Magyar Hírek, 1985 (38. évfolyam, 2-26. szám)
1985-10-26 / 22. szám
GOSZTONYI PETER EGY SVÁJCI GYŰJTEMÉNY A Svájci Kelet-európa: Könyvtár gyüjteményalapját egy berni politológus, dr. Peter Sager hozta össze, aki 1948-ban, a svájci kelet-európai kutatás kezdetén mintegy 6000 kötetnyi könyvtárát és több tucat folyóiratát az Európa keleti régióval foglalkozó érdeklődök rendelkezésére bocsátotta. Tíz évvel később — 1958-ban — ebből az alapból kiindulva a könyvtárnak már 25 000 kötetnyi állománya volt. Igaz, ekkor még mindig az akkor kiépülőben levő Svájci Keleti Intézet keretében működtünk. Lényegbevágó változásra 1959-ben került sor. Ekkor a könyvtár kivált a Svájci Keleti Intézet alárendeltségéből és egy „bundesratlicher Beschluss”, vagyis minisztertanácsi határozat alapján önálló tudományos intézménnyé alakult. Élére Alapítványi Igazgatóság került. Ebben a testületben — és ez így van a mai napig is — képviseltetik magukat a könyvtár pénzhatóságai (vagyis a Bund, az Államszövetség, a berni megye és város), továbbá a Nemzeti Alap, amely nálunk a Tudományos Akadémia szerepét tölti be, a Nemzeti Könyvtár és a berni egyetemi könyvtár igazgatói. így az Alapítványi Igazgatóság 11 tagból áll, s a választott vezető, évtizedek óta egy bieli jogász, dr. Peter Renggli. A könyvtár ügyvezető igazgatója — immáron több mint húsz entendő óta — én vagyok. Százezer /rőtet 1973-ban a könyvtárt újabb tudományos megtiszteltetés érte. Egy országos tudományos jellegű intézményi felmérés következményeként a Svájci Kelet-európai Könyvtár a svájci egyetemek szövetsége ajánlására egyetemi státusú dokumentációs intézménnyé minősült. Intézményünk — tulajdonképpen már 1959- től — nyilvános, mindenki által látogatható könyvtár, amely könyvtári szolgáltatásait a kül- és belföldi kutatók és érdeklődők számára ingyepesen nyújtja. Könyvtárunk dokumentációs intézmény; saját kutatást nem folytatunk, tudományos vagy ismeretterjesztő kiadványokat nem adunk ki. Egyébként ezekre anyagi és egyéb lehetőségeink sem lennének. A Svájci Kelet-európai Könyvtár jelenleg 100 000 könyvvel rendelkezik. Állománya évente kb. 2500 kötettel gyarapodik. Jellegének és feladatának megfelelően gyűjtő körének súlypontját a kelet-európai szocialista országok képezik. Ázsia, Afrika, illetve Közép- Amerika szocialista vagy ilyen jellegű országairól is van dokumentációnk, de itt már anyagi lehetőségeinket figyelembe véve, csupán csak általános jellegű műveket és kézikönyveket — és ezeket is német, francia, illetve angol nyelven — szerzünk be. Nyelvi vonatkozásban arra törekszünk, hogy kb. 70 százaléka a könyveknek az illető ország nyel-Gosztonyi Péter 1631-ben született. Budapesten elvégezte a közgazdasági főiskolát, majd Svájcba költözött és Zürichben történettudományi és filozófia szakot végzett. Doktori disszertációját az 1944—45-ös budapesti harcokról írta. 1964 óta a Svájci Kelet-európai Könyvtár vezetője. Számos könyvet és tanulmányt publikált. Itt közölt cikke a II. könyvtárostalálkozón Budapesten. 1985. augusztus 27-én tartott előadása alapján készült. vén és abból az országból származzon. A fennmaradó 30 százalék nyugati tudományos irodalom. A XX. század történelme A Svájci Kelet-európai Könyvtár a XX. század politikájával, történetével és a politikai világnézeti kérdésekkel foglalkozik. Gyűjtési szakterületeink a következők: politikai és politikatudomány, a késői XIX., illetve a XX. századbeli történelem, a jelenkori történelem, amelynek súlypontja a Szovjetunió esetében az 1917-től eltelt évtizedek és a kelet-európai népi demokráciák, illetve szocialista országok esetében az 1945-től lezajlott évek. Ezen kívül: gazdaságtörténet, külkereskedelem, jogtudomány, kisebbségi kérdések, életrajzok, diplomáciatörténet, hadtörténelem, közművelés, pedagógia, szellemtörténet, egyháztörténet, szociológia, földrajztudományok és — csökkentett mértékben, bizonyos belső kritériumok alapján — a szépirodalom. Külön súlya van nálunk a munkásmozgalom története irodalmának, elsősorban a kommunista pártok történetének. A marxizmus—leninizmus klasszikusainak művei is birtokunkban vannak — több kiadásban, az orosz nyelven kívül németül, franciául, részben angolul és még néhány kelet-európai nyelven is. Összesen 360 újságot, folyóiratot, információs kiadványt, illetve kőnyomatos tájékoztatót járatunk könyvtárunkban. 1983-ig a Szovjetunióból 98 újság, illetve folyóirat járt, köztük hat köztársasági napilap. 212 újság és folyóirat jár az európai és ázsiai szocialista országokból, természetesen itt is elsősorban a politikai jellegű sajtótermékekre helyezzük a fő súlyt. Kilencven újság, folyóirat és bulletin jár a könyvtár számára a nyugati országokból, ideértve természetesen Amerikát is. Ezek nagy része Kelet-Európával foglalkozó szakfolyóiratok, de ide tartoznak több nyugateurópai kommunista párt orgánumai is. Hungarikálr A Svájci Kelet-európai Könyvtár hungarikagyűjteményéről szólva számadatokkal kezdem. Jóllehet a hungarikagyűjteményre vonatkozóan még pontos felmérés nem történt, így is kimutatható, hogy 100 000 könyvegységből kb. 7500 kötetre tehető azoknak a könyveknek száma, amely a hungarika kategóriába sorolhatók. Ezeket négy csoportba oszthatjuk. Az első csoporthoz számítom azokat a magyar nyelvű könyveket, amelyek Magyarországról vagy a környező szocialista országokból, illetve azok egy részéből származnak. Ezek — a könyvtár jellegéből következően — a politikától a gazdasági problémákon át a szépirodalomig — keresztmetszetet adnak a hatvanas, a hetvenes és a nyolcvanas évek magyarországi irodalmáról. A második csoportba tartoznak azok a könyvek, amelyek nyugati nyelveken publikálnak Magyarországról: német intézmények művei, vagy politikai jellegű visszaemlékezések, francia gazdasági felmérések stb. Ezeknek száma aránylag jelentős, különösen akkor, ha ide soroljuk azt a nyugati irodalmat is, amely főként az 1956 és 1966 közti évtizedekben keletkezett és az 1956-os eseményeket, az ezekből fakadó konklúziókat dokumentálja. Azt hiszem szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy e témával kapcsolatban Nyugaton egyetlen közkönyvtárnak sem olyan teljes a gyűjteménye, mint a miénk. A harmadik csoportba tartoznak a szocialista országokban Magyarországról megjelent könyvek. Végül a negyedik csoporthoz számítom a Nyugaton a jelen és az elmúlt évtizedekben megjelentetett magyar nyelvű politikai, katonai vagy életrajz jellegű könyvek gyűjteményét. Ezeknek száma nálunk kb. 600 cím között mozog. E téren is mindenféle politikai szelekciós meggondolás nélkül igyekszünk a fent említett kiadványok birtokába jutni, ám a beszerzés nem is olyan egyszerű dolog. Az Európában és az Egyesült Államokban, illetve Kanadában megjelentetett publikációk a hozzájutás terén nem okoznak nehézséget. Annál inkább gond azon publikációk beszerzése, amelyek pl. Közép-Amerikában, Dél- Ainerikában vagy Ausztráliában jelentek meg. Széles skálájú ez az irodalom — felöleli például egykori károlyista, 1918-as politikusok visszaemlékezéseit, a II. világháború résztvevőinek történetét és természetesen az 1945-től 1956-ig tartó magyar történelem sok cselekvő részesének memoárjait. Magyarországról 38 sajtóterméket járatunk; újságokat, folyóiratokat, évkönyveket. Majdnem minden vezető magyar lap, periodika birtokunkban van, egyesek, a fontosak 1945-ig visszamenően. Jugoszláviából, Romániából és Szlovákiából is járnak hozzánk magyar nyelvű lapok és folyóiratok. Nagy súlyt fektetünk az emigrációs újságok, folyóiratok gyűjtésére. Meggondolásunk itt ugyanaz, mint a nyugati magyar könyvek beszerzésénél. Legyenek meg ezek a publikációk — a Széchényi Nemzeti Könyvtáron kívül — még egy helyen Európában. Összesen 39 külföldi magyar lapot — azaz jobban mondva: rendszeres és rendszertelen publikációkat — tartunk nyilván. Igaz, legtöbbjük ma már nem létezik. Ennek ellenére sajtódokumentációk ezek: a hatvanas, illetve még előbb az ötvenes évek kinti magyarsága életéről tudósítanak. Jelenleg lapokat járatunk Dél-Amerikából, Ausztráliából, Kanadából, az Egyesült Államokból és Izraelből. Dél-Afri-kából, az ottani, magyarság lapjából nemrég ígértek évekre visszamenően példányokat. A nyugat-európai magyar lapokat is természetesen járatjuk. Látogatók, olvasók Kik látogatják könyvtárunk hungarológiai részlegét? Svájcban jelenleg kb. 15 000 magyar él. Ezeknek túlnyomó többsége 1956-ban került az országba. Felnőtt egy új generáció, amelynek egy részét érdekli a mai Magyarország élete. Hazajár, olvas, vagy éppen tanul Magyarországról és így előbb-utóbb betoppan könyvtárunkba, mivel mi vagyunk az egyetlen olyan.intézmény Svájcban, ahol a jelenkori magyar élethez megfelelő szakirodalmat lehet találni. Járnak hozzánk egyetemi hallgatók az NSZK-ból, Ausztriából, az Egyesült Államokból, hiszen — miként a fentiekből kitűnik — tanulmányaikhoz itt éppúgy megtalálják a hazai magyar, mint a külföldi magyar könyv- és sajtóanyagot. 15
