Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-15 / 5. szám
MEZŐGAZDASÁS? melöszövetkezeti háztáji gazdaság tulajdonosai. A háztáji gazdaság mellett ismert TojD* lom a kisegítő gazdaság. Kisegítő gazdasága 826 ezer családnak van. Tulajdonosaik fő foglalkozása nem kötődik a mezőgazdasághoz, más ágazatokban dolgoznak. Kiegészítő gazdaságuk földterülete általában nagyon kicsi, gyakran csak néhány száz négyszögölnyi kert, ház körüli telek. ről évre nőtt. A mezőgazdaság és élelmiszeripar adja jelenleg az ország külkereskedelmi szaldójának aktívumát. Emellett az állami költségvetésbe befizetett összegek lényegesen meghaladják a költségvetésből adott szubvenciókat. Agrárstruktúra napjainkban A magyar mezőgazdaság intézményi — szervezeti rendszerére a sokszektorúság, a sokrétűség jellemző. Az állami gazdaságokkal és termelőszövetkezetekkel szervesen egybekapcsolódnak a háztáji és kisegítő gazdaságok, valamint a gazdasági társulások. Ez a sokszínűség — a nagyüzemi és a kistermelés ésszerű kombinálása - a magyar mezőgazdasági eredmények egyik fontos forrása volt és marad a jövőben ic. 1984-ben 128 állami gazdaság (kombinát) gazdálkodott Magyarországon. Részarányuk az ország mezőgazdasági területéből 12,5, a mezőgazdasági aktiv keresőkből 14, a mezőgazdasági állóeszköz-állományából 18, a bruttó termelésből pedig 20 százalékot tett ki. Feladatuk - a gazdaságos árutermelés növelése mel'ett — a vetőmag, a szaporítóanyag és a tenyészállat-előállítás ar egész mezőgazdaság számára. Ehhez csatlakozik a korszerű nagyüzemi gazdálkodás termelési, tenyésztési technológiájának, üzemszervezési módszereinek a kialakítása és széles körű elterjesztése. 1984- ben 1279 mezőgazdasági termelőszövetkezet gazdálkodott Magyarországon. Az összes mezőgazdasági terület háromnegyedét művelték, a mezőgazdasági aktív keresők 62 százalékát foglalkoztatták. A mezőgazdaság összes termelésének a kollektív gazdaságok 51 százalékát adták. A magyar mezőgazdaságban a termelőszövetkezetek mellett műkődnek más szövetkezeti formák is: szakszövetkezetek és halászati termelőszövetkezetek. 1985- ben mintegy 1,5 millió kistermelő család élt Magyarországon. Közülük 674 ezren ter-A kisegítő gazdaságok között tartja számon a statisztika azt a 20 ezer magángazdaságot, amely a mezőgazdasági terület elenyészően kicsi hányadát, 1,3 százalékát birtokolja. A magángazdaságok átlagterülete 3,6 hektár. Erőforrások és termelési szint A mezőgazdasági nagyüzemek és a hozzájuk kapcsolódó kisgazdaságok olyan vállalati struktúrát alkotnak, amelyet szívesen tanulmányoznak más országok szakemberei is. Különösen a tőkében szűkölködő, fejlődő országok hasznosítják agrárpolitikájukban és gazdaságszervezési gyakorlatukban a magyar agrárfejlődés tapasztalatait. A háború előtti időszakhoz képest gyökeresen megváltoztak mezőgazdaságunk erőforrásai. A növénytermelésben és az állattenyésztésben dolgozók kétharmada akkoriban még nemcsak a szó szoros értelmében testet-lelket gyötrő munkára kényszerült, hanem az írástudatlanok fő tömegét is ők alkották. Napjainkban a tényleges mezőgazdasági munkából élők munkaideje (a nagyüzemben és a háztájiban együttesen) a régi időkhöz képest ugyan keveset csökkent, de a legnehezebb fizikai munkáktól a korszerű gépek, eszközök használata segítségével már megmenekültek, munkájuk eredménye pedig többszörösére növekedett. A mezőgazdasági népesség szakismeretei és általános műveltsége terén ma már ritkán találkozunk az évszázados elmaradottság nyomaival. A nagygazdaságokban foglalkoztatottak szakmai színvonala és ismeretgazdagsága a világ bármely országában élő mezőgazdasági lakosságéval versenyre kelhet. Igaz, ugyanakkor, hogy az életkörülmények, az életmód számos elemében az agrárkörzetek még káros hagyományokat is őriznek. (Korszerűtlen táplálkozás, italozás, hiányosabb higiénia stb.) Csak néhány olyan falut találunk viszont az országban, ahol az egykori parasztság lakásviszonyai helyébe nem léptek korszerű, egészséges házsorok. Az infrastruktúra nagyjából megfelel a kor követelményeinek, a hírközlő hálózat és csatornázás szomorú kivételével. A létbiztonságot, az oktatás és az egészségvédelem alapjait azonban régen nem is álmodott mértékben szerezte meg a magyar falu. Új gondok elé kerültünk A mezőgazdasági terület 15 százalékos csökkenését pótolta a javuló termőképesség, amit elősegített az öntözés, a talajjavítás, a műtrágyahasználat (1938-ban alig több mint 2 kg hatóanyag jutott 1 ha mezőgazdasági területre, 1980 óta 200-250 kg). A nagy termöképességű fajták alkalmazásával és a korszerű gépek használata révén a szántóföldi növénytermelésben az európai átlagszint fölé emeltük a fajlagos hozamokat, s a legfontosabb növényekből az élenjáró mezőgazdasági országok csoportjába kerültünk. A 30-as évek végén búzából 14—16, kukoricából 30 q/ha átlagtermést takarítottunk be. A 80-as évekre ezeket megháromszoroztuk. Közel háromszorosára nőtt sertésállományunk a 30-as évekhez viszonyítva, de a sertéshústermelés ugyanezen viszonyításban mintegy 10-szeresére emelkedett. Mezőgazdaságunk mai színvonalához elsősorban a parasztság áldozatos munkája révén jutottunk el. A fejlődést - s ez így természetes — élénk tudományos és politikai viták kísérték. Az állami vezetés egyre nagyobb teret adott a helyi kezdeményezéseknek és érvényesülni hagyta a mezőgazdasági dolgozók anyagi érdekeltségét. Mindezek eredménye a jó ellátás, a jelentős terméktöbblet, export. A ma fő gondja az, hogy a külföldi vásárlók többsége nem tudja megfizetni azokat a ráfordításokat, amelyekre a magas fajlagos hozamok épülnek. Fő feladatnak tehát ma azt tartjuk, hogy a mezőgazdaság erőforrásait, termelőeszközeit a lehető legmagasabb hatékonysággal hasznosítsuk. DR. MARTON JÁNOS KOTÖ: KEHTÉRVARY EERENC 7
