Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-26 / 4. szám
FORMULA 1 A lelátóról jelentjük Szarka Károly nagykövet nyújtotta át Tokióban a Japán—Magyar Barátság Kupáját a rendkívül népszerű szumo birkózás idei bajnokának. A 117 centiméter magas, 23 kilós, külön erre a célra Herenden készült vándordíj értéke 5 millió jen. közel huszonötezer dollár. % A csodaedzö — címmel mutatta be Mezey Györgyöt, a magyar válogatott szövetségi kapitányát a Madridban megjelenő „As” képeslap. A riporterek Benidormban, az edzőtáborban is meglátogatták a világbajnokságra készülő magyar futballistákat. * Darnyi Tamás, a kétszeres Európa-bajnok — a világhírű Széehy mester legújabb tanítványa — a 400 méteres vegyesúszásban második, 200 méteren pedig harmadik a legjobb eredmények alapján összeállított 1985. évi világranglistán. Szabó József, a négyszeres ifjúsági Európa-bajnok vegyesúszó és Szabó Péter mellúszó szerepel még az első tíz között. A totó idei második hetében, amikor csak olasz labdarúgó-mérkőzések szerepeltek a szelvényeken, egy pécsi fogadó eddigi magyar rekordként hatmillió forintot nyert tizenhármas találatával. * Üjabb fiatal magyar teniszezők jártak a tengerentúl. A 16 éven aluli fiúknál a Köves, Nádori kettős Costa Ricában megnyerte a Kávé Kupa elnevezésű tornát, Guba Ildikó, a Bp. Spartacus reménysége pedig Kolumbia nemzetközi ifjúsági bajnokságán győzött. * Több magyar játékos is résztvett az idei ausztrál vízilabda-bajnokságon. A győztes Victoria állam csapatában játszott Kemény Dénes, a második helyezett Dél- Ausztrália együttesének kapuját Steinmetz János védte, s a mérkőzések jórészén Vuszek Antal, az ismert bíró fújta a sípot. * Mádl Ildikó, a 16 éves tehetséges zalai sakkozó kiválóan szerepelt a jugoszláviai Jajcéban rendezett szuperversenyen. Sokáig az élen állt, a világbajnoknő Csiburdanidze ellen is döntetlenre végzett, s végül megszerezte a nemzetközi nagymesteri címet. * Két. harmincéven felüli labdarúgó, Dárdai Pál, a pécsiek középpályása és Borsó János, az MTK Jolly Jokere a tavaszi idényben az újvidéki Vojvodina együttesében szerepel. 1% Bernie, miért nem megyünk Budapestre? Rohonyi Tamás a FOCA (a Forma 1-es versenyautók gyártói és konstruktőrei szövetsége) egyik szervező titkára, ö szervezi jelenleg a brazíliai, az egyesült államokbeli, a portugáliai GP-futamokat, s ő a felelőse az 1986. évi magyarországi futamnak is: A Braziliában élő, 47 éves reklámszakember Budapesten született. Családjával együtt került külföldre 1957 elején. Angliában végezte el a műszaki egyetemet, majd a Rolls Royce cégnél helyezkedett el karosszériatervezőkér.t. A hatvanas évek közepén áttelepült Brazíliában, a Goodyear gumigyár Sáo Paulo-i reklámosztályának lett a vezetője. Később saját reklámirodát nyitott, ennek révén került kapcsolatba a Forma 1-es autóversenyekkel. Budapesti látogatása alkalmával készítettünk vele interjút. * — Ügy hallottam, Önnek jelentős szerepe volt abban, hogy más országokat megelőzve Magyarország kapta meg öt évre az egyik futam megrendezést jogát. — Ez igy túl leegyszei'űsített, a valóság ennél bonyolultabb. Szeretnénk, hogy az egész világot átfogó sportággá váljon a Formula 1, s ehhez szükséges a szocialista országok bevonása is. Erről többször is beszélgettünk a főnökkel, Bernie Ecclestone-nal. Ö úgy vélekedett, nekünk Moszkvába kell „elmennünk”. Tárgyaltunk is a moszkvai autóklub elnökével, egy nagyon aranyos, kedves idős bácsival. Sajnos partnerünk váratlanul meghalt. Mi pedig dolgunk végezetlenül utaztunk el Moszkvából. Ekkor mondtam hazafelé menet: Bernie, miért nem megyünk Budapestre? Azt felelte: Az, hogy te magyar vagy, még nem ok erre. De én tovább győzködtem: Budapest gyönyörű város, rendelkezik megfelelő szállodahálózattal, magas a televíziós kultúrája ... és igy tovább. De ő még habozott: inkább Jugoszlávia, azt ismerem, Magyarországot nem. Egyszerű, feleltem, ismerd meg. Néhány nap múlva már utaztunk is Budapestre. Szerencsére csodálatosan szép vénasszonyok nyara volt. Bernie gyors gondolkodású ember. Délelőtt lepillantott a Budai Várból Pestre, délután megnézte a Vajdahunyad várát, este az egyik miniszterrel vacsorázott, s visszafelé a szállodába azt mondta: igazad van. Ennyi az én szerepem, ettől kezdve csak annyi, mint bárki másé, kezdve Térjék Mihállyal, a Sao Paulo-i követségi első titkárral, aki megindította tárgyalásainkat a magyar hivatalos szervekkel, s befejezve a munkásokkal, akik most a versenypályát építik. Mindanynyian végezzük a magunk munkáját. — A döntés gyors volt, a megvalósítása viszont elhúzódott, ön is így látja? — Egy ötlet megvalósítása mindig hosszú, mindig egyfajta akadályfutás. — Kezdjük az első akadállyal, a helyszínnel, önök a Városligetet javasolták. — Igen, ez a helyszín gyönyörű lett volna, hasonló színvonalú a Monte Carlo-i futaméhoz. Sajnos környezetvédelmi okokból nem engedélyeztek a magyar hatóságok. Ez az ő dolguk, ebbe nem szólhatunk bele, csak sajnálhatjuk. Az évente egy hétig tartó nyüzsgés, benzinfüst nem jelentett volna akkora hátrányt, mint amennyi előnyt az, hogy 700 millió ember látta volna több órán át Budapest legszebb részét. Ebben lett volna Magyarország számára egy óriási reklámlehetőség. Mert mit kellene fizetni csak az Egyesült Államok televízióinak, hány millió dollárt, hogy tíz percig mutassák Budapestet? — Apropó, reklám. Ügy tudom, Önök azt szerették volna, ha garanciát kapnak, hogy a budapesti futam tévéközvetítését az összes szocialista ország átveszi. Gondolom, ez többek között a reklámbevételek miatt is fontos szempont. — Ebben az esetben nem a reklámbevétel volt az elsődleges szempont számunkra. Mint már említettem, az egész világot átfogó versennyé kívánjuk tenni a Formula 1-et. Egyébként a napokban tárgyaltam a magyar televízió illetékeseivel, semmi akadálya, hogy a többi szocialista ország is átvegye az itteni futam közvetítését. — ön otthonosan mozog a Formula 1 világában. Milyennek látja belülről? — Egy óraműnek, amely precíz. pontos, s ezért talán egy kicsit hidegebb, mint gondolnák. Itt mindenki józan profi, a szerelőktől a versenyzőkig. Talán csak a verseny előtti este a kivétel. Akkor szól a zene, megy a „szöveg”. — ön szerint abban, hogy ki lesz a világbajnok, mi a szerepe a gyárnak, a pályának és a zöld asztalnak? — A műhely és a pálya jelentősége talán egyforma. Néhány csapatnál a tervező nagyobb tekintély, mint a versenyző. A zöld asztalnak itt nincs szerepe. Az Egyesült Államok számunkra óriási „piac”, ezért sokat jelentene egy amerikai világbajnok. Eddig mégse jött össze, egyszerűen azért, mert nem akadt egy olyan tehetségünk, mint például Niki Lauda. — Öl évre bekerültünk a Formula 1 verseny-showba. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy valamikor egy magyar pilóta kerüljön valamelyik versenyautóba? — Ha bármelyik másik országban tennék fel a kérdést, haboznék a válasszal. De ismerve a mi népünk szorgalmát, tehetségét. . . csak igennel válaszolhatok. Persze ehhez végig kell járni egyfajta „szamárlétrát”, okos menedzselés is szükséges. — ön megtekintette a Budapest határában épülő versenypályát, pontosan ismeri az előkészítő munkálatok helyzetét. Megítélése szerint határidőre elkészül minden? — Mi ebben egy percig sem kételkedünk. Ha nem így lenne, akkor én például most nem itt ülnék Magyarországon, hanem Sao Paulóban intézném az ügyeimet. Meggyőződésem, hogy 1986. augusztus 10-én két óra harminc perckor a zöld rajtlámpa ki fog gyulladni, s megkezdődik a magyarországi GP- futam. POKORNY ISTVÁN 23