Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-02-16 / 4. szám
HAVASI FERENC AMERIKÁBAN Ronald Reagan és Havasi Ferenc a Fehér Házban FOTO: TELEFOTÖ, MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTÖSÉG Havasi Ferencet, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, országgyűlési képviselőt — aki amerikai kongresszusi képviselők, az Interparlamentáris Unió amerikai tagozata meghívására tartózkodott az Egyesült Államokban — Washingtonban fogadta Ronald Reagan amerikai elnök. Havasi Ferenc megbeszélést foly-Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos látogatáson hazánkban járt Kaare Willoch, a Norvég Királyság miniszterelnöke. Megbeszélésükön a kétoldali kapcsolatokról szólva megállapították, hogy azok politikai és kulturális területen megfelelően fejlődnek. A tárgyaláson nagy teret kapott a gazdasági kapcsolatok alakulása. A tárgyaló partnerek egyetértésre jutottak abban, hogy e kapcsolatok jók, de még szerényék. Kölcsönösen megerősítették, hogy megvan a lehetőség és a készség a bővítésükre. Eszmecserét folytattak a nemzetközi kérdésekről is. Bár az e területen kialakult feszültség okait eltérően ítélik meg, megállapították, hogy mindkét ország érdekelt a kelet—nyugati kapcsolatok fenntartásában, a párbeszéd folytatásában, a feszültség csökkentésében. Meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a mai és a további találkozók a mostani helyzetben is hozzájárulnak a nemzetközi légkör javításához. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta a norvég mitatott George Bush alelnökkel és George Shultz külügyminiszterrel, valamint az amerikai kormány több más tagjával nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. Találkozott az amerikai törvényhozás és az Interparlamentáris Unió amerikai tagozata több tagjával. A találkozón jelen volt dr. Házi Vencel, hazánk washingtoni és Nicolas Salgó, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. niszterelnököt. A nyílt és szívélyes légkörű megbeszélésen véleményt cseréltek a nemzetközi helyzetről, az európai biztonság és együttműködés időszerű kérdéseiről. Több norvég vendég tárgyalt magyar partnerével. Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke Arne Lengelanddal, a norvég export tanács elnökével találkozott. A norvég miniszterelnök nemzetközi sajtóértekezletet tartott, amelyen a magyar vezetőkkel folytatott megbeszéléseket értékelve kiemelte azok nyíltságát és baráti légkörét. A tárgyaló küldöttségek véleménye szerint mindkét fél a kulturális és gazdasági kapcsolatok szélesítésére törekszik. Elismerően beszélt arról, hogy Magyarország nemzetközi versenyképessége, áruinak színvonala emelkedik. Aláhúzta, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében mindkét fél érdekelt. Kaare Willoch végezetül igen nagyra értékelte, jónak minősítette a Kádár Jánossal való találkozást, amelyen, mint mondta, érdekes áttekintést kapott a magyar gazdaságról és beszélgettek nemzetközi kérdésekről is. Közélet — diplomácia Nagy János külügyi államtitkár Stockholmban tárgyalt Pierre Schori külügyi államtitkárral és a svéd külügyminisztérium több vezető munkatársával. Mindenekelőtt a magyar —svéd kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit, valamint az európai biztonság és együttműködés megszilárdításával, a béke és a leszerelés előmozdításával összefüggő kérdéseket tekintették át. Nagy Jánost fogadta Gertrud Sigurdsen, a szociális és egészáégügyi minisztérium minisztere, ügyvezető külügyminiszter. * Jaakko Numminen finn közoktatási államtitkár Nagy János külügyminisztériumi államtitkár meghívására látogatást tett Budapesten, és megbeszélést folytatott a két ország kulturális kapcsolatairól. A finn politikust fogadta Köpeczi Béla művelődési miniszter. * Magyarországon tartózkodott Floren! Bleux, a Munka Világszövetségének főtitkárhelyettese. Tárgyalt Gáspár Sándorral, a SZOT és a Szakszervezeti Világszövetség elnökével a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről. A főtitkárhelyettes felkereste a SZOT Elméleti Kutató Intézetet, és előadást tartott a SZOT központi iskoláján a Munka Világszövetségének törekvéseiről és tevékenységéről. Gazdaság Berend T. Iván akadémikus, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem gazdaságtörténeti tanszékének vezetője előadást tartott a római Magyar Akadémián hazánk közelmúltjának történelméről. A londoni élelmiszeripari és italszakvásáron — amely március 1-ig tart nyitva — hazánkat tíz vállalat képviselte, köztük az önálló kereskedelmi jogot nyert Egervin (Egri borkombinát). A friss zöldségfélék, ételízesítők bemutatásáról a Debreceni Konzervgyár, a Generalimpex, a Hungarofruct és a Tszker gondoskodik. A Hungarocoop árulistáját a mélyhűtött baromfik, a Terimpexét a húskonzervek vezetik. * Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Münchenben, a Bajor Tudományos Akadémia meghívására, előadást tartott Werner Heisenberg Nobeldíjas fizikus emlékére. * A Magyar Nemzeti Bank 1984. január 29-től érvényes valutaárfolyamai (vétel): 100 angol font 5548, 79 forint, 100 ausztrál dollár 4067,24 forint, 100 belga frank 78,64 forint, 100 francia frank 514,48 forint, 100 holland forint 1691, 69 forint, 100 kanadai dollár 3761,06 forint, 100 NSZK márka 1673,08 forint, 100 norvég korona 543,05 forint, 1000 olasz líra 25,52 forint, 100 osztrák schilling 224,01 forint, 100 svájci frank 1871,69 forint, 100 svéd korona 550,74 forint, 100 USA dollár 4981,14 forint. MAGYAR-NORVÉG MINISZTERELNÖKI TÁRGYALÁSOK ÁREMELÉS, JÖVEDELEMSZABÁLYOZÁS A kormány — az 1985. évi népgazdasági terv előirányzataival összhangban — döntést hozott több termék és szolgáltatás fogyasztói árának, illetve díjának emeléséről, és ezzel egyidejűleg szociál- és népesedéspolitikai intézkedéseket hozott. 1985-ben a népgazdasági terv szerint a fogyasztói árszínvonal hét százalékkal emelkedhet, ezen belül mintegy három százalékot képviselnek a hatósági, központi áremelések. A tej és a tejtermékek átlagosan 28—29 százalékkal drágulnak. A cukor fogyasztói ára átlagosan 16 százalékkal lesz magasabb. A konzervek átlagosan 10—12 százalékkal drágulnak. A bébiételek ára nem változik. Az élelmiszerek áremelése következtében emelkednek a vendéglátóipar árai is. A szén, a brikett, a tűzifa, a vezetékes gáz és a távhőszolgáltatás ára, illetve díja átlagosan 25; a koksz, a háztartási tüzelőolaj és a propánbután gáz ára átlagosan 30; a villamos energiáé átlag 18 százalékkal emelkedik. A postai szolgáltatások díja átlagosan mintegy 85 százalékkal emelkedik. A városi közlekedési díjak átlagosan 55—60 százalékkal emelkednek. A vonaljegyek ára kétszeresére nő. A tanuló- és nyugdíjas bérletek ára nem változik. A könyvek fogyasztói ára átlagosan hét százalékkal emelkedik. A tankönyvek fogyasztói ára nem változik. A színházak és zenei intézmények, valamint a filmszínházak helyárai átlagosan 15 százalékkal emelkednek. ■¥ A lakosság 1985. évi jövedelmeinek meghatározása az áremelkedések figyelembevételével történt. Ennek alapján 1985-ben a lakosság munkából származó jövedelme nyoic százalékkal, pénzbeni társadalmi jövedelme kilenc százai ékkai emelkedik. Az átlagkeresetek 7—7,5 százalékkal nőnek. Januártól havi nyolcvan forinttal kiegészülnek a háromezer forint alatti nyugdíjak, a házastársi pótlék, a gyermekgondozási segély. Gyermekenként havi 40 forinttal egészül ki a családi pótlék, valamint az ösztöndíj. A három és több gyermekesek családi pótléka gyermekenként egységesen havi 840 forint lesz. Családonként negyvenezer forinttal nő a három és több gyermekesek lakásépítéséhez és vásárlásához nyújtott állami támogatás. Március 1-től életbe lép a gyermekgondozási díj rendszere. A díjra az egy éven aluli gyermeket nevelő és a március 1. után szülő anyák jogosultak. Ennek alapján 1985-ben a gyermekgondozási díj 2250—4500 forint között állapítható meg. Szeptember 1-től négy héttel emelkedik a gyermekágyi segély (szülési szabadság), 2500 forintról 4000-re nő az egyszeri anyasági segély. A gyermekápolási táppénzt szeptembertől az eddigi hatéves korral szemben a gyermek tízéves koráig vehetik igénybe az arra jogosultak. 3
