Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-10 / 7. szám
Vagy a bürokráciát. Fehéréknek például kerek két esztendőt kellett várniuk, amíg megkapták az égetőkemencéjükhöz az áramot. Addig jószerivel dolgozni sem tudtak, keresni sem, és csak fogyasztották „tőkéjüket”, azt a 200 ezer forintot, amihez egy lakáscsere révén jutottak, (ök ugyanis megtartották fővárosi lakásukat, egyelőre legalábbis, csak eladták a nagyot, s vásároltak helyette egy kisebbet.) Amikor aztán elolvadt ez a pénz, következtek a rokoni, baráti kölcsönök ... Kovácséknak annyival volt könnyebb a dolguk, hogy egy ezermester villanyszerelő azért jóval többet ért az építkezéshez, mint egy keramikus művész, meg nagyobb volt a pénzük induláskor is: egy pesti lakás ára, 300 ezer forint támogatás a műemlékesektől, ugyanennyi takarékpénztári kölcsön... De azért ők is panaszkodnak: ha valamit el akarnak intézni, akkor három-négy hónapig kell várniuk a hivatalos válaszra. — Ez pedig rengeteg idő! Nekünk egy-két hét alatt kellene a döntés, különben óriásiak az anyagi veszteségeink. Vannak azután más természetű gondok is. Például: Varga István, az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársa, éppen ottlétemkor jó hírrel állított be a keramikus házaspárhoz: az idén 200 ezer forint támogatást juttat nékik a Műemléki Felügyelőség. Pillanatok alatt kiderült azonban, hogy a jó hír nem is olyan jó, mert a homlokzatot kellene sürgősen rendbehozatni, s ha az anyagköltség nem is túlontúl sok, a munkabér igen, és mivel ezt a munkát nem lehet részletekben elvégezni, csak egyszerre, számukra nem az a megoldás, hogy — mondjuk — öt éven át kapjanak évi kétszázezret, hanem egyszerre egy kerek milliót. Ami persze nem megy, mert a műemlékesektől nemcsak ők várnak segítséget, hanem — mint később kiderült — Kovácsék is s rajtuk kívül még több százan talán. Amíg a két ember — a kastély gazdája és a műemlékes — beszélget (vagy inkább vitázik?), azon töprengek: ha ennyi gonddal jár egy ilyen műemlék kastély rendbehozása, vajon megéri-e? Megéri-e egy olyan kispénzű 'embernek, mint Fehér László vagy mint Kovács Ferenc? Mert ha valaki csak úgy, a mellényzsebből kifizeti azt a néhány milliót, amelybe a tatarozás kerül, aztán he már minden készen áll, akkor beköltözik — az egészen más! Annak bizonyosan megéri, hogy negyven évig vagy kilencvenkilencig — ameddig a szerződés megszabja — birtokolhat egy kastélyt, ősparkkal, szobrokkal, történelmi levegővel. De így? Elkapom Varga István egyik mondatát, mintha a gondolataimra válaszolna: — Szerintem megéri a vesződséget. Mert ha nem is tulajdonosai a kastélynak, tehát ha nem is eladható, de a hátralevő bérlet átruházható, méghozzá annak a sokszorosáért, amit befektettek és befektetnek. Balogh Zsuzsa szólal meg: — Ugyan már! Mintha nem tudná, hogy mi az életünket fektettük be ide! Erre a beszélgetésre gondolok, amikor később Kovácsnét, a fogadóst faggatom: — Elkezdték 1982-ben, most nyolcvanhatot írunk, és még mindig nincsenek készen, megérte, megéri? — Tudja, ha mi egyszer meghalunk, ez a kastély még mindig állni fog — mondja a fiatalasszony, talán nem is nékem válaszolva, hanem önnönmagának. — De ennek az épületnek a történetében ezentúl mi is éppen úgy benne leszünk, mint az a bizonyos felsőbüki Nagy György, a kastély valamikori gazdája. Az emberek, akik erre járnak, megállnak majd egy pillanatra, aztán ezt mondják: „Ez a kastély már-már össze akart dőlni, de aztán idejött egy házaspár Pestről, és megcsinálta.” Persze, azért az sem árt, ha a fogadó is jól megy! GARAMI LÁSZLÓ OMEGA’ MÚLTBAN JELENBEN JÖVŐBEN OMEGA A magyarok számára az órák KIRÁLYA Órás és Ékszerüzlet MAGYAR TULAJDONOSA erre a hirdetésre % ) hivatkozóknak v a legelőnyösebb áron adja. Somogyi Erika a Wolovits Wolovits SOI TH EUCLID JEWELERS 4445 Mayfield Rd. CLEVELAND, OHIO 44121 Telefon: 216/382-0212
