Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-15 / 5. szám
íf CűgM íb A „TALPRA MAGYAR" - BELLONY LÁSZLÓTÓL-TAI-I'Ii'a MACYAltr Bellony László olajnyomatának reprodukciója Gazdaság Az amerikai Computerworld Communication Inc., a Lapkiadó Vállalattal és a Statisztikai Kiadó Vállalattal közösen a közeljövőben Computerworld Informatika Kft. néven, magyarországi székhelyű vegyesvállalatot alapít számítástechnikai folyóiratok és szakkönyvek kiadására. Az új vállalkozás tízmillió forintos alaptőkével indul, ennek 49 százalékát részben pénzben, részben világszerte kiadott számítógépes kiadványai közlési jogának rendelkezésre bocsátásával a Computerworld adja. Az amerikai cég emellett lehetőséget teremt rá, hogy Boston közelében levő számítástechnikai adatbankjából információkat lehessen lehívni. Április elsejétől a Mahart szárnyashajói mellett az osztrák DDSG (Első Duna-Gőzhajózási Társaság) új légpárnás hajója is közlekedik Bécs és Budapest között. A 108 utast befogadó, 21 méter hosszú, légkondicionált utastérrel rendelkező vízi jármű óránkénti 56 kilométeres utazósebesség mellett — a Mahart szárnyashajókhoz hasonlóan — 4 óra 40 perc alatt ér le Budapestre, a visszautat. pedig 5 óra 30 perc alatt teszi meg. Egy jegy a légpárnás hajóra 750 schilling, a menettérti utazás pedig 1400 schiUingbe kerül. A magyar hűtőipar — a Hungexpo szervezésében — legújabb mirelitkészítményeivel vett részt a barcelonai élelmiszervásáron; ak Alimentaria ’86-on. Spanyolország a magyar hűtőipar fontos piacának számít; évente általában több mint ezer tonna mélyhűtött zöldborsót exportál ide a Magyar Hűtőipari Vállalat. Az előzetes tárgyalások mintegy kétezer tonna különféle mélyhűtött magyar élelmiszer ez évi exportját jelzik. * Mintegy 40 százalékos termésnövekedést ért el a VI. ötéves tervben a bábolnai székhelyű Iparszerű Kukoricatermelő Közös Válllat. Az aszályos évek ellenére az IKR taggazdaságai 7225 kilogramm hektáronkénti átlagtermést értek el kukoricából, 197 kilogrammal többet, mint az előző évben. Búzából a tavalyi év hozta az eddigi második legjobb eredményt: egy hektáron átlagosan 5207 kilogramm termett. Az elkövetkező tervidőszakban a kukorica hektáronkénti hozamát tizenhét százalékkal kívánják növelni, egyebek között új kukoricahibridek révén. BÁNYAOMLÁS A MECSEKBEN A Mecseki Szénbányák vasasi bányaüzemében a február 18-án bekövetkezett omlás következtében meghalt hat magyar és öt lengyel bányász. A bányamentők erőfeszítéseinek eredményeképpen négy bányászt sikerült élve kimenteni az omlás alól, amely több mint százméteres fejtési homlokszakaszban következett be, 360 méterrel a felszín alatt. Az egész társadalom osztozik a hozzátartozók, a barátok, a bányásztársak fájdalmában. KUN BÉLA CENTENÁRIUM Kun Bélára emlékeztek születésének századik évfordulóján. A Magyar Tudományos Akadémián nemzetközi tudományos ülésszakon elemezték Kun Béla pályájának különböző szakaszait: megemlékeztek róla, mint a Kommunisták Magyarországi Pártja megalapítójáról, a Tanácsköztársaság vezetőjéről, a nemzetközi munkásmozgalom egyik vezető egyéniségéről. A csepeli emléktábla-avatáson Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese egyebek között a következőket mondotta: „Kun Béla munkásságának, életművének bemutatásában teljességre és hitelességre kell törekednünk. Maradandó értékeit haladó örökségünknek tekintjük, ma is érvényes tapasztalatait hasznosítjuk, hiányosságaiból pedig okulunk.” A Munkásmozgalmi Múzeumban nyílt kiállításon több mint félezer fotó, írásos és tárgyi emlék idézi fel Kun Béla életútját. 150 ÉVE SZÜLETETT PAULAY EDE 1836. március 14-én Tokajban látta meg a napvilágot a magyar szí nh ázművészet egyik legkiemelkedőbb- rendezője és igazgatója. A közönség és a sajtó által is tehetségesnek ítélt vidéki színészt 1863-ban szerződtette a Nemzeti Színház, ahol egyre több alkalma adódott a rendezésre. Rendezői alapelve a színészi összjáték megteremtése volt. Tanított a Színi Tanodában és Szigligeti Ede halálakor, 1878-ban ő lett a Nemzeti Színház igazgatója. Igazgatóként, dramaturgként, rendezőként színpadra segítette a Csongor és Tündét (1879) és Az ember tragédiáját (1883). Haláláig (1894) a Nemzeti Színház igazgatója volt. (Enyedi) Püski Sándor, a New York-i Püski-Corvin cég alapító-tulajdonosa 75 éves. A magyar kultúra értékeinek itthon és külföldön egyaránt elismert terjesztőjét — budapesti útja alkalmával - a Magyarok Világszövetsége nevében Randé Jenő főtitkár köszöntötte FOTO: POKORNY ISTVÁN Muzeológusok, etnográfusok a mai paraszti háztartásokat kutatva 'manapság is sokszor találkoznak még a tisztaszobák falain, vastag, aranyozott gipszkeretbe foglalt egyházi, vagy családi témát ábrázoló olajnyomatokkal. Az sem ritka, hogy e nagyméretű színes nyomatok nemzeti múltunk egy-egy különösen jelentős eseményét, kiemelkedő álakját jelenítik meg (II. Rákóczi Ferenc búcsúja, a Tizenhárom aradi vértanú, stb.). Ezek a képek — egészen a legutóbbi évekig — a féltve őrzött egyházi kegytárgyak, festett tányérok, fényképek, úti emlékek mellett elengedhetetlenül hozátartoznak minden paraszti ház berendezéséhez. Erdélyben pedig — a ködmön, kelengye, és tulipános láda mellett — a menyaszszony sok gonddal és pénzzel gyűjtött mórinigjához. Magyarországra a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben vándorló műkereskedők, könyvekkel, nyomtatványokkal házaló vigécek tucatjával szállították megrendelőiknek a kívánt méretben, keretben és feldolgozásban e különös „pszeudó”-festményeket. E nyomatok általában eredeti mű alapján készült másolatok voltak, melyeket azonban nyomás után „megkezditek” (ecsettel, olajfestékkel néhány vonást meghúztak, esetleg vászonra kasírozták, mintha az válódi olajkép lenne ...). Az olajnyomatgyártás meglehetősen bonyolult, fejlett nyomdatechnikát igényeik — s mivel ilyennel mi nem rendelkeztünk, Magyarország kezdetben Ausztriából importálta ezeket az iparcikkeket (ezért is olvasható egyes nyomatok alján annyi helyesírási hibától hemzsegő imprimatúra és ugyanezért a sok mémetes fordulat. Nálunk csak a nyolcvanas években kezdték gyártani azokat az olajnyomatokat, melyeknek „színvonala” már semmiben sem maradt el a külföldiekétől. Hirtelen dömpingje lett a Zrínyi-, Rákóczi-, Bocskai-, Kossuth-, Deák-, sőt, Vilmos császár- és Ferenc József-portrénak. Madarász Viktor egyik nyilatkozatában arról panaszkodott, hogy egy bécsi cég — felismerve egy „bombaüzlet” lehetőségét — ezrével dobta piacra a Petőfi halála című nyomatat, s ő nem tudta eladni az eredeti festményét... Bellony László olaj nyomata e műfaj igazi reprezentánsa. A 60 X 70 cm nagyságú lapot a század első éveiben adta ki Székely Aladár könyv- és képkiadó. Külön érdekessége, hogy a kép nem másolat, hanem Bellony „eredeti” műve. Itt van, és egyszerre van itt a szabadságharc minden jeles alakja. Balra, kicsit távolabb vörös sapkás vitézei közt lováról tiszteleg Damjanich János. Jobbra Rózsa Sándort láthatjuk, ki szintén lóhátról, pisztolylövéssel üdvözli az esküre emelt kézzel szavaló Petőfi Sándort, öt fogják közre kétoldalról Bem és Batthyány, illetve Klapka és Kossuth Lajos. Természetesen nem hiányozhat a képről sem a kettészakított rablánc, sem a magyar puszta örök rekvizitje, a szélmalom sem. E megmosolyogni való naivitásról írta Babits: ... magas Hungária gyászban, Kossuth, igaz fia lázban, Petőfi önerét mártja, ujjal a hon nevét áldja, — mily erő, mennyi láng, jellem zsarnok Ausztriánk elllen — Bellony László olajnyomata — mint általában a hazafias tárgyú képek — még a húszas, harmincas években is igen népszerűek voltak és sokszor nemcsak a falusi tisztaszobában, de a városi polgárság és az egyre erősödő munkásság otthonaiban is megtalálhatók voltak. KOVÁCS ÁKOS 4
