Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)

1985-11-09 / 23. szám

BOLDIZSÁR IVÁN • II L-ll A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK LAPJA P. O. B. 292. Budapest 62. Főszerkesztő: Halász György Szerkesztőség Budapest VI., Benczúr u. 15. H—1905 Telefon: 225-405 Kiadja az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, az Idegenforgalmi Világszervezet — WTO — társult tagja. Felelős kiadó: Teszár József vezérigazgató {T\ 85.2032 Athenaeum Nyomda 'Ss' Budapest. Rotációs mélynyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató HU ISSN 0133—090X. INDEX: 26506 Magyarországon a lap előfizethető a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (1900 Budapest, V., József ná­dor tér 1.), vagy postautalványon a KHI 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Belföldi előfizetés egy év­re 22(1 forint. Külföldi előfizetés: Vezérképviselet az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában Magyar Hírek c/o Leslie J. Dús P. O. Box 26244 Cleveland, Onio 44126 Telefon: (216) 779-7555 MEGRENDELÉS Megrendelem a MAGYAR HÍREK című lapot □ két évre □ egy évre Az előfizetési díjat............................................................. csekken mellékelem Név:............................................................................................ Cím:............................................................................................ A Magyar Hírek előfizethető a Kultúra Külkeres­kedelmi Vállalatnál, vagy külföldi partnereinél is. Az előfizetők megkapják a Magyar Hírek Kincses Kalendáriumát. A Kultúra Külkereskedelmi Válla­lat számlaszáma a Magyar Nemzeti Banknál: 024 7. Postautalványcím: Kultúra, H—1389 Budapest, P. O. B. 149. A KULTÚRA KÜLKERESKEDELMI VÁLLALAT KÜL­FÖLDI PARTNEREI: ANGLIA: The Danubia Book Company, B. I. Iványi, ön Chatsworth Road. London NW2 4DD. — AUSZTRÁLIA: Cosmos Book and Record Shop. 145 Acland St. St. Kilda, Vic 3182. — Globe Book Co. 702. George Street Sydney, N. S. W. 2000 — AUSZTRIA: Libro-Disco, Domgasse 8. A—1010 Wien. — BELGIUM: „Du Monde Entler” S. A. Rue du Mi­di 162. lOOOOBruxelles. — BRAZÍLIA: Livraria D. Landy LTD, Caixa Postai 7943, 01000. Säo Paulo. — DÄNIA: Fr.. Ildikó Békési Tärnvej 387 A, DK—2610 RODOVRE — FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakauppa Keskuskatu 2. SF 00100 Helsinki 10. — FRANCIAORSZÁG: Société Ba­laton, Rue de la Grange Bateliére 75009 Paris. IXe. — HOLLANDIA: Club Qualitlon Mr. Van Mourir Heerengracht 82. 10 5. Amsterdam c — IZRAEL: Gondos Sándor, Béth Hakranot,-Herzl 16. Haifa — „Hadash” Kölcsönkönyvlár, Nesz Ciona St. 4. Tel-Aviv (Kodd. No. 63904). — JUGOSZ­LÁVIA: Forum. Vojvode Misica broj 1. Növi Sad. — KA­NADA: Délibáb Film and Record Studio. 19. Prince Arthur Street West, Montreal, P. Q H2X 1S4 — Pannónia Books, P. O. Box 1017. Postal Station ,,B” Toronto. Ont. M5T 2T8. — Hungarian Ikka and Travel Service. 1234 Granville Street, Vancouver B. c. V6Z IM4 — Europe Agency, 501—38 Avenue S. W Calgary 6. Alberta — NORVÉGIA: A/S Narva­­sens Litteratur Tjeneste P. O. Box, 6140 Etterstad, Oslo. 6. — NSZK: Üjváry—Griff 8000 München 81. Titurelstr. 2. — W. E. Saarbach GmbH. Follerstrasse 2. 500 Köln 1. — Musica Hungarica 8000 München 40. Rüman str. 4. — OLASZORSZÁG: Licosa. Via Lamarmora 45. 50121. Firen­ze. — SVÁJC: Magda Szerday, Telchweg 16. CH—4112 Münchenstein. — SVÉDORSZÁG: Esselle Tidskrlftscentra­­len P. O. Box 62. S—10120 Stockholm. — USA: — Center of Hungarian Literature 4418. 16th Avenue Brooklyn N. Y. 11204. — Hungarian Books and Gifts Shop 216 Somerset Street. New Brunswick N. J. — Otto's Import Store 2320, W. Clark Ave-Burbank. Ca. 91506. — Püski—Corvin, 251. East 82. Street New York, N. Y. 10 028 — Framo Publi­shing, 561 West Diversey Prkwy, Room 19. Chicago, ILI, 60614 — VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Iglesia Ed Villoria. Apt. 11/21. Caracas. ELŐFIZETÉSI DÍJ: Egy évre 9.— US $ Légi szállítással 19.— US $ (tengeren túlra) Két évre 13.50 US $ Légi szállítással 33.50 US $ (tengeren túlra) Légi szállítási költség Európában: 4.50 US $ vagy a fentieknek megfelelő egyéb valuta. Lapok jegyzetfüzetemből Magyar tenger? Amikor kisgyerek voltam, és az iskolá­ban először hallottam, hogy Magyarország­nak nincsen tengere, elszomorodtam. Nem elég a sok győztes csata és vesztett háború, még a tengert is megtagadta tőlünk a bal­sors, amely régen tép. Azzal vigasztalód­tam, hogy a Balatont „magyar tengernek” szokták nevezni. Csekély kárpótlásnak vettem azért a méltánytalanságért, hogy végül is mi vagyunk Európa igazán ten­­gertelen szegényemberei. Mert Csehor­­szágnak — Bohémiának — legalább Shakespeare ajándékozott tengert, két má­sik csak-szárazföldi európai országnak, Ausztriának és Svájcnak pedig ott vannak az Alpesek, gondoltam gyerekfővel. Ha már nincsen tengerünk, hódítsunk meg egy gyarmatot. Tizenegy éves korában mindenki imperialista. írtam egy regényt Magyar gyarmat címmel. Akkoriban ol­vastam Magyar Lászlóról és Benyovszky Móricról, az ő kalandos sorsuk, Benyovsz­ky madagaszkári királysága is megihletett. Kitaláltam egy magyar hajóskapitányt, aki ráadásul vegyészmérnök is vala. Mert ha imperialista voltam is, az emberölést el akartam kerülni. Hősöm — neve kiment a fejemből — feltalált egy olyan lövedé­ket, amely csak elkábítja az ellenfelet, de sebet nem ejt, se halált nem okoz. Ezzel hódít meg és foglal el egy óceáni szigetet. Ez olyan gyarmat volt, mint amilyen ten­ger a Balaton. Mert amióta benőtt a fejem lágya, ten­gert is bőven láttam, és az imperializmus­ról is leszoktam, nem szeretem ezt a ma­­gyartenger-dolgot. A Balaton védelmében nem szeretem. A Balaton egészen más. Semmiben sem hasonlít a tengerhez. A tenger fenséges, a Balaton kedves. A ten­ger félelmetes, a Balaton meghitt. A ten­ger végtelen, a Balaton olyan kicsi, hogy az ember olykor úgy érzi, két karjába fog­hatja és átölelheti., De a Balaton bennün­ket átölelő anya is, belevetjük magunkat az ölébe, és úszás közben valósággal elan­­dalodunk bársonyos vizében. Mert a ten­ger vize sós, fenntartja a testet, de kemé­nyebb, mint a Balatoné, érdesebbnek érzi a bőröm. Ez nem egy tavába szerelmes magyar elfogultsága, csak éppen azt bi­zonyítgatom, hogy a »Balaton más. Nem tenger. Tud majdnem tenger lenni, amikor a Bakony hegyei felől hirtelen lezúdul rá a vihar, két-három méteres hullámokat is görget lappangó ereje. De éppen amikor majdnem tengert játszik, legkevésbé ten­gerszerű. Mindez csak bevezetés. Tulajdonképpen nem akartam másról írni, mint a Balaton színeiről. Mert ebben egyedülálló a Bala­ton. A naplemente színeire gondolok. A tengeren is csodálatos a napnyugta, mert hála feleségem Bordeaux melletti szülő­falujának, már álltam Lacanau-ban a plage-on, és néztem megindultan, hogyan merül el a tűzvörös nap a zöldesszürke At­lanti-óceánban. Szépek voltak a színek, de megint félelmetesek. Ha pedig a somogyi parton nyaralok, lehetőleg augusztusban, esténként, 8 óra tájban megállók a móló szélén, és bámulom a naplementét. A nap valahol messze a zalai parton, kialudt kis vulkánok mögött, a Badacsony koporsó­hegye mellett tűnik el. Nem a vízbe merül el, mint a tengerek partján, hanem szelí­debben, szinte játékosan elbújik a hegyek háta mögé, miközben ködös-kékre festi nyugati, szőlő borította — újra szőlő borí­totta — oldalukat. A nap maga is szelí­­debb színű, mint a tengeren. Nem tűzvö­rös, hanem előbb aranyfényű, majd na­rancssárga lesz, és csak a lenyugvás utolsó másodperceiben válik pirossá, de nem a tűz, hanem a vérnarancs délszak* vörö­sévé. Az igazi színjátékot mégsem a nap, .a­­nem maga a tó mutatja be. A színjáték szó itt mindkét értelemben helytálló: szín­padi színként és a dolgok színeként egy­aránt. Az első színi mutatvány az arany­­híd. Mivel a nap nem közvetlenül a víz­tükörbe bukik alá, hanem sugarait felfog­ják a hegyek, mire a mézszínű sugárözön a víz felszínéhez ér, arany hidat épít a nap és a tóparti néző közé. Az ember belefe­ledkeznék a látványba, de ne bűvölje el csak a híd maga. Nézzen fel először az égre. Az aranysugarak olvatagon visszaverődnek a leheletvékony alkonyati bárányfelhőkön, és arany porral vonják be őket. Amíg a szem a távolba néz, majd a ma­gasba/ szinte elfeledkezik arról, amit a parton vagy a móló végén, a lába előtt láthat: a víznek a színéről. Közvetlenül alattad világoskék, de néhány méternyire már encián színű, majd egyre sötétedik, amíg egyszer csak már nem kék, mert ki­világosodott, hosszú csíkokban szürkésfe­hér. Azt hinnéd, ezüstté változik, de té­vedsz, az őszesfehérhez hajviseletben is a lila áll közel. Violaszín az egész tó. Soha­sem tudtam, hogy a lilának ennyi árnyala­ta van. Ott, jobbra, Tihany felé mélylila, mint Szinyei-Merse Lilaruhás nőjén, majd fodrozódik egy hullám, és ibolyaszínűvé halványul a víz. Közben elcsíp egy kis aranyozott visszfényt a felhőktől, és olyan sárgáslila lesz, mint a magvaváló ősziba­rack héja. Színjáték, szín és játék azért is, mert a vízfelület játszik a színekkel, ezzel a lilá­val főképpen. A mélylilától az orgonaszí­nen át az ibolyáig és az üvegkékig min­den árnyalat egyszerre van jelen, de mire odanézel, hogy jól megjegyezd, milyen is, már elszaladt, másutt bukkan fel. A kis hullámok zongoráznak a tó tükrén, egyszer skáláznak, balról jobbra, azután egy kro­matikus skála ellentétes mozgását gyako­rolják. Váratlan, bár előre tudott színváltozás. A nap utolsó, kicsi körszelete is eltűnt. A lilák sötétednek, most már egybefolynak, mélylila mind. Csak egy percet kell vár­nod, és barnába fordulnak. Milyen közeli rokona a barna a lilának! De ez csak itt van az ember lába előtt, száz-kétszáz mé­terre. Beljebb, a mély víz felé az égbolt veszi át a nap fényadó szerepét. A túlsó parton sötétszürke a víz szegélye, de a tó közepe, majd az egész Balaton magára te­ríti az Éj királynőjének ezüst esti köpe­nyét. Hallom is a mozarti zenét. 31

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents