Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-10-26 / 22. szám
A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK LAPJA P. O. B. 292. Budapest 62. Főszerkesztő: Halász György Szerkesztőség: Budapest VI., Benczúr u. 15. H—1905 Telefon: 225-405 Kiadja az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, az Idegenforgalmi Világszervezet — WTO — társult tagja. Felelős kiadó: Teszár József vezérigazgató @ 85.2030 Athenaeum Njomda Budapest. Rotációs mélynyomás Felelős vezető: Szlávik András vezérigazgató HU ISSN 0133—090X. INDEX: 26506 Magyarországon a lap előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (1900 Budapest, V., József nádor tér 1.), vagy postautalványon a KHI 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Belföldi előfizetés egy évre 220 forint. Külföldi előfizetés: Vezérképviselet az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában Magyar Hírek c/o Leslie J. Dús P. O. Box 26244 Cleveland, Ohio 44126 Telefon: (216) 779-7555____________________________■ MEGRENDELÉS Megrendelem a MAGYAR HÍREK című lapot □ két évre □ egy évre Az előfizetési díjat............................................................. csekken mellékelem Név: Cím: A Magyar Hírek előfizethető a Kultúra Külkereskedelmi Vállalatnál, vagy külföldi partnereinél is. Az előfizetők megkapják a Magyar Hírek Kincses Kalendáriumát. A Kultúra Külkereskedelmi Vállalat számlaszáma a Magyar Nemzeti Banknál: 024 7. Postautalványcím: Kultúra, H—1389 Budapest, P. O. B. 149. A KULTÚRA KÜLKERESKEDELMI VÁLLALAT KÜLFÖLDI PARTNEREI: ANGLIA: The Danubia Book Company, B. I. Ivár.yi, 38 Chatsworth Road. London NW2 4DD. — AUSZTRÁLIA: Cosmos Book and Record Shop. 145 Acland St. St. Kilda, Vic 3182. — Globe Book Co. 702. George Street Sydney, N. S. W. 2000 — AUSZTRIA: Llbro-Disco, Domgasse 8. A—1010 Wien. — BELGIUM: „Du Monde Entier” S. A. Rue du Midi 162. 1000/Bruxelles. — BRA.ZÜ.IA: Livraria D. Landy LTD, Caixa Postai 7943, 01000. Säo Paulo. — DÁNIA: Fr.. Ildikó Békési Tarnvej 387 A, DK—2610 R0DOVRE — FINNORSZÁG: Akateeminen Kiríakauppa Keskuskatu 2. SF 00100 Helsinki 10. — FRANCIAORSZAG: Société Balaton, Rue de la Grange Bateliére 75009 Paris. IXe. — HOLLANDIA: Club Qualition Mr. Van Mourir Heerengracht 82. 10 5. Amsterdam c — IZRAEL: Gondos Sándor, Béth Hakranot, Herzl 16. Haifa — „Hadash” Kölcsönkönyvtár, Nesz Ciona St. 4. Tel-Aviv (Kodd. No. 63904). — JUGOSZLÁVIA: Forum. Vojvode Misioa broj 1. Növi Sad. — KANADA : Délibáb Film and Record Studio. .19. Prince Arthur Street West, Montreal, P. Q H2X 1S4 — Pannónia Books, P. O. Box 1017. Postal Station ,,B” Toronto. Ont. M5T 2T8. — Hungarian Ikka and Travel Service. 1234 Granville Street, Vancouver B. C. V6Z IM4 — Europe Agency. 501—38 Avenue S. W Calgary 6. Alberta — NORVÉGIA: AS Narvasens Litteratur Tjeneste P. O. Eox, 6140 Etterstad, Oslo. 6. — NSZK: Üjváry—Griff 8000 München 81. Titurelstr. 2. — W. E. Saarbach GmbH. Follerstrasse 2. 500 Köln 1. — Musica Hungarica 8000 München 40. Rüman str. 4. — OLASZORSZÁG: Licosa. Via Lamarmora 45. 50121. Firenze. — SVÁJC: Magda Szerday, Teichweg 16. CH—4142 Münchenstein. — SVÉDORSZÁG: Esselte Tidskriftscentralen P. O. Box 62. S—10120 Stockholm. — USA: — Center of Hungarian Literature 4418. 16th Avenue Brooklyn N. Y. 11204. — Hungarian Books and Gifts Shop 216 Somerset Street, New Brunswick N. J. — Otto’s Import Store 2320. W. Clark Ave-Burbank. Ca. 91506. — Püski—Corvin. 251. East 82. Street New York. N. Y. 10 028 — Framo Publishing, 561 West Diversey Prkwy, Room 19, Chicago, ILL 60614 — VENEZUELA: Luis Tarcsay, Calle Iglesia Ed Villoria. Apt. 11/21. Caracas. ELŐFIZETÉSI DÍJ: Egy évre 9.— US $ Légi szállítással 19.— US $ (tengeren túlra) Két évre 13.50 US $ Légi szállítással 33.50 US $ (tengeren túlra) Légi szállítási költség Európában: 4.50 US $ vágj a fentieknek megfelelő egyéb valuta. BOLDIZSÁR IVÁN Lapok jegyzetfüzetemből A véletlen és a falusi asszonyok Egész életemet végigkísérik a különös véletlenek. Nem erről szeretnék filozofálni, de nem tudom megállni, hogy egyet a sok közül el nem mondjak. Amikor 1966-ban a Ford-alapítvány vendégeként először mentem ki Amerikába, a búcsúzásnál a feleségem tréfásan megjegyezte: ha már ott vagyok, biztosán találkozni fogok régi barátunkkal, Elemérrel, sokszor üdvözli. Nevettünk mind a ketten, mert jól tudtuk, hogy barátunk az Egyesült Államok valamelyik kis egyetemén művészettörténetet tanít, de a levelezés évek óta megszakadt, régi címéről visszaérkezett a posta. Megérkeztem New Yorkba, megszálltam az irodalmi nevezetességű Chelsea Hotelban, fölmentem a szobámba, lerakodtam, aztán elhatároztam, hogy körülnézek a környéken. Ahogy lefelé menet a liftajtóból kiléptem, ott állt velem szemben Elemér. Rámeredtem, megöleltük egymást. Honnan tudtad, hogy jövök?” Fogalma se volt. A szállodába úgy került, hogy az egyik portás magyar, jó barátja. Elemér itt lakik a szomszédban, esténként be szokott hozzá nézni egy kis beszélgetésre. A történetnek a véletlenen kívül még annyi köze van mondanivalómhoz, hogy amikor Elemér először jött vissza Magyarországra, elkísértem szülőfalujába és ott nem hitt a szemének, amikor a változást meglátta. Az én mai véletlenem is ebbe az irányba mutat. Kora reggel készülő könyvemen dolgoztam. Megírom a falukutatás eredetét és történetét 1930-tól 1940-ig, afféle nemzedéki önéletrajz formájában. Éppen odáig jutottam, mekkora megrendülést okozott 1934-ben, huszonkét éves korunkban, amikor először olvastunk a magyar mezőgazdasági munkásnőkről. Erről mi a városban jóformán semmit sem tudtunk. Idéztem Kerék Mihály nagy port felvert tanulmányát a mezőgazdasági munkások lakásviszonyairól. Most, amikor újraolvastam, újra átéreztem az akkori felháborodásomat. Például ezeknél a mondatoknál: „A lakás rendszerint egyetlen szobából áll, bármilyen népes legyen is a család, téli időben valamennyien ebben az egy helyiségben húzzák meg magukat, éjjel éppen úgy, mint nappal. A szobában 1-3 ágy, vagy ehhez hasonló tákolmány, esetleg az asztal mellé helyezett pad szolgál fekvőhelyül. A lakások csekély kivétellel földes padlójúak. Az ágyneműt sok helyen elvitte az elmúlt esztendők nyomorúsága”. Vagy a következő megállapítás: „Amíg a munkásasszony a fehérnemű takarítást végzi, mind maga, mind a család többi tagja alsóruha nélkül voltak, mert legtöbben csak egy rend fehérneművel rendelkeznek . . .” írás közben megérkezett a reggeli újság, fellapoztam és a Népszabadság harmadik oldalán ugyanerről találtam cikket: „Nők a termelőszövetkezetben” címmel. Tessék idehallgatni: „Nagy áldás, ahol van - és egyre több helyen van - a vízvezetékes fürdőszoba. Nagyon sok helyen van mosógép, centrifuga, porszívó, gáztűzhely, hűtőszekrény, villanydaráló . . .’’ Ezt elolvastam, s visszatértem a könyvíráshoz. Azt olvasom, hogy a mezőgazdasági munkás legfontosabb eledele a kenyér volt. „A magyar földművelő mindent tudott nélkülözni, húst, tejet, zsírt, rongyokban jár, le tud mondani az alkoholról, sőt még a pipáról, csak kenyér legyen elegendő az asztalon.” A falukutatók ötven évvel ezelőtt éppen azt állapították meg, hogy a harmincas évek elején kenyér se jutott az asztalra. A téli hónapokban naponta csak kétszer ettek. Sokszor igazi kenyér helyett néhány hónapig kukorica és árpaliszt keverékéből előállított ragacsos ételre futotta. A mai cikkben azt olvasom, hogy az asszonyok már nem sütnek otthon kenyeret, megveszik a boltban, és már az öregek is alig emlékeznek arra, hogy valamikor kenyérhiány volt, vagy nem ettek mást lényegében, mint kenyeret. Mindezt három okból mondom el. Mindenekelőtt a mai olvasónak, főképpen ha a szétszórtságban él, alig van fogalma arról, milyen volt ez az ország régen. Másodszor azért, mert a fiatalok el sem akarják hinni, sőt unják, amikor mi, vének, emlékeztetjük őket. Harmadszor azért, mert a mai újságcikk egyáltalán nem a mai viszonyokat dicsőíti a régihez képest, ellenkezőleg, kritikus cikk arról, hogy a termelőszövetkezetekben túlságosan sok munka hárul az aszszonyokra, és ehhez képest kevés a nő a vezetésben. 27