Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-02-02 / 3. szám
Fradisták fényképalbuma A Ferencváros labdarúgó-szakosztálya 1900 decemberében alakult meg, az idén ünnepli fennállásának 85 esztendős évfordulóját. A jubileum méltó megünneplésére Nagy Béla, a fáradhatatlan krónikás a „Fradisták fényképalbuma” című tízkötetes, fotókkal gazdagon illusztrált kiadvánnyal lepte meg a csapat szurkolóit. A tíz kötet (amelyek ára egyenként 30 ,— forint és a szállítási költség, s a klub ajándékboltjában, IX., Üllői út 129. alatt rendelhető meg) címe a következő: Bordó bársony sapkában (a Fradi 113 válogatott labdarúgójáról). Potya (Az FTC egykori játékosa, majd edzője életéről). Albert-album (a magyar labdarúgás egyetlen aranylabdás játékosáról). Nyíl, az ezüstcipős gólkirály (Nyilasi Tibornak, a válogatott jelenlegi kapitányának eddigi pályafutásáról). VoZt egyszer egy VVK (emlékezés a húsz évvel ezelőtti kupasikerre). Mérkőzésjelenetek (az Üllői útról, a régi és az új pálya mérkőzéseiről). Három korszak három kapusa (Csikós Gyula, Géczi István és Zsiborás Gábor pályafutásáról). Slózi (Schlosser Imre életéről). Testvérek a pályán (a Sárosi és a Takács testvérekről). 85 év, 85 kép (emlékezés a labdarúgó-szakosztály történetére). Az emlékezetes 1929-beli dél-amerikai túrát, az uruguayi győzelmet felelevenítő kötet már megjelent mutatóban. Hátsó borítóján ritka sporttörténeti emlékként a SSo Pauló-i Dél-Amerikai Magyar Újság egykori címlapja látható. V. D. Am O/'-'lC* Az egészséges életmódért Elnézést a személyes élményért: amikor a hatvanas évek legvégén, a negyedik X-be lépve reggelente a Margitsziget sétányait vagy a Szabadság-hegy ösvényeit kezdtem koptatni, szinte egyedül voltam. Az egészségük védelme érdekében futkározók akkoriban csodabogárnak számítottak idehaza. Manapság — túlzás nélkül állítom — százak, ezrek futnak az egykor néptelen terepeken. Természetes, hogy az ember kora reggel, vagy késő este mind gyakrabban találkozik tréningruhába öltözött futókkal — vagy az elmúlt időszakban már polgárjogot nyert elnevezés szerint — kocogókkal. Egyre többen próbálnak egészségesebben élni, mozogni, sportolni, kirándulni. A hetvenes évek elején elfogadott új tantervek szerint az iskolákban immár heti három testnevelési óra a kötelező előírás. A korábbiaknál általában sokkal többen gondolnak a délutáni, nem kötelező, csak önkéntes sportfoglalkozások, sportórák megszervezésére is. Mindenkivel fiatal korban igyekeznek megszerettetni a sportot, a rendszeres testedzést. Ezzel egyidőben két szórakoztató sportág, a tenisz és a sí is egyre divatosabb lett idehaza. Az Egyesült Államokból elindult teniszláz négy-öt éve lépte át határainkat, s egyre jobban terjed. A szövetség 1982- ben az első magyarországi pálya megnyitásának százéves jubileumán még félve hirdette meg a „Százéves jubileumra legyen ezer pályánk” akciót, hiszen akkoriban még csak 700- 750 pálya volt az országban. S a pályák száma alig három esztendő alatt megduplázódott, jelenleg a másfél ezret is meghaladja. A téli hónapokban is pattog a labda, hiszen egyedül a BNV, a Budapesti Nemzetközi Vásár kőbányai területén tizenkét pályát létesítettek az egyik pavilonban, ahol ugyan 250- 300 forintot is elkérnek egyórás pályabérletért, de reggel hattól, este tízig telt ház van. A tenisz közkedveltségének másik bizonyítéka, hogy a TRIÁL sportszer-kereskedelmi vállalat 1984-ben közel ötvenezer ütőt adott el. S ki tudná azt akár megközelítően is megbecsülni, hogy a tucatszámra nyílt maA túrázást, kirándulást egyre többen kedvelik FOTO: ALMASi LÁSZLÓ gánüzletekben hány ütő talált gazdára. A sízés ma hasonlóan divatos sportág. Holéczy Tibor, az egykori olimpiai résztvevőből lett szövetségi főtitkár legutóbbi nyilatkozatában félmillióra becsülte a sízők számát, akik a hazai lejtők mellett elsősorban a Tátrában hódolnak kedvenc sportjuknak, de az utazási irodák, s az erre a célra alakult gazdasági munkaközösségek Bulgáriába is tucatjával szervezik a téli túrákat. A szórakoztató, egészségvédő jellegű sportolás, új elnevezéssel szabadidősport fejlesztésére az elmúlt év végén országos konferenciát szerveztek. A tatai edzőtáborban, a versenysport központjában mintegy másfél száz érdekelt (akadémikus, szociológus, orvos, testnevelő-tanár, szervező) cserélt véleményt arról, hogy miként lehetne még több fiatalt és felnőttet a rendszeres sportolásra szoktatni, a természetbe csalogatni az egészség, a jó közérzet, a szabadidő hasznos eltöltése érdekében. VAD DEZSŐ 27
