Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-10 / 7. szám
A gőzhajó feltalálása után alig 10 évvel, 1817-ben elkészült az első magyar tervezésű dunai gőzhajó a „Carolina”, a pécsi Bernhard Antal tervei szerint. A nyilvános bemutatóra egy évvel később, 1818. július 21-én került sor. A jeles eseményről így írt a Hazai és Külföldi Tudósítások 1818. évi 23. száma: „Bernhard. Antal Pétsi Polgár anélkül, hogy vagy a’gőzhajómekaniszmuszát valaha látta, vagy valamely Angolynak útmutatására szorult volna, Bétsnél a’ mi Dunánkon kiállította az Ausztriai Monárkiában készült legelső gőzhajót, ama fővárosnak bámulására, sokaknak irigységére, a’magyarok dicsőségére .. 1835 újabb mérföldkő a magyar hajózás történetében: Gróf Széchenyi István javaslatára Óbudán téli kikötőt, az Óbudai-szigeten hajógyárat alapítottak. A rákövetkező évben az új gyár már vízre is bocsátotta az Árpád nevű, fatestű 80 lóerős gőzöst, amelynek gépeit és kazánjait még Széchenyi hozatta Angliából. Nyolc évvel később, 1844-ben siklott le az óbudai sójatérről a Széchenyi gőzös. A hajógyári ünnepségen hangzott el először a nyilvánosság előtt a Himnusz. A gyár kezdetben 200 munkást foglalkoztatott. 1840-ben a vashajó gyártására tért át, és aranykorában, 1850—57 között 76 személy-, illetve vontatóhajót és 121 uszályt épített. A folyamhajózás jelentőségének növekedése újabb gőzhajógyárak építését eredményezte. Az Óbudai Hajógyár egyik vezető mérnöke, Hartmann József, 1860-ban a pesti parton létesített hajógyárat, s ezt követte azután az 1866-ban alapított Első Magyar Gőzhajózási Társulatnak az újpesti téli kikötőben létesített telepe. 1890 végéig nem kevesebb, mint 500 hajó épült a magyar hajógyárakban, külföldi szakemberek közreműködésével. Hajóépítő iparunk exportja is szépen fejlődött, a megrendelők között első helyen oroszok, románok, görögök szerepeltek. * A balatoni vitorlás hajózás fellendítése jórészt Festetics György (1755—1819) érdeme. A Keszthely melletti Fenékpusztán létesített hajóépítő műhelyében épített ,,Phoenix” vitorlás, kora jelentős hajója volt. A Magyar Hírmondó 1797-ben, a vízre bocsátáskor így írt: „A Balaton meljékéről júl. 24-dikén. . . . Magyar Tengerünkön is látjuk már lebegni a boldog jövendőre mutató kereskedőhajó vitorláit, melyek megoldatása és Phoenix-é lett el-neveztetése, jeles tzeremőniával ment véghez a folyó hónapnak 16-dikán délután számos urak jelenlétében, kiket a tzeremóniák előtte is gazdagon megvendéglett a Gróf Úr otthon, s utánna is mezönn. . A hajó hossza elérte a 32 métert, és :ószállitásra épült, de fregattnak is nevezhető. 53 főnyi személyzete volt. 1880-ban egy fiatal angol hajóépítő mester, Richard Young négy társával vitorlásépítő műhelyt alapított Balatonfüreden. Első vitorlás hajójuk a kecses formájú „Mariska” 1881-ben készült el. A kis manufaktúra az idők folyamán a Balaton legjelentősebb hajóépítő vállalatává fejlődött. Visszatérve az óbudai hajógyárra; 1895-ben épült meg az első dunai úszódokk, amely 600 tonnás hajókat is képes volt kiemelni. 1912-
