Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-26 / 4. szám
agyarországon 1972 óta van lehetőség arra, hogy külföldi tőke részvételével vegyesvállalatok alakuljanak. Az erre vonatkozó szabályozás kezdetben rendkívül óvatos volt, eleinte nem engedélyezte, hogy ez a tőke bekapcsolódjon a közvetlen termelésbe, továbbá, hogy a vegyesvállalatokbah a külföldi félé legyen" a részesedési többség. Viszont már az első perctől kezdve korlátozás nélkül át lehetett utalni a nyereséget saját külföldi számlára, bármilyen devizanemben. A megkötések az évek során fokozatosan cr„’ HU.-*., vagy megszűntek, s ez óv elején ösztönző intézkedések is napvilágot láttak. Az első vegyesvállalatok a hetvenes évetc első felében alakultak. Ezek részben termeltettek magyar vállalatoknál, vagy a külföldi anyavállalat magyarországi képviseletét látták el. Ilyen volt az első, a Sicontaot is amelyben az NSZK-beli Siemens a külföldi tőkéstárs. 1980-ig csupán öt vegyesvállalat alakult Magyarországon, s a nyugati partnerek ezekbe mindössze 2 millió dollárt fektettek be. 1978-tól kezdődően felgyorsultak a tárgyalások. Ettől kezdve lehetőség nyílt termelő vállalatok létesítésére is. Űjabb fontos lépcsőnek minősíthető, hogy 1982-től az érdekelt vállalatok vámszabadterületi formát is választhatnak az alapításban. A legutóbbi években pedig az engedélyező magyar hatóságok több esetben hozzájárultak, hogy a külföldi félnek legyen többségi részesedése a magyarországi vegyes vállalatban. Példa erre a Schwarzkopf Kozmetikai Kft., amelyben a két magyar résztvevőnek, a Caolának és a Chemo-Caolának összesen 49 százalékos a betéti tőkéje. Még ennél is kevesebb a Magyar Nemzeti Banké a Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt-ben (külföldön ismert neve: Central-European International Bank — CIB). 1983-tól napjainkig a külföldi és magyar vállalatok közös tulajdonában lévő vállalatok száma a duplájára nőtt. Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy ez a megugrás csak a korábbi magyarországi állapotokhoz képest jelentős, nemzetközi összehasonlításban még szerény az a 65 millió dollár, ameyet eddig 50 vegyes vállalkozásba fektettek be a külföldi vállalatok. A folyamatban lévő tárgyalások és az 1986. január 1-vel bevezetett új szabályozás azonban azt sejteti, hogy az igazi áttörés a magyarországi vegyesvállalat-alapítás terén nem várat sokáig magára. Az eddig létrejött 50 vegyesvállalatot tanulmányozva, megállapítható, hogy a külföldiek főleg gépekkel és berendezésekkel, valamint know-how-val járultak hozzá az alaptőkéhez, nem ritka a forgóeszköz-ellátásra szolgáló pénzátutalás sem. A magyar alapítók elsősorban ingatlanbérleti jogot és készpénzt visznek a társulásba. A már működő vegyesvállalatok megtalálhatók a népgazdaság valamennyi ágazatában, termeléssel, illetve termeltetéssel azonban még mindig csak kevesebb mint a felük foglalkozik. Sok közöttük a szolgáltató cég, többen az idegenforgalomban tevékenykednek. A két legtőkeerősebb közös vállalkozás a már említett, 1982-ben alapított CIB, valamint a tavaly létrejött Citibank Budapest, ezekben a külföldi tőke nagysága meghaladja a 40 millió dollárt. A külföldi partnerek egyébként mintegy 15 ország vállalkozói, legnagyobb számban a svájciak és az NSZK-beliek képviseltetik magukat. Az eddig megalakult vegyesvállalatok többsége korlátolt felelősségű társaság formájában alakult, a többi részvénytársaságként dolgozik. Az idén életbelépett új jogi szabályozás igen sök könnyítést tartalmaz a korábbi feltételekhez képest, többek között az adózás terén is. Azok a vállalatok azonban, amelyek korábban alakultak és tőkéjüket jól előkészített és gondosan felmért célok érdekében kockáztatták, eddig is jól jártak és jelentős nyereségre tehettek szert. Ezt példázza a debreceni B+Z Kft. és a budapesti Monopharma Kft. A B+Z Kft. volt az első olyan külföldi tőkeérdekeltségű vállalat Magyarországon, amely termelési céllal alakult. Alapítója a debreceni Biogal Gyógyszergyár 50, a Ciba-Geigy gyógyszeripari konszern érdekeltségi körébe tartozó svájci Zyma AG 49, s a Medimpex Külkereskedelmi Vállalat 1 százalékkal. A B+Z Kft. gyorsan felépített, korszerű gyárában a máj betegségek gyógyítására alkalmazott Catergen nevű gyógyszer hatóanyagát gyártják, a tervek szerint évi 40 tonnás nagyságrendben. Az alaptőke 57 millió forint. Az előkészítés jól sikerült, a vállalat az első két évet a gazdaságossági számításoknak megfelelő nyereséggel zárta, s a termelés is meghaladta a tervezettet. A B+Z Kft. bruttó nyeresége 1984-ben 20 millió forint volt. A vegyesvállalatokra érvényes magyarországi szabályozás értelmében 15 százalékos kockázati alapot kellett létesítenie (ez a 20 millióból 3 millió levonását jelentette), a bérek 15 százalékának erejéig részesedési alapot képzett (ez 300 ezer forint). A fennmaradó összegből befizette a 40 százalékos adót (6,7 millió forint), s a fennmaradó 10 millió forintot osztották fel egymás között az alapítók. A Zyma a rá jutó összeget svájci frankban átutalta svájci számlájára. Budapest egyik külvárosában, Budafokon található a Monopharma Kft. üzeme, amelyben az élelmiszeripar részére a Lactipherm nevű, tejsav baktérium koncentrátumot állítják elő. A Monopharma Kft. a betéti tőke nagyságát tekintve átlagos nagyságú vegyesvállalat Magyarországon. A mintegy 13 millió forintot 'a három alapító — a Monori Állami Gazdaság, a Medimpex (részesedését 1983-tól a Pharmatrade vette át), s a svéd Medipharm AB — a következő arányban hozta össze: Monor 5 millió forintért megvette a budafoki üzemépületet, s ezt adta betétje fejében. A külkereskedő cég 10 százalékot vállalt, ez készpénz volt forgóeszköz céljára, a svéd vállalkozó pedig több mint 6 millió forint értékben (49 százalék) a gépeket és a know-how-t adta, valamint az üzem megindításához szükséges baktérium alaptörzset. A teljes termelés első éve 1984 volt. A teljes üzemi költségek 4,5 millió forint körül alakultak, az árbevétel viszont meghaladta a 18 millió forintot. Vagyis az első évi bruttó nyereség meghaladta az alaptőke 'nagyságát. A 13,5 millió forintos bruttó nyereségből 2 millió forint került a kockázati alapba, 0,1 millió a részesedési alapba, s 4,6 millió forint az államkasszába adó formájában. A fennmaradó nettó nyereség 6,8 millió forint volt, s a svéd cég a rá jutó részt konvertibils devizában kivitte az országból. Mind a B+Z Kft., mind pedig a Monopharma Kft. egyetlen termék, valójában alapanyag gyártására rendezkedett be. Mindkét esetben a világpiacon és Magyarországon egyaránt keresett cikkről van szó, amely igen jelentős szellemi ráfordítást tartalmaz. A szakma vezető cégei közé tartóznák a külföldi partnerek is. Tehát mindkét esetben kedvezők voltak az indulás feltételei. S a lehetőségeket a két vegyesvállalat — mint az a nyereség nagyságából is kiderül — az első lépcsőben jól ki is használta. Az év elején hozott intézkedések nyilván vonzóbbá teszik a magyar gazdaságot a külföldi vállalatok számára. A könnyítések közül kiemelkedik a jelentős adómérséklés. Ha a beruházás preferált területeken valósul meg, a vegyesvállalat öt évig teljes adómentességben részesülhet, más esetekben 20 százalékos az adó. A tőke újbóli befektetése esetén jelentős adóvisszatérítés jár. Gyorsabb és egyszerűbb lesz a vegyesvállalatok alapításának engedélyezési eljárása is: az eddigi kétlépcsős engedélyezés helyébe egyszeri lép. A külföldi partnerek érdeklődését nagyban befolyásolja, hogy a vegyesvállalat termékeit mekkora piacon tudja értékesíteni, s milyen lehetőségei kínálkoznak a KGST többi tagállamában való eladásra. Az eltérő piaci feltételek összekapcsolása ugyan ma intézményesen még nincs megoldva, de az eddigi KGST-beli tapasztalatok és a tőkés országokkal folytatott gazdasági kapcsolatok gyakorlata azt mutatja, hogy az egyes, konkrét esetekben meg lehet találni a megoldást. Végezetül szólni kell arról, hogy a közös vállalatok alapítását megkönnyítő feltételek közé tartoznak a megfelelő államközi keretek is. A külföldi befektetők bizalmának növelése érdekében több, nyugati országgal folynak tárgyalások beruházásvédelmi megállapodások létrehozásáról. Ugyancsak megállapodás van érvényben, vagy lép hamarosan érvénybe a kettős adóztatás elkerüléséről. VARGA ANDRÄS 7
