetemek diplomái, kitüntetései díszítik. A rendelő ajtaján — a spanyol nyelven felsorolt — Amíg a leprakórházat vezettem, nem folytathattam magánpraxist — meséli, amikor munkájáról kérdezem. — Állandóan jártam a szigeteket, felkutattam a leprás betegeket. A fennmaradt csontvázakból és koponyákból megállapítottam, hogy a guanch őslakosságnak — amely nem hajósnép volt, hanem a hegyi barlangokban élt — kétféle betegsége volt: a tuberkulózis és a szifilisz. A mai bőr- és nemibetegségek Kolumbusz előtt is megvoltak, a leprát viszont később hozták be Marokkóból. 1556-ban már létezett egy lepratelep Las Palmasban. A leprakórház vezetése mellett az itt működő hat külföldi konzulátus orvosa voltam. Ha olyan hajó kötött ki, amelyen nem volt orvos, nekem kellett megállapítanom, hogy a beteget jelentő matróz nem szimuláns-e. Sokan ugyanis olajat csöppentenek a fülükbe, hogy az megdagadjon és számos egyéb „trükk” létezik. A rendelő tulajdonképpen egy többszobás lakás, melynek többi helyisége gyógyszerekkel zsúfolt, s kis laboratóriumot is rejt. — Gyógyszerek konzerválásával is foglalkozom. Ha nálunk egy gyógyszer bomlás nélkül megmarad, akkor a világ bármely részén tárolható. Az egyik sarokban hordozható lézerkészülék, a budapesti Magyar Optikai Művek terméke. — A világon először használtam lézert a nemi betegségek gyógyításában. Most a Kanári-szigetek bőrés nemibetegségeinek atlaszát állítom ös.^ze, hamarosan nyomdába kerül. — Mikor járt legutóbb Magyarországon? — 1983 nyarán, a Magyar Orvosok Tudományos Találkozóján, amelyet a Magyar Fórum és a Magyar Tudományos Akadémia szervezett. „A Kanári-szigetek bioklímája és orvosi kihasználhatósága” címmel tartottam előadást. Jó lenne több ilyen konferenciát szervezni! Kutatási témáim a bioklimatológia gyűjőfogalomba tartoznak; azt vizsgálom, hogy a különböző mikroklímák hogyan hatnak az emberi szervezetre. — Nemrégiben az egész világra kiterjedő nemzetközi szervezetet alapítottam, a turisztikai orvostudományét, amely a nemzetközi turizmus során felmerülő orvosi ellátás gondjaival foglalkozik. A magyar IBUSZ és a finn KUONI utazási irodák közös kiadásban jelentették meg hatnyelvű orvosi szótáramat, amely a külföldön megbetegedett turisták és az adott ország orvosai közötti érintkezés során szükséges legfontosabb kifejezéseket tartalmazza, spanyol, német, angol, olasz, francia és magyar nyelven. Györkő-Györkös Sándor otthonának bejáratánál felirat hirdeti: „Villa Hungría”. Alatta színes kerámia: Szent István arcképével. (Portugál keramikusművész munkája. Apró szépséghibája, hogy a Szentkoronán egyenes a kereszt; készítője úgy vélte, hogy az tévedésből ferde a mintául kapott fényképen . ..) — Becsülöm és szeretem azt az országot, amely befogadott — vallja —, ugyanakkor sohasem felejthetem el szülőhazámat. Mindig az volt a célom, hogy saját kezem munkájával és tudásommal dicsőséget szerezzek a magyarságnak. Györkő-Györkös Sándort a magyar orvostudomány nemzetközi hírnevének öregbítése, a magyar és a spanyol nép közötti barátság elmélyítése érdekében végzett munkája elismeréseként a Magyarok Világszövetsége aranyjelvényével tüntette ki. BALÁZS ÁDÁM A SZERZŐ FELVÉTELEI 25
