Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-10 / 7. szám
Kultúra - tudomány Az elmúlt hetek tudományos világszenzációja volt a Halley-üstököst közelről megfigyelő VEGA űrszonda útja. A sok megválaszolatlan kérdésre fényt derítő űrszonda több fontos berendezését magyar szakemberek készítették. A Központi Fizikai Kutató Intézetben készítették el az egész szonda lelkének is tekinthető televíziós rendszer elektronikáját. Ez találta meg, ismerte fel az űrben az üstököst. Jól vizsgázott a „Tünde'’ nevű, teljes egészében magyar szakemberek által konstruált, részecskeintenzitás-mérő berendezés is. Mint Szabó László, a kísérletsorozat magyar technikai vezetője elmondta, a világhírű Nature folyóirat májusi számában magyar cikk jelenik meg a programról. Bejelentette azt is, hogy annak az űrszondának a fedélzetén is lesz fontos magyar műszer, amely két év múlva startol, és a Mars „Phobos” nevű holdját figyeli meg. * A Brit Film- és Televízió Akadémia a legjobb külföldi filmnek járó díjat Szabó István „Redl ezredes” című munkájának ítélte. * Tímár György költőnek Párizsban átadták a Claude Sernet-díjat a Rougerie Kiadónál megjelent Heures Fauves című francia verseskötetéért. A Sernet-díjat évenként ítélik oda Franciaországon kívül élő költők francia nyelvű költészete elismeréseként. * Az Európai Amerikanisták Szövetsége Budapesten rendezte nemzetközi konferenciáját. Az European Association for American Studies (EAAS) az európai egyetemeken és más kutatóhelyeken működő amerikanista szakemberek nemzetközi szervezete. Kétévenként rendez tudományos eszmecseréket, s első ízben tart ilyen összejövetelt szocialista országban. A tanácskozás témája ezúttal az Egyesült Államok korai társadalom-, művelődés- és politikatörténete. A nemzetközi tanácskozáson megemlékeztek arról is, hogy a budapesti angol tanszék idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. * A jugoszláviai Lendva vármúzeumában felavatták Zala Györgynek, a város szülöttének mellszobrát, a magyar állam ajándékát. Zala György (1858—1937) a neobarokk emlékműszobrászat egyik legkiemelkedőbb egyénisége volt, legnagyobb munkája a budapesti Millenniumi emlékmű. Ö készítette az 1848—1849-es szabadságharc mártírhalált halt tizenhárom tábornokának aradi emlékművét is. * A párizsi Magyar Intézet és a nanterre-i egyetem vállalkozásában egyetemi hallgatók ezrei előtt két héten keresztül kulturális programokat, filmvetítéseket, Liszt-emlékhangversenyeket. könyvkiállítást rendeztek, s vásárolhatók voltak magyar népművészeti tárgyak is. Az egyházak életéből Luigi Poggi érsek, rendkívüli ügyekkel megbízott apostoli nuncius Budapesten találkozott Lékai László bíboros-érsekkel és a magyar katolikus püspöki kar több tagjával. A Vatikán képviselői meglátogattak több egyházi intézményt, iskolát és szerkesztőséget. Luigi Poggi érseket fogadta Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Glen G. Williamst, az Európai Egyházak Konferenciájának főtitkára részt vett a szervezet egyik bizottságának budapesti ülésén, ameiyen megvizsgálták, hugy az egyházak a maguk eszközeivel hogyan támogathatják a Helsinkiben megfogalmazott elvek érvényesítését. A főtitkár eszmecserét folytatott Nagy Gyula evangélikus püspökkel, a különböző társadalmi rendszerű országok és az egyházak közös felelősségéről az enyhülési folyamat erősítésében. „Az újabb egyháztörténeti kutatások és a tudománynépszerűsítés” címmel országos konferenciát rendeztek Debrecenben. Makkai László akadémikus „Az egyházak szerepe a magyar kultúrában a reformáció és az ellenreformáció idejében”; Benda Kálmán történészprofesszor „A felvilágosodás és az egyházak" címmel tartott előadást. Búcsúzunk Az ausztriai Felsőőrön (Oberwart) 61 esztendős korában elhunyt Moór János, a helybeli általános iskola nyugalmazott igazgatója. Az 1960- as években az alsóőri születésű pedagógus szervezte meg a Burgenlandi Magyar Kultúr Egyesületet, melynek az alapítástól kezdve elnöke volt. Moór János vezetőségi tagja volt a Burgenlandi Magyar Népcsoport Tanácsának és lelkes, odaadó résztvevője az anyanyelvi mozgalomnak. A Védnökség tagjaként és pedagógusként is évtizedeken át fáradhatatlanul dolgozott a magyar nyelv és kultúra ápolásáért. * Életének 90. évében Sáo Paulóban elhunyt Csernik János, a Brazíliai Magyar Segélyegylet alapító tagja (1926) és örökös díszelnöke. Egész életében áldozatos munkát végzett a brazíliai Magyar Kolónia érdekében: a két világháború között az ő nevéhez fűződik a magyar iskolahálózat kiépítése, valamint a jelenleg is működő öregek otthona létrehozása. Csernik Jánosnak elévülhetetlen érdemei vannak a közelmúltban létrehozott Sáo Pauló-i Magyar Ház megteremtésében is. VÉGSŐ BÚCSÚ MIHÁLYFI ERNŐNÉTŐL Mély részvéttel vettek végső búcsút a Mező Imre úti temetőben Mihályi i Ernőné (filo) grafikusművésztől. A ravatalnál a barátok és pályatársak nevében Boldizsár Iván író, a Magyarok Világszövetsége elnökségének tagja búcsúzott az elhunyttól. „A magyar művészetből távozik egy gazdag ötletességű, a kor áramlataira érzékeny, a társadalom igényére fogékony, művészetében szuverén egyéniség" — mondotta egyebek között Boldizsár Iván. A tanítványok és munkatársak nevében Bodnár János, a Magyar Hírek művészeti vezetője emlékezett a neves plakáttervezőre, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze címmel kitüntetett grafikusra, a Magyar Hírek nyugalmazott művészeti vezetőjére: „Szép, teljes életet éltél, amit utánozni, persze, nem lehet. De sok olyan része, pontja volt életednek, művészetednek, magatartásodnak, amit követni lehet és követni kell, a hétköznapokban, munkánkban ...” Dr. Mihdlyfi Ernőnét a sírnál Bodnár János búcsúztatta FOTO: GABOR VIKTOR Semmi drámai nem történt. Aki törvényjavaslatot terjeszt elő, annak a módosítás lehetőségével is számolnia kell — mondotta a miniszter. „Nem én győztem. Egyszerűen ilyen a parlamenti demokrácia” — jelentette ki a képviselő. Ez a két nyilatkozat, amely a Duna-parti Parlament folyosóján hangzott el, jelzi, hogy valami váratlan történt a magyar országgyűlésben. Váratlan? Attól függ, ki milyen várakozással tekintett eddig is az Ország Házában folyó munkára. A magyar lakosság évtizedek óta helyesli és támogatja azokat a törekvéseket, hogy dolgozzon még demokratikusabban, hatékonyabban a parlament. Ezért fogadta jó szívvel már évekkel ezelőtt az országgyűlés jogkörének kibővítésére vonatkozó politikai döntéseket és vett részt tavaly nyáron igen aktívan az új jogszabályok által korszerűsített választásokon. A szavazópolgárok elvárják: az, aki végül is elnyerte bizalmukat és bekerült a parlamentbe, ragadjon meg minden alkalmat az ország és bér. ne választói érdekeinek tevékeny képviseletére. A parlamenti munka fejlesztését tehát minden oldalról szorgalmazzák. A párt, a kormány, a társadalmi szervezetek a nagyobb demokráciához fűződő országos politikai érdekekből, az állampolgárok — az országos érdekektől nem független — egyéni vágyaikból, törekvéseikből, terveikből kiindulva segítik ezt a folyamatot. S ennek meg is lett az eredménye. Megélénkültek a parlamenti bizottságok ülései, ahol a képviselők érdemi vitákat folytatnak egy-egy törvénytervezetről, s alapos vizsgálat alá veszik a kormányzati munka különböző területeit. Egyre többen vállalkoznak arra, hogy az országgyűlés nyílt színe előtt is hangot adjanak választóik véleményének és személyes — esetleg sokakétól eltérő — álláspontjuknak, hogy dicsérjenek, bíráljanak és javasoljanak. (S mindezt egyesek már jegyzet nélkül, nem kevés szónoki tehetségről téve tanúbizonyságot.) Éltek jogaikkal Ezek után váratlan esemény lenne, hogy az országgyűlés tavaszi ülésszakán egy törvényjavaslat részletkérdésében leszavazták a kormány nevében fellépő pénzügyminisztert? Egyáltalán nem, hiszen erre épp az oly kívánatos parlamenti demokrácia fejlődésével kerülhetett sor. Az történt ugyanis, hogy a pénzügyminiszter előterjesztette az illetékekről szóló törvényjavaslatot. Ennek vitájában felszólalt dr. Tallósy Frigyes budapesti képviselő, aki „civilben" a Ferrokémia Ipari Szövetkezet jogtanácsosa, és azt javasolta, hogy bizonyos lakásingatlanok haszonélvezetét mentesítsék az illetékektől, mert vannak kis jövedelmű emberek, akik saját munkájukkal építettek hétvégi házakat, műveltek meg kerteket, s ezek nem a vagyonszerzést szolgálják. Ugyancsak javasolta, hogy a gyermektelen házaspárok esetében a túlélő házastárs illetékfizetés nélkül örökölhesse a közös munkával szerzett lakásingatlant. Hetényi István pénzügyminiszter válaszában azt hangsúlyozta, hogy a saját és a kormány véleménye szerint nem szükséges ezekkel az indítványokkal módosítani a törvényjavaslat tervezetét. Szerinte a lakásnak az üdülőtől való megkülönböztetésére már így is kellő hangsúlyt helyez a törvény. Ami pedig a második javaslatot illeti, véleménye szerint a túlélő házastársat különböző segélyekkel valóban támogatni kell, de ebben a törvényben nem lenne 4
