Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-15 / 1. szám

A lelátóról jelentjük... Apjuk nyomdokain A magyar sakkozók szép sikert aratva a második helyen végez­tek a Luzemben megrendezett I. Világbajnokságon. Az egyes csa­patokban ezúttal hatan-hatan ül­tek asztalhoz. Portischék ezzel az ezüstéremmel változatlanul őrzik helyüket a nemzetközi élvonal­ban, hiszen 1978-ban megnyerték a sakkolimpiát, majd 1980-ban holtversenyben végeztek az első helyen. A vízilabdázók a Bajnokcsapa­tok és a Kupagyőztesek Európa Kupájában egyaránt a döntőben szerepeltek. A bajnok Budapesti Vasutas együttese a két mérkőzés után csak egyetlen gól különbség­gel szorult a második helyre a Spandau 04 csapata mögé. A ku­pagyőztesek döntőjében a Vasas a Dinamo Bukarest együttesével szemben diadalmaskodott. A vá­logatott szövetségi kapitányává egyébként újra Gyarmati Dezsőt, az öt olimpián szerepelt, egykori kiváló pólóst nevezték ki. A kick-box néven ismert küz­dősport ötödik világbajnokságát telt ház, kétszer tizenötezer néző előtt rendezték a Budapest Sport­­csarnokban. A tizennyolc arany­érem közül egy maradt itthon, Hanák Antal a 60 kilósok között végzett az első helyen. A világ­­bajnokság keretében a London­ban élő Jakab Lajos világhírű kung-fu csapatával tartott nagy sikerű bemutatót. ■Né Polgár Zsuzsa, a magyar sakko­zás reményteljes bajnoknője to­vábbra is férfiak között verse­nyez. Plzenben, villámpartikból álló viadalon holtversenyben lett. első, a csehszlovák nemzetközi bajnokságon pedig az előkelő ötö­dik helyen végzett. Né Kardvívásban is bevezetik a gépi bíráskodást. Ez évben pró­baképpen hat nemzetközi ver­senyt rendeznek gépi zsűri előtt, s ezt követően döntik el, hogy a két magyar találatjelző közül amelyek Kiss József, illetve Ma­joros János találmányai, melyiket alkalmazzák. Né Kiváló évet zártak a sportlövő­ink. Az olimpiai bajnok Hammeri László szövetségi kapitány tanít­ványai az 1985-ben rendezett hiva­talos világversenyeken 11 arany, 6 ezüst és 10 bronzérmet nyertek. Né Sorra estek ki az első osztályú labdarúgócsapatok a Népköztársa­sági Kupából, s a negyeddöntő pá­rosítása szerint (Dunaújváros—Va­sas, MÁV DAC—Szeged, Eger— Honvéd, Nyíregyháza—Ferencvá­ros) már csak három elsőligás ma­radt játékban . . . Két évtizede, 1966-ban, Angliá­ban rendezték a labdarúgó-világ­bajnokságot. A magyar váloga­tott Liverpoolban emlékezetes 3:l-es győzelmet aratott a félel­metes Brazília ellen. A mérkőzés után a futballvilág elismeréssel beszélt Géléi József védéseiről, Mészöly Kálmán játékáról. Az azóta is sokat emlegetett mérkőzés két hőse már régen ed­­zősködik, mindketten családot alapítottak. Géléi megjárta Auszt­ráliát is, második éve a Csepel edzője. Mészöly szövetségi kapi­tány is volt, jelenleg a török Fe­­nerbahcse együttesét irányítja. Feladatuk nem könnyű. A Cse­pel meggyengült, Géléi a bejósolt kiesést próbálja elkerülni. A Fe­­nerbahcse védi a bajnoki címet, Mészölynek az első helyen kell tartani a gárdát, közben még fiaik pályafutásának sikeréért is izgul­nak. Géléi Károly apjánál véd a Csepelben, Mészöly Géza — mi­ként hajdanában papája —, sző­ke, lobogó hajjal a Vasas közép­hátvédjeként bizonygatja tehetsé­gét. Utolérik-e atyáikat, vagy túl is szárnyalják őket.. .? Géléi József 12 ízben volt vá­logatott, világbajnoki szereplő, olimpiai bajnok. Mészöly Kálmán 61 alkalommal játszott a magyar nemzeti tizenegyben, volt Európa- és világválogatott. GÉLÉI: A FIAM TEHETSÉGESEBB A 19 éves Géléi Károly nem csupán 197 centiméteres magassá­gával tűnik ki a magyar kapusok közül. Az 1984—85-ös bajnokság­ban sorozatban minősítették a mezőny legjobbjának. Több szak­értő már a válogatottba is köve­telte. Apja ismert volt szerénységé­ről, s ezt a jó tulajdonságát fia is örökölte. — A kapus helye különleges a csapatban. Ehhez sok tapaszta­latra van szükség. Majd két-há­­rom év múlva... — mondták együttesen. — Karcsi másfél évet védett eddig az NB I-ben — hangzott az apai-edzői megállapítás. — Ug­rásszerűen fejlődött, de még leg­alább 2-3 éves érésre, tanulásra van szüksége. Örömmel állapítha­tom meg, hogy lényegesen tehet­ségesebb, mint én voltam. Így na­gyon remélem, hogy többre viszi nálam. Adottságai mellett szor­galma, edzésmunkája, akarata, magánélete is biztosíték erre. Az ifjú kapus következő éveit gondosan tervezik. Karcsi testsú­lya a következő esztendőkben bi­zonyára gyarapodik, s ezért úgy tervezik edzéseit, hogy ruganyos­ságából semmit se veszítsen. Céléi Karoly édesapjához hasonlóan a kapuban — Lényegesen előbbre tartok, mint ahogy azt másfél évvel ez­előtt egyáltalán remélhettem vol­na — mondotta a fiatal kapus. — Szerencsém van, hogy apám min­dig mellettem van, sokat gyako­rolok, de van értelme. —•• Céljai? — Amikor még a legfiatalabbak csapatába sem kerültem be, már akkor is azt mondogattam, olyan ismert, válogatott kapus akarok lenni, mint apám volt. Ez az álom azóta csak annyiban változott, hogy már jobb akarok lenni ná­la, márcsak azért is, mert tudom, ezzel neki is örömet szerzek, apám lesz a legboldogabb ember a vilá­gon. Mészöly Géza apja volt klubjában, a Va­sas csapatában mutatkozott be fotö: KOVÁCS PAl Geleiék budai lakásában a vit­rin legszebb helyén az olimpiai aranyérem pihen. Karcsi gyakran nézegeti... MÉSZÖLY: AKARATEREJE BÁMULATOS Geleihez hasonlóan, Mészöly­nek is két fia van, s Mészölyöknél a fiatalabb Géza a futballista, aki bár centikkel magasabb apjánál, de szőke hajával, akarásával tö­kéletes mása a korábbi váloga­tottnak. Édesapja közismert szenvedé­lyes természetével szemben Géza túlságosan is csendes, s éppen azt mondogatják vele kapcsolatban, hogy egy kicsivel több, jóérte­lemben vett vagányság semmi­képpen sem ártana. — Apámról legendákat mesél­nek — mondotta Géza. — Ami­kor pedig azt hallom, hogy hozzá hasonlóan én is „Szőke Szikla”, a védelem oszlopa leszek, csak azt felelhetem, egyelőre legfeljebb Szőke Kavicsnak számíthatok. Ha a „Kavicsból” idővel „Szjkla” válik, annak azt hiszem apuval együtt örülünk majd. Szívmelengető eset történt, amikor Géza először került be a Vasas csapatába. Az apa akkor a török szövetségi kapitány volt, s a mérkőzés előtt fél órával izga­tottan hívta telefonon az angyal­földi Vasas pályát. „Tényleg ját­szik Géza”? — kérdezte. A kez­dés előtt öt perccel megismételte kérdését, s a kezdés után is ér­deklődött: „Valóban játszik-e a fiú?” Telefonált félidőben is, a meccs utolsó tíz percére pedig tartotta a vonalat, s a pályáról levonuló Gé­za az első gratulációt, apjától kap­ta telefonon. — Gyerekkora óta arra készül, hogy NB I-es labdarúgó és válo­gatott legyen — mondotta Mé­szöly Kálmán. — Hihetetlenül szor­galmas. Évek óta alig akadt olyan nap, hogy este ne különórázott volna, ne futott volna a Duna­­parton. Reggelente sokszor éb­redtem arra, hogy erősítő gyakor­latokat végez. — Mit tud már, s mit kell még megtanulnia? — Fejjátékban már kitűnő, jó az ütemérzéke. Gyorsaságát, for­­dulékonyságát kell javítani, s har­cosabbá kell válnia — mondotta az apja. Illovszky Rudolf hosszú és sike­res edzői pályafutása alatt külön­leges esetekkel került szembe. Ez a Mészöly-sztori a legkülönlege­sebb. — Negyedszázaddal ezelőtt Kál­mánt is én állítottam be a Vasas első csapatába, s Géza fia is a ke­zem alatt lett NB I-es jtáékos. BOSKOVICS JENŐ 27

Next

/
Thumbnails
Contents